a rovat írásai

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

Művelődés összes cikke »

II. József, a célratörő reformer

II. jozseflead

275 éve született II. József német-római császár és magyar király. A felvilágosult uralkodó soha nem koronáztatta meg magát a Szent Koronával, ezért nevezték magyar alattvalói „kalapos király”-nak.

Mária Terézia legidősebb fia 1741. március 13-án született. A történelem lapjaira félévesen, királyi anyja karjain lépett be: a legenda szerint az osztrák örökösödési háború idején szorult helyzetbe került királynő csecsemő fiát is bevitte a magyar diéta ülésére, s a meghatódott rendek „életünket és vérünket!” felkiáltással fogadtak neki hűséget (bár a rossz nyelvek szerint azt is hozzátették, hogy a zabunkat nem). József kiváló nevelésben részesült, fiatalon Falkenstein gróf néven bejárta Európát, egyebek között Franciaországot is, ahol húga, a tragikus sorsú Marie Antoinette a jövendő XVI. Lajos felesége volt. Kerülte a pompát, a társaságot, az általa léhának tartott szórakozásokat, regények helyett gazdasági és filozófiai műveket olvasott. Tizennyolc éves korától részt vett az államtanács ülésein, 1764-ben római király, egy év múlva német-római császár és anyja mellett társuralkodó lett.

pompeobatoni II. jozsef
Pompeo Batoni II. József-portréja
   
A szerelemben igencsak balszerencsésnek bizonyult: 1760-ban dinasztikus okokból ugyan, de szerelmi házasságot kötött Izabella parmai hercegnővel, aki 1763-ban második gyermekükkel viselősen himlőt kapott és meghalt. József anyja nyomására két évvel később feleségül vette Mária Jozefa bajor hercegnőt, akivel közös témát nem talált, és testi vonzalom sem fűzte össze őket. Boldogtalan feleségét két év múlva szintén a himlő vitte el, József még a temetésre sem ment el. Soha többé nem nősült meg, s amikor egyetlen lánya hétévesen meghalt, végképp az államügyekhez menekült. Amikor 1780-ban, anyja halála után trónra lépett, szétfeszítette a tettvágy. A felvilágosodás gyermekeként „ésszerű” alapokon akarta soknyelvű, soknemzetiségű országait egységes, centralizált és rendi kiváltságoktól mentes, korszerű birodalommá átgyúrni, figyelmen kívül hagyva az eltérő alkotmányokat, hagyományokat és sajátosságokat. Hogy esküje ne korlátozza, Magyarországon meg sem koronáztatta magát, így lett belőle „kalapos király”. A magánéletben és a politikában is a célratörés, a külsőségek és a mások helyzete iránti érzéketlenség jellemezte, birodalmát kopott öltözetben, legendás gyűrött kalapjában járta.

II.jozsef
A „kalapos király”   

Politikája, melyet jozefinizmusnak nevez az utókor, a felvilágosult abszolutizmus szellemében zajlott, rendeletekkel kormányzott, ezekből összesen hatezret adott ki. 1781-ben hozott türelmi rendelete a nem katolikusoknak szabad vallásgyakorlást és hivatalviselési lehetőséget adott, feloszlatta a nem betegápoló vagy tanító szerzetesrendeket, a pápai bullák kihirdetését előzetes jóváhagyásához kötötte (placetum regium). Az intézkedései miatt Bécsbe utazó VI. Piusz pápát tisztelettel fogadta, de semmiben sem engedett neki. Takarékossági intézkedéseket hozott, racionalizálta az államszervezetet, és enyhített a cenzúrán. Egységes jogrendszert vezetett be, eltörölte a halálbüntetést, átszervezte a bíróságokat, Magyarországon hatalmas felháborodást kiváltó 1784. évi nyelvrendelete a latin helyett a németet tette hivatali nyelvvé. József nem csak reformok révén igyekezett birodalmát nagyobbá és erősebbé tenni. Megkísérelte Bajorország megszerzését, de szembekerült II. Frigyes porosz királlyal, s le kellett tennie tervéről. 1787-től az oroszok oldalán a törökökkel hadakozott, az osztrák hadaknak 1789-ben sikerült bevenniük Belgrádot.

II. jozsef Josph Hickel
Joseph Hickel II. Józsefet ábrázoló festménye
   
Az egész birodalmat felbolygató intézkedései Magyarországon ütköztek a legnagyobb ellenállásba, ezt letörendő 1784-ben Bécsbe vitette a Szent Koronát. 1785-ben megszüntette az ellenállás fészkének tartott vármegyerendszert, az országot tíz kerületre osztotta, amelyek élére királyi biztosokat állított. Ugyancsak 1785-ben kiadott jobbágyrendelete eltörölte a jobbágy megnevezést, lehetővé tette a szabad költözést, lehetőséget adott a szabad hivatásválasztásra, és csökkentette az úriszék hatáskörét. Az (egyébként országszerte bojkottált) első magyarországi népszámlálást is ő rendelte el. Élete utolsó éveiben aláásta egészségét a hadakozás, a táborozás, a császár súlyos betegen érkezett haza a frontról, birodalma forrongott. 1790. január 28-án halálos ágyán egy tollvonással valamennyi rendeletét visszavonta, kivéve a jobbágyságról, a vallási türelemről és a lelkészállításról szólókat, s helyreállította a magyar alkotmányt. Egy hónappal később, 1790. február 20-án halt meg Bécsben, a trónon öccse, II. Lipót követte.
A jó szándékú, de a reálpolitikával nem törődő uralkodót Ausztriában a népek jótevőjének, a modernizáció harcosának látták, míg Magyarországon a szerzett jogok csorbítójának. Reformjai jogosak és előremutatóak voltak, de türelmetlensége és erőszakossága szinte minden társadalmi réteget maga ellen hangolt. Érdekesség, hogy Budapesten és Bécsben is a nyolcadik kerület (Józsefváros, illetve Josefstadt) viseli a reformer uralkodó nevét.

MTI

• Publikálva: 2016.03.11. 14:11