a rovat írásai

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

A mozi, amelynek nyitását Kosztolányi meg is verselte

Azért foglalkozunk most a Corvin mozival, mert éppen hatvan éve annak, hogy a megkapaszkodó Kádár-féle hatalom újjáépíttette a forradalom alatt rommá lőtt, félig leégett épületet. Bizony, feledtetni akarván az akkori napokat, csillivilli mozi lett ismét a Corvin, ahol először tudták az országban levetíteni a cinemascope filmeket.

Amikor a komputer megjelent az otthonokban

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és Nagy Károly magángyűjtő közös kiállításon mutatja be az informatikatörténet egy fontos és népszerű szeletét az első házi számítógépek világát.

Szobor a város asszonyainak, leányainak

Magánadományból, egy helyi vállalkozó felajánlásaként állítanak köztéri szobrot Nagykanizsán az egykori kereskedővárosi múltra és a város lányaira, asszonyaira emlékezve.

Ludovikás tiszt, partizán és a forradalom tábornoka

Száz esztendeje született Eperjesen Maléter Pál, aki önként jelentkezett katonának, majd fogságba esve partizánnak, hogy aztán a forradalom honvédelmi minisztereként csalják tőrbe, és végezzék ki kötél által, ami mindig nagy megszégyenítés egy katonának.

Derviskolostor a szőlőhegyen, a szultán sírjánál

Folytatódik szeptembertől a Szigetvár-turbéki szőlőhegyen felfedezett Szulejmán-sírkomplexum feltárása, közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője.A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója elmondta: a türbe és dzsámi mellett eddig csak kismértékben feltárt derviskolostor régészeti kutatásával és az erődítmény további vizsgálatával folytatódik a munka.

Kőművessegédből kultúrpápa

Hogy mi volt a közös Napóleon és a kommunisták idejében, arra egyszerű a válasz. Míg a kis korzikainál minden katona úgymond a tarsolyában hordta a marsallbotot – így lett a huszár Murat-ból lovassági tábornok, majd király – addig a kommunisták alatt is lett villamoskalauzból miniszter (Kossa István), vagy éppen kőművessegédből évtizedeken át a kultúrpolitika teljhatalmú ura. 100 éve született Appel Henrik néven a későbbi Aczél György, aki barátai között tudhatta, Kádár Jánost, Illyés Gyulát és talán még Kodályt is.

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Művelődés összes cikke »

​Pókhálós kocsmák, régi ivászatok

elsullyedt_vilagok_leadValamikor az ember úgy ismerkedhetett meg a mámor, a részegség érzésével, mint a túlérett, erjedt gyümölcsöket fogyasztó állatok. Ki ne látott volna megrészegült, repülésre korlátozottan képes lódarazsat, vagy szőlőtől megszédült feketerigót? Innen indul hát ez a páratlan történet, amit most a MaNDA és a Fortepan segítségével illusztrálunk.

Bizony, ősünk is minden bizonnyal várta az őszt, mikor potyogni kezdtek a fákról az érett gyümölcsök. Aztán egyszer valaki – mivel nem volt kéznél kosár – agyagedénybe gyűjthette a hullott gyümölcsöt, letakarta, és megfelejtkezett róla. És mikor legközelebb arra járt, ha minden jól alakult, egészen érdekes illatok jöttek elő abból a korsóból. Valahogy így kezdődhetett az erjesztett italok karrierje, amit jóval később követtek csak az égetett szeszek. Az pedig megint csak logikus, hogy a mámort hozó italból erjesztője másnak is adott, és esetleg kért is valamit érte cserébe. Ez még persze nem volt a klasszikus értelemben vett kocsma, de az elv, az megszületett már az idők hajnalán.

kocsma_forte
A kocsmáros borús homloka (forrás: Fortepan)

