a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Páter József Attila
József Attila természetesen nem volt pap, de életrajzának egy talán nem
kellőképpen feldolgozott részletéből tudjuk, hogy lehetett volna.Örök rejtély marad, hogy min múlott; nem tudjuk, mi történt pontosan Nyergesújfalun, a szaléziak intézetében. Annyi biztos, hogy nem sokkal a jelentkezés után ismét otthon volt. 1937-ben, kevéssel halála előtt, a Curriculum vitaeben így írt életének erről az epizódjáról: „1919 karácsonyán meghalt anyám. Gyámommá az árvaszék sógoromat, a most elhunyt Makai Ödön doktort nevezte ki. Egy tavaszon és nyáron át az Atlantica Tengerhajózási Rt. Vihar, Török és Tatár nevű vontatógőzösein szolgáltam. Ekkor vizsgáztam magánúton a polgári negyedik osztályából. Ezután gyámom és Giesswein Sándor dr. Nyergesújfalura küldtek kispapnak a szaléziánusokhoz. Itt csak két hetet töltöttem, hiszen görög keleti vagyok és nem katolikus.”
Nővére, József Jolán, kicsit részletesebben emlékezett vissza a történtekre 1940-ben írt, József Attila élete című munkájában. Ezek szerint Makai Ödön több megoldást is keresett a fiatal fiú pályára állításához, végül Giesswein Sándor prelátus javaslatára került Nyergesújfalura.
„Elutazása előtti napon M. Fölvitte Attilát Giesswein Sándor prelátushoz, hogy átvegye tőle ajánlósorait és megköszönje a közbejárását. Attila komorabb volt, mint valaha, amikor hazajött a látogatás után. A prelátustól tudta meg, hogy az internátusba csak azokat az ifjakat veszik föl, akik később belépnek a szaléziánusok rendjébe. A kegyes úr a délután folyamán kiforgatta a fiú lelkének minden redőjét, vallatta, érez-e magában hivatást Isten szolgálatára. Délután négytől hétig tartott a köztük lefolyt beszélgetés. Izgatottan faggattam Attilát, mondjon el mindent szóról szóra, de alig lehetett valamit kiszedni belőle. Tépelődve ült egy sarokban, mialatt becsomagoltuk holmiját az utazókosárba.
Amikor magukra maradtunk, M. elmondta, amit Giesswein prelátus közölt vele Attiláról. Az öregúr meglepetéssel tapasztalta, milyen érett eszű, okos, mélyen gondolkodó a gyerek korához képest. Minden kiváló tulajdonságát kihámozta belőle, és örült, hogy ilyen nagyszerű tanítványt kapnak a rend paptanárai. Közben, pillanatokra elkomorodott: kár, hogy a gyerek görögkeleti vallású. De hát ezen lehet segíteni, majd áttér a római katolikus hitre […] Másnap Attila elutazott Nyergesújfalura. Lestük a postát, mit ír majd magáról, ottani körülményeiről, dolgairól. Nem írt egy sort sem, ellenben két hét múlva maga állított be.”
Hogy mi történhetett az akkor hatvanöt esztendős Giesswein Sándor lakásán, illetve milyen tapasztalatokra tett szert Nyergesújfalun, talán sose fog kiderülni. Mindenesetre József Attila életének ez a rövid epizódja közvetlen módon költészetében nem nagyon jelent meg, mivel azonban a költő életének meghatározó élményéhez, istenhitéhez kapcsolódik, érdemes tüzetesen is megvizsgálni.
Mindenekelőtt alapos kritikának kell alávetni a történtekről szóló leírásokat, hiszen több kisebb-nagyobb ellentmondás is van bennük.
