a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Egy az elsők közül: Jancsik Ferenc
Egy kulturális archívum speciális dolgokat is tartalmazhat, ezért ne lepődjünk meg, hogy a Balatoni Múzeum feltöltött anyagai között Jancsik Ferenc alakja tűnik elénk a MaNDA adatbázisában. A jócskán retusált, idealizált fényképen látható Jancsik nem akárki volt a proletárdiktatúra 133 napja alatt. A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából történetén keresztül képet kaphatunk arról, kik voltak, és milyen sorsra jutottak az első magyarországi kommunisták.
Elsüllyedt világ ez is, ma csak akkurátus történelemtanárok és a kor kutatói foglalkoznak a kérdéssel. Pedig sokak szerint e párt tevékenysége határozta meg részben Magyarország első világháború utáni sorsát. Vegyük hát sorra az 1918. november 24-én Kelen József lakásában (Városmajor utca 42.) megalakult első magyarországi kommunista központi bizottság mind a 18 tagját, akikből szinte kivétel nélkül népbiztosok, tehát miniszterek lettek, vagy más magas tisztséghez jutottak a tanácshatalom idején. A párt vezetője és a proletárdiktatúra tényleges ura Kun Béla volt, tekintsük most őt egyszerűen újságírást is művelő magántisztviselőnek. Ahogy ez volt a foglalkozása a faipari cégekben tevékenykedő Pór Ernőnek, a polgári származású Siedler Ernőnek, a központi bizottsági titkár Szántó Bélának és a bankalkalmazott Korvin Ottónak is. A másik népszerű kenyérkereset a pártvezetésben a vasesztergályos volt: Chlepkó Ede, Fiedler Rezső, Jancsik és Mikulik József művelte ezt a szakmát a Nagy Háború előtt. Négyen voltak még újságírók: a vörös terror vezetője, Szamuely Tibor, a pártideológusként és a Közgáz rektoraként szép pályát befutó Rudas László, a Népszavás Vágó Béla és a kőfaragóként induló Bokányi Dezső. (Utóbbi keze munkáját a Mátyás-templom faragványain is láthatjuk.) Rabinovics József aranyművesként került be a vezetésbe, míg Vántus Károly ács volt, László Jenő ügyvéd, Somló Dezső kereskedősegéd, Hirossik János pedig tetőfedő. Közülük Kun, Vántus, Jancsik, Pór, Rabinovics és Siedler érkezett Oroszországból forradalmat csinálni, és ők is végzik majd be földi pályafutásukat Moszkvában és a környékén létrehozott NKVD-s kivégzőbázisokon az 1938-as nagy tisztogatások idején.
Jancsik Ferenc (forrás: MaNDA adatbázis/Balatoni Múzeum)
A fényképünkön szereplő Jancsik Ferenc 1882-ben született Budapesten, vasesztergályosként dolgozott, míg az orosz frontra nem került. Ott hadifogságba esett, majd 1917 novemberében már Moszkvában volt és részt vett a bolsevikok itteni hatalomátvételében. Alapító tagja bolsevik párt magyar csoportjának, a forradalom mellett agitáló és toborzó hadifogoly bizottság egyik vezetője is. A Leninék által a Magyarország forradalmasítására szánt pénzzel együtt ő is 1918 novemberében tér haza, és a fővárosi gyárakat járva agitál a forradalom mellett. Nem véletlen hát, hogy hamar az államrendőrség látókörébe került, a március 21-i hatalomátvétel őt is a börtönben találja, 1919. február 20-án tartóztatták le. Együtt jön ki a börtönből Kun Béláékkal, majd a budapesti Vörös Őrség parancsnoka és a Budapesti Forradalmi Törvényszék elnöke lesz. A bukás után bíróság elé állították és 15 év fegyházra ítélték. 1922-ben az orosz-magyar fogolycsere-akció keretei között, világháborús magyar katonatisztek életéért cserében a népbiztosok többségével együtt Moszkvába távozhatott. Itt már kevésbé fontos beosztást kapott, a Legfelsőbb Népgazdasági Tanács autójavító üzemét vezette mindaddig, míg őt is le nem darálta a gépezet. A Wikipédia szerint 1938. február 22-én tartóztatták le Németországnak való kémkedés vádjával. 1938. július 29-én halálra ítélték, s 1938. augusztus 13-án végrehajtották rajta az ítéletet. Tarkólövéssel, ahogyan a Szovjetunióban ekkoriban szokásban volt. A helyszín a butovói speciális objektum volt, ahol több, mint 20 ezer embert gyilkoltak meg.
(A hazai szélsőbaloldal meg van győződve arról, hogy társaival együtt egy Vologya nevű magyar besúgó szolgáltatta ki az NKVD-nek, aki mögött Nagy Imrét sejtetik a Munkáspárt illetékesei.)
Pálffy Lajos
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.