És rohantak az ezredek, századok, meg is érkezünk a termékeny félhold első településihez, vagy éppen Mezopotámia városállamaiba, amikről a homok alá került ékírásos táblák azt is megőrizték nekünk, hogyan főzték arrafelé a sört, és kinek milyen teljesítményért mennyi járt a zavaros, szűretlen italból. Amiből még a rabszolgáknak is jutott bőven, mert hát ekkorra már ihatatlanná vált a folyók vize, más lehetőség nemigen volt. Az is biztos, hogy az utazóknak, kereskedőknek tartottak fenn az ókori kelet első birodalmaiban is olyan helyiségeket, a karavánszerájok előzményeit, ahol enni, inni és aludni tudtak. A kérlelhetetlen idő nem sokat hagyott ránk ezekből, az első valamire való kocsmát, tavernát Pompeiben ásták ki a hamu alól. Itt nagy üstökben rotyogott a húsos étel és amforákban hozták fel a kikötőből (vagy a vulkán oldalából) a bort. Epheszoszban pedig nemrégen egy földrengés által romba döntött ivót tártak fel a régészek, ahol ott voltak a kancsók, pohárkészlet és a padok is.

kocsma_forte
Nagyszalonta, Horea utca 10. (forrás: Fortepan)

De ugorjunk megint egy jó nagyot, térjünk haza, ahol egy 1279-es oklevél említ először egy italméréses vendéglátóhelyet Esztergomban. IV. Kun László idejében már kezdi jelentőségét veszteni az egykori királyi székhely, a király amúgy is kun barátainál időz szívesebben, és már IV. Béla idejében megindult a közigazgatás átköltöztetése Budára, a pénzverde is itt működött 1255-től. Volt hát oka a búsulásra az akkori esztergomi polgároknak, és mivel dokumentáltan volt kocsmájuk, így legalább fojthatták borba, sörbe is nagy bánatukat. Fővárosunk egyik legrégibb vendéglátóipari egységének sokáig a Török utcára nyíló Pincekocsmát tartották. Jeles írók és más művészek látogatták az egyszerű emberek mellett a már régóta zárva tartó helyet, ami arról is nevezetes volt, hogy itt főzte évtizedeken Emmi néni a város talán legjobb kocsonyáját.

kocsma_forte
Rendőr és Sztálin a kapuban (forrás: Fortepan)

A MaNDA adatbázisában és a Fortepanon is szép számmal találhatunk fényképeket régi italmérésekről, nézzünk hát meg néhányat! Mindenek előtt ajánlom a régi Kereskedelmi és Vendéglátóipari múzeum 1979 és 1982 között a várbéli Fortuna utcában összeállított, Szemelvények a magyar vendéglátás történetéből című kiállításának fotódokumentációját. Vagy azt az elrettentő, italozós életmódtól való eltántorító célzattal készített, két elázott úriembert mutató székesfehérvári képeslapot, melynek hátoldalára az alkoholisták szomorú himnuszának is nevezhető népies műdal szövegét jegyezték le reszketeg kezek.

kocsma_mandadb
Az elrettentő példa (forrás: MaNDA adatbázis/Székesfehérvári Városi Képtár Deák Gyűjtemény)

A propaganda mellett volt aztán ennek a problémának egy hatékonyabb megoldása is, adatbázisunk szerint a Népszabadság levelező rovatában 1962. július 26-án azt veti fel a szolnoki Bérczi János, hogy a hatóság zárassa be már a Bíró-féle kocsmát, mert napirenden vannak ott a botrányok és veszekedések. A Fortepan 24 találatot ad jelenleg a kocsma szóra, időnk fogytán most csak az 1935-ben, Nagyszalontán készült fotót ajánlanám. Amin egy Horea utcában lévő italmérés nyitott ablakit láthatjuk a vendéglőssel és annak családjával. Arany János Trianon után Romániához került szülőhelyén a János keresztnevű kocsmáros a borok és sörök mellett égetett és édesített szeszes italokat is árult. Ez utóbbiakra majd egy későbbi írásunkban fogunk kitérni.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.02.24. 10:55 • Címke: elsüllyedt világok