a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
100 éve indították be a nagy vérszivattyút
1916. február 21-én kezdődött a Nagy Háború második legvéresebb csatája
Verdunnél. Ahol a német vezérkar megelőző csapást kívánt mérni a
franciákra, hogy megakadályozzák az angolokkal, olaszokkal, románokkal
és oroszokkal együtt 1916 tavaszára tervezett nagy antant offenzívát.A németek célja a francia hadsereg felőrlése volt, biztosak voltak abban, hogy a párizsi utat védő, és már Attila hun királyt is megállító várost és a 19. század végén kiépített erődrendszert már csak presztízsokokból sem fogják feladni a franciák. Így itt fel lehet majd őrölni az egész francia hadsereget.
A franciák az 1871-es nagy kudarcból tanulva kezdtek el modern erődöket emelni itt, mert a poroszokat akkor nem állította meg semmi, és július 19-én elindulva szeptember közepére már körül is zárták Párizst. A német vezérkar 1915 végén már tudott az összehangolt antant támadás terveiről, megelőző csapásra készültek hát, mert minden a hadiakadémián azt tanítják, hogy aki elveszti a kezdeményezést, az elveszti a háborút is. A három oldalról körülvett Verdun és a környező erődök ellen végül kedvezőtlen időjárási és terepviszonyok között három hadtest, 150 ezer ember indult rohamra február 21-én Vilmos koronaherceg vezetésével. A támadást minden idők egyik legnagyobb tüzérségi előkészítése előzte meg: 9 órán keresztül 1200 löveg 10 kilométer távolságból közel 1 millió lövedéket lőtt ki a francia állásokra. A franciák ennek ellenére bátran küzdve a sár és a hóvihar segítségével lelassították az előrenyomulást, ami lángszórókat is bevetve a bunkerek ellen, két nap alatt csak négy kilométeres teret tudott nyerni.
forrás: Keystone-France
A németek számítása végül is bevált, a francia vezérkar új körzetparancsnokkal, a később éppen a németekkel kollaboráló Petain tábornokkal az élen oda is küldte a 2. francia hadsereget, összeállt tehát az a bizonyos „vérszivattyú”, amit a csatával kapcsolatosan mindig is emlegettek. A német erőfeszítéseket a felázott terep miatt a tüzérség lemaradása is hátráltatta, végül iszonyú veszteségek után felhagytak a frontális támadással, és március elejétől inkább bekerítéssel, és a szárnyakon lévő erődök védelmének felőrlésével próbálkoztak. Egy-egy roham után valóságos hullahegyek emelkedtek a francia állások előtt, így a német vezetésnek be kellett látnia, hogy saját erői is legalább olyan ütemben fogynak, mint a megsemmisítésre szánt franciák. (A tervek szerint egy harcképetelen német katonára két hasonló állapotban lévő francia jutott volna.) Június vége felé még gázzal (foszgén) is próbálkoztak, de az antant, ezen belül is az angolok Somme folyónál július elsején megindított nagy támadása eldöntötte Verdun sorsát is. (A november 18-ig tartó somme-i csata lett végül a háború legvéresebb összecsapása a maga 1,5 millió áldozatával.)
Jelenlegi ütemben még 300 év kellene a megtisztítására
A németek azonnal erőket és tüzérséget csoportosítottak át ide az áttörés megakadályozására, ezért aztán Verdunnél folyamatosan csökkent a lendület. Végül október 21-én ellentámadást indítottak, és a már elfoglalt erődöket is visszavették a franciák, december 11-re pedig a kiinduló állásaikba vetették vissza a megfogyatkozott németeket. A csata, fogalmazzunk úgy, hogy döntetlenül végződött hát, a francia haderőt nem sikerült megsemmisíteni, de a háborúk menetében szokatlan módon azért több védekező halt mégis meg, mit támadó. 170 ezer francia és 150 ezer német halott a gyászos végeredmény, és közel egymillió sebesült maradt a csata után. A harctér egyes részei, összesen vagy 100 négyzetkilométernyi terület pedig azóta is tiltott, piros zóna, tele veszélyes anyagokkal, fel nem robbant lövedékekkel. Jelenlegi ütemben még állítólag 300 év kellene a megtisztítására.
Pálffy Lajos