a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Őriszentpéter öreg temploma
A török és Trianon. Eme két nyomós oka van annak, hogy oly szegények
vagyunk gótikus és román műemlék templomok szempontjából. Pedig jól
tudhatjuk, hogy az 1500-as években már nem csak tíz falunak volt egy-egy
temploma, mint a keresztény idő hajnalán.A török aztán legfeljebb „pusztatemplomokat” hagyott maga után, Trianon pedig szinte mind elvitte azokat, amerre nem jártak 150 év alatt. Így most a Felvidéken, vagy éppen Erdély eldugott szegleteiben találhatunk ilyen kincseket, a maradék Magyarországon két kezünkön megszámolhatóak a jelentősebb eredeti román és gótikus istenházák. Amelyek közül most archívumunk segítségével nézzük meg az őriszentpéterit.
Az azóta elkopott vakolatdíszek (forrás: MaNDA adatbázis/Kuny Domokos Múzeum)
Ki is lehetne az őriszentpéteri templom védőszentje, mint az apostolok főnöke, a menny kulcsinak őrzője, Szent Péter. A mai Őrségbe az első királyok által telepített gyepüőrzők két temploma is megmaradt nekünk valami isteni csoda folytán. (A velemériről a későbbiekben olvashatnak.) Az őriszentpéteri, valamikor 1230 és 1240 között emelt egyhajós, félköríves szentélyű istenháza a környék kiváltságokkal rendelkező, boronaházakban lakó őreit gyűjtötte össze vasárnaponként és a nagyobb ünnepeken. A korban szokásos módon Kelet-Nyugat tájolású épületben csúcsíves diadalív választotta el a híveket a szentélytől. A falban ülőfülkék voltak, a hajó torony felőli végébe pedig egy középoszlopra támaszkodó karzatot építettek valamikor. A kor szokásos, lőrésszerű ablakait az időjárás miatt is most inkább a déli falon találhatjuk, itt maradtak meg a kissé szabálytalanra sikeredett bélletes kapu mellett az idomtéglákból rakott párkányzatok és a tagoló lizénák is. A tornyon a romanikának megfelelve középoszlopos ikerablakokat találunk, a templomot a kutatók szerint valamikor a 14. század folyamán festhették ki, amiből csak néhány töredék került elő a ki tudja hány réteg meszelés alól a déli oldalon.
A különleges vasalású kapu (MaNDA adatbázis/Kuny Domokos Múzeum)
Hát igen, az idő és a meszelések! Meszelték nagy buzgalommal az 1500-as évek közepén itt a freskókat a reformátusok is, akik szokásuk szerint átvették a templomot. Ami a környező területekkel együtt 1524-ben került a Németújváron letanyázó Batthyányiak, jelesül Ferenc báró birtokába. És nemsokára meg is erősíttetett a templom, mert közel, egyre közelebb volt a török, és a portyák elől valahová be kellett húzódni. Árok, földbástyák és sánc készült, és 30-40 gyalogos katona is állomásozott itt a források szerint. Kanizsa eleste után pedig Őriszentpéterre is járt a török adót szedni, a Batthyányiak pedig azon voltak, hogy megszűnjenek az őröket illető régi kiváltságok. Hogy egyszerűen csak alávetett, könnyen kezelhető, fegyelmezetten adózó jobbágyok legyenek. Kanizsa 1663-as visszafoglalási kísérlete miatt induló török válaszcsapás pusztította el végül a templommal együtt a váracskát is. Körpülü Ahmed nagyvezír Zrínyiújvár elfoglalása (1664. június 30.) után Bécs ostromára kapott szultáni parancsot, és hát a 150 ezres sereg útjába esett Őriszentpéter is. (Körpülüt végül Szentgotthárdnál, az áradó Rábán való átkelés közben állította meg 25 ezer katonájával és nagy szerencsével Montecuccoli gróf.)
Fotó a közelmúltból (a szerző felvétele)
A Szent Péter templomot immár vár nélkül, de újjáépítették, az 1700-as évek végén elhanyagolt állapotáról szólnak az összeírások, egy évszázad múlva pedig már romos az állapota, de áll. Végül 1925 és 1929 között végzik el az általános felújítást, majd a hetvenes évek régészeti feltárása után a templom 1979 és 1981 között nyeri el jelenlegi formáját. Ami nem sokban különbözik a Révhelyi Elemér által lefotózottaktól, talán csak a bejárati ajtó szép és érdekes vasalása hiányzik, nem igazán értem, miért volt szükség a cseréjére.
Pálffy Lajos