Nem tudom, Giesswein Sándor milyen kapcsolatban állt Makai Ödönnel, de ha három órán keresztül faggatta a kiváló nyelvész–filozófus a kisdiákot, egyértelmű, hogy meglehetősen komolyan foglalkozott a fiatal József Attila sorsával. Giesswein különleges alakja volt a századelő magyar egyházának. 1856-ban született, és bár a Központi Szemináriumban végezte a teológiát, győri egyházmegyés pap lett, és sírja ma a győri székesegyházban található. Nem túl hosszú élete során hihetetlen energiákkal próbálta meg jobbá tenni a világot, és e tevékenysége közben többé-kevésbé elszigetelődött egyházától. A feminizmustól az eszperantó nyelvig, a pacifizmustól gyermekvédelemig számtalan mozgalmat támogatott – vagy vált harcos képviselőjévé – a századelő forrongó világában. Szerkesztett újságot (Dunántúli Hírlap), volt képviselő, megpróbált földet adni a rászorulóknak a keresztényszocialista földbérlő szövetkezeten keresztül, tagja volt az eszperantista gráci Katolikus Internacionálénak (!), és még nagyon hosszan lehetne sorolni, mi mindennel foglalkozott. Valószínűleg József Attila pártfogása jól illeszkedett gyermekvédelmi törekvéseibe.
Az azonban legalábbis kérdéses, vajon valóban a papi hivatás ébredezését vélte-e felfedezni a fiatal József Attilában, vagy inkább csak középiskolába akarta járatni, hogy ne kallódjon el a tehetséges gyerek. A szaléziak ugyanis köztudomásúlag neveléssel foglalkoznak, főként a szegényebb sorú, lecsúszott városi fiatalokat karolják fel – Don Bosco elgondolásainak megfelelően. Magyarországon 1919–1920-ban telepedtek le (más források szerint 1913-ban), ekkor nyílt meg Péliföldszentkereszten első rendházuk, óbudai árvaházuk és a nyergesújfalui, Szent Keresztről elnevezett Fiúnevelő Intézetük. Ez utóbbinak a lengyel származású Plywaczyk Szaniszló volt igazgatója, és a kis, négy osztályos gimnázium kb. hetven hallgatója három-négy szalézi szerzetes vezetésével készült az esztergomi bencéseknél leteendő magánvizsgákra. Vagyis József Attila egy frissen megnyílt intézménybe jelentkezett – ha jelentkezett.
Igaz, Nyergesújfalun novíciátusuk is volt a szaléziaknak 3–5 növendékkel, de arról szó sincs, hogy a gimnáziumnak és internátusnak kizárólag papnövendék tanulói lettek volna. Mint ahogyan az is teljes képtelenség, hogy Giesswein Sándor a 15–16 éves görögkeleti vallású, és az egyházi kérdésekben láthatólag elég tájékozatlan proletárfiút egyenesen a szemináriumba küldte volna.
Mi történhetett? József Attila talán el se jutott Nyergesújfaluig, az egyházzal kapcsolatos ismeretek hiányában attól félvén, hogy rögtön ott tartják papnak… Talán csak csavargott két héten keresztül, majd újból beállított Makai Ödönéknél azzal a történettel, hogy görög katolikusként nem lehet az intézet tanulója. A történtek rekonstruálásához nagy segítség lenne, ha előkerülne Giesswein Sándor hagyatéka, illetve Szent Keresztről elnevezett Fiúnevelő Intézet matrikula könyve.
Giesswein néhány évvel a találkozás után, 1923-ban Budapesten meghalt. Sírja a Fiumei úti temetőben volt 1958-ig, földi maradványait ekkor vitték a győri székesegyház altemplomába. A sírján álló, a feltámadt Krisztust ábrázoló szoborkompozíció, Krasznai Lajos műve, némi hányódás után 1972-ben a taksonyi Szent Anna templom homlokzatára került.
Könyvei sokfelé lehetnek, hiszen előszeretettel ajándékozott és jótékonykodott egész életében. Többek között a Szent Bonaventúra Egyházirodalmi Iskolának is adott köteteiből, így került Gyöngyösre P. Viktor Cathrein jezsuitának a Die katholische Weltanschauung in ihren Grundlinien című erkölcsteológiai munkája. De a nagy kérdés nem is a könyveinek őrzési helye, hanem inkább az, hol lappanganak a feljegyzései.
Fáy Zoltán