a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Pókhálós kocsmák, régi ivászatok
Valamikor az ember úgy ismerkedhetett meg a mámor, a
részegség érzésével, mint a túlérett, erjedt gyümölcsöket
fogyasztó állatok. Ki ne látott volna megrészegült, repülésre
korlátozottan képes lódarazsat, vagy szőlőtől
megszédült feketerigót? Innen indul hát ez a páratlan történet, amit
most a MaNDA és a Fortepan segítségével illusztrálunk.Bizony, ősünk is minden bizonnyal várta az őszt, mikor potyogni kezdtek a fákról az érett gyümölcsök. Aztán egyszer valaki – mivel nem volt kéznél kosár – agyagedénybe gyűjthette a hullott gyümölcsöt, letakarta, és megfelejtkezett róla. És mikor legközelebb arra járt, ha minden jól alakult, egészen érdekes illatok jöttek elő abból a korsóból. Valahogy így kezdődhetett az erjesztett italok karrierje, amit jóval később követtek csak az égetett szeszek. Az pedig megint csak logikus, hogy a mámort hozó italból erjesztője másnak is adott, és esetleg kért is valamit érte cserébe. Ez még persze nem volt a klasszikus értelemben vett kocsma, de az elv, az megszületett már az idők hajnalán.
A kocsmáros borús homloka (forrás: Fortepan)
És rohantak az ezredek, századok, meg is érkezünk a termékeny félhold első településihez, vagy éppen Mezopotámia városállamaiba, amikről a homok alá került ékírásos táblák azt is megőrizték nekünk, hogyan főzték arrafelé a sört, és kinek milyen teljesítményért mennyi járt a zavaros, szűretlen italból. Amiből még a rabszolgáknak is jutott bőven, mert hát ekkorra már ihatatlanná vált a folyók vize, más lehetőség nemigen volt. Az is biztos, hogy az utazóknak, kereskedőknek tartottak fenn az ókori kelet első birodalmaiban is olyan helyiségeket, a karavánszerájok előzményeit, ahol enni, inni és aludni tudtak. A kérlelhetetlen idő nem sokat hagyott ránk ezekből, az első valamire való kocsmát, tavernát Pompeiben ásták ki a hamu alól. Itt nagy üstökben rotyogott a húsos étel és amforákban hozták fel a kikötőből (vagy a vulkán oldalából) a bort. Epheszoszban pedig nemrégen egy földrengés által romba döntött ivót tártak fel a régészek, ahol ott voltak a kancsók, pohárkészlet és a padok is.
Nagyszalonta, Horea utca 10. (forrás: Fortepan)
De ugorjunk megint egy jó nagyot, térjünk haza, ahol egy 1279-es oklevél említ először egy italméréses vendéglátóhelyet Esztergomban. IV. Kun László idejében már kezdi jelentőségét veszteni az egykori királyi székhely, a király amúgy is kun barátainál időz szívesebben, és már IV. Béla idejében megindult a közigazgatás átköltöztetése Budára, a pénzverde is itt működött 1255-től. Volt hát oka a búsulásra az akkori esztergomi polgároknak, és mivel dokumentáltan volt kocsmájuk, így legalább fojthatták borba, sörbe is nagy bánatukat. Fővárosunk egyik legrégibb vendéglátóipari egységének sokáig a Török utcára nyíló Pincekocsmát tartották. Jeles írók és más művészek látogatták az egyszerű emberek mellett a már régóta zárva tartó helyet, ami arról is nevezetes volt, hogy itt főzte évtizedeken Emmi néni a város talán legjobb kocsonyáját.
Rendőr és Sztálin a kapuban (forrás: Fortepan)
A MaNDA adatbázisában és a Fortepanon is szép számmal találhatunk fényképeket régi italmérésekről, nézzünk hát meg néhányat! Mindenek előtt ajánlom a régi Kereskedelmi és Vendéglátóipari múzeum 1979 és 1982 között a várbéli Fortuna utcában összeállított, Szemelvények a magyar vendéglátás történetéből című kiállításának fotódokumentációját. Vagy azt az elrettentő, italozós életmódtól való eltántorító célzattal készített, két elázott úriembert mutató székesfehérvári képeslapot, melynek hátoldalára az alkoholisták szomorú himnuszának is nevezhető népies műdal szövegét jegyezték le reszketeg kezek.
Az elrettentő példa (forrás: MaNDA adatbázis/Székesfehérvári Városi Képtár Deák Gyűjtemény)
A propaganda mellett volt aztán ennek a problémának egy hatékonyabb megoldása is, adatbázisunk szerint a Népszabadság levelező rovatában 1962. július 26-án azt veti fel a szolnoki Bérczi János, hogy a hatóság zárassa be már a Bíró-féle kocsmát, mert napirenden vannak ott a botrányok és veszekedések. A Fortepan 24 találatot ad jelenleg a kocsma szóra, időnk fogytán most csak az 1935-ben, Nagyszalontán készült fotót ajánlanám. Amin egy Horea utcában lévő italmérés nyitott ablakit láthatjuk a vendéglőssel és annak családjával. Arany János Trianon után Romániához került szülőhelyén a János keresztnevű kocsmáros a borok és sörök mellett égetett és édesített szeszes italokat is árult. Ez utóbbiakra majd egy későbbi írásunkban fogunk kitérni.
Pálffy Lajos