a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Számológép-ritkaságok Szegeden
Fontos kollekciót mentett meg a feledéstől a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság
Számolj utána! Mechanikus számológépek A-tól C-ig címmel új időszaki kiállítást nyitott a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság március 9-én, Szegeden, a Társaság által létrehozott és gondozott Informatika Történeti Kiállítás területén.
A 11 órától tartott sajtótájékoztatón Alföldi István ügyvezető igazgató köszöntötte a résztvevőket, és válaszolt a sajtó kérdéseire. Elmondása szerint a múlt évben jelent meg egy cikk Kürti Sándor gazdag számológép gyűjteményéről, amely addig csak a Kürt Zrt. székházának vendégei számára volt látható, de a cég költözése miatt a kollekció sorsa bizonytalan volt, bemutatására esély sem mutatkozott.
Másként gondolta ezt az NJSZT, amely időt, pénzt és fáradságot nem kímélve biztosította a méltó helyet a gyűjteménynek és megrendezte a kiállítást. Így története során először, professzionális múzeumi körülmények között, a teljes nyilvánosságnak mutatkozhat be a közel félszáz darabból álló mechanikus számológép kollekció, amely a leghíresebb gyártók, így az Odhner, a Brunsviga és a FACIT alkotásaiból válogat, s egy évszázad kalkulátorait mutatja be. Az áram nélkül is működő, különleges szerkezetek megfelelnének funkciójuknak akár egy „posztapokaliptikus jövőben” is, hiszen sok közülük 60-80 éve is megbízhatóan működik. 
A Számolj utána! kiállítás ideális helyszínen látható: az NJSZT állandó kiállítása mellett, amely ezer négyzetméteren mutatja be a modern informatika teljes történetét, világszínvonalon – és világritkaságként a kelet-európai és a nyugati informatika emblematikus tárgyait azonos gazdagságban felvonultatva. Így megtekinthetjük azokat az elektronikus számológépeket, zsebszámológépeket és számítógépeket is, amelyek a 70-es, 80-as évek során lassan feleslegessé tették a sokszor évtizedekig készített mechanikus számológépek gyártását. Alföldi István szerint az Informatika Történeti Kiállítás várhatóan a jövőben is rendszeresen ad helyet időszaki kiállításoknak, e sorozat első állomásának tekinthető a Számolj utána! Az ismeretterjesztést segíti, hogy az időszaki kiállításhoz kísérő kiadvány is készült, amely az NJSZT oldalairól bárki számára letölthető. Korábban, az állandó kiállításhoz kapcsolódóan, már átfogó informatikatörténeti könyvet is megjelentetett az NJSZT, amely a kiállítás helyszínén, a szegedi Agora könyvesboltjában megvásárolható.
11.30-tól, az ünnepélyes megnyitón Alföldi István köszöntötte a nagyszámú érdeklődőt, majd Képes Gábor, az NJSZT főmunkatársa tartott kultúrtörténeti előadást. Neumann János munkatársától, Herman H. Goldstine-től idézve emlékeztetett a számológéptörténet elfeledett egyéniségére, Wilhelm Schickardra – és a számológépek Pascaltól induló evolúciójára. Az NJSZT egykori főtitkára, a magyar informatika egyik úttörője, Kovács Győző gyerekkorára való visszaemlékezését idézte, amelyben a híres informatikus édesapja könyvelési szakértői tevékenységére emlékezett. A huszadik század közepén a könyveléshez kapcsolatos számolásokat fejben végezték és ellenőrizték. „Ha csak egy Odhner összeadónk lett volna, akkor bizony hónapok kulimunkájától szabadultunk volna meg – de nem volt” – írta Kovács Győző. 
Képes Gábor előadását azzal zárta, hogy maga a computer szó eredetileg a számológépeket kezelő matematikusok, munkatársak megnevezése volt, majd John Vincent Atanasoff nevezte el így, a világos elsőként, elektronikus számológépét. A megnyitó végén Kürti Sándor személyes emlékeket idézve mutatta be a kollekció begyűjtésének kalandos történeteit.
A kiállítás Szegeden, az Informatika Történeti Kiállítás részeként várja a látogatókat. (Szent-Györgyi Albert Agóra, Kálvária sgt. 23.)
Nyitva tartás és további információk