a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Sétálni a kétezer éves Borostyánúton
Utazzunk el most a MaNDA adatbázisát használva az ország legrégebbi
városába, Szombathelyre, pontosabban az ókori Savariába, vagy Sabariába.
Sétálgassunk utcáin, képzeljük el magát a várost, fénykorában egy
provincia székhelyét.Aminek létrejöttéhez az a Tiberius (i.sz.14-37) császár által kiépített Borostyánút kellett, ami a barbár északról, a mai Lengyelország és a balti államok területéről szállította a borostyánt, és természetesen más kelendő árucikkeket is Rómába. Ezt az utat használta a menetelő légiók és a birodalomban előállított árucikkeket kifelé szállító karavánok mellett a birodalmi postaszolgálat is, amelynek egyik lóváltó állomásából és a köréje szerveződő kereskedelmi és kézműves telepből alakulhatott ki a város elődje. Amit az „isteni” Claudius császár tett coloniává, azaz emelt városi rangra Krisztus után 43-ban, hogy aztán még 808-ban, nem sokkal a magyarok érkezése előtt is városként emlegessék a forrásokban. A két bővizű patak, a Gyöngyös és a Perint között épültek fel a kiszolgált légiósok (a XV. Apollinaris légió veteránjai) házai, akik a környéken kaptak termékeny földeket. A város neve a Gyöngyös latin elnevezéséből, a Sibarisból jött, a tiszta ivóvizet pedig a rohonci hegyekből, 30 kilométerről vezették ide a föld alatt. 
Az Isis szentély a hatvanas években (forrás: MaNDA adatbázis/Thúry György Múzeum)
A virágkor Diocletianus császár uralkodása (i.sz. 284–305) alatt köszöntött be, amikor a közigazgatási reformok után Savaria Pannonia Prima provincia tartományi székhelye lett. S mint ilyenben, az államvallási szentély, a Capitolium, no és a városi tanács épülete, a Curia is felépülhetett hamarosan. Savariát a későbbi császárok is sűrűn látogatták, így császári palota is lehetett a városban. Aminek bástyákkal és vizesárokkal erősített fallal körül vett négyszögletes magja a legszélesebb pontján sem érte el az egy kilométert, fóruma pedig a mai Püspökvár és a székesegyház környékén lehetett. Ez utóbbi mögött látogatható az egykori római város legkorábbi, még 1930-ban feltárt része a Borostyánút eredeti, sághegyi bazaltból készült nyugati leágazásával. A másik jelentős leletegyüttes, a kis-ázsiai gránit felhasználásával épült Isis szentély és környezete (Kybele és Jupiter kisebb templomai) 1955 és 1961 között lett feltárva és némiképp rekonstruálva. Ez nagy munka volt, hiszen a virágzó várost előbb a hunok pusztították a 440-es években, majd pedig 456-ban egy földrengés döntötte romba. Római polgárai ezután Itáliába menekültek, de a kedvező feltételek miatt sosem néptelenedett el teljesen a város.
A romkert a hatvanas években (forrás: MaNDA adatbázis/Thúry György Múzeum)
Amiben talán a kereszténységnek is volt némi szerepe, a várost naggyá tévő Diocletianus alatt itt halt mártírhalált 303. június 4-én Szent Quirinus, avagy Kerény, Sziszek (Siscia) püspöke, akit székhelyéről hurcoltak ide és próbálták megtagadtatni vele hitét. Erre persze nem volt hajlandó, ezért malomkövet kötöttek a nyakába és a megáradt Perintbe (más források szerint a Gyöngyösbe – ott is van az emléktáblája) dobták. Még négy szentet kötnek a városhoz, amit Szent Márton szülőhelyének is tartanak. Vannak, akik ez utóbbit vitatják és a Pannonhalmához – Szent Márton hegye! – közeli Sabaria Sicca szerintük az igazi szülőhely. Nem futott be Márton püspökhöz hasonló nagy karriert viszont a város szülöttje, Szent Leonianus, aki korai szerzetesként kolostorokat alapított Európában és szarkofágjára vésték savariai szülőhelyét. Még kevesebbet tudunk az itt vértanúságot szenvedő Szent Rutilusról és Ireneuszról, de az biztos, hogy Quirinusnak már bazilikája állt a provincia központjában. Ahol ha sétálgatunk, jusson eszükbe mindez, és gondoljunk egy pillanatra azokra is, akik kétezer évvel ezelőtt itt haltak és éltek.
Claudius képeslap (forrás: MaNDA adatbázis/Thúry György Múzeum)
Pálffy Lajos