a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A magyar munkásság 1956-ban
„Részünk minden nyomor, de szabadok vagyunk”: A magyar munkásság 1956-ban – Gulyás Martin előadássorozata a Pesti Bölcsész Akadémia szabadegyetemén.
A forradalom és szabadságharccal foglalkozó történeti munkák eddig méltatlanul kevés szót szenteltek a magyar munkásság ’56-os helytállásának. A történeti köztudat is legtöbbször a mártírrá vált népvezérekről, illetve a diákok hősiességéről tud leginkább. A 2016-os állami emlékév apropójából a kurzus bepillantást nyújt abba, hogy ez a többmilliós társadalmi csoport milyen értékek és politikai-gazdasági célkitűzések mentén szervezte meg saját szervezeteit 1956 októberében, majd hogyan vált a magát „munkáshatalomnak” tituláló kádári MSZMP méltó ellenfelévé 1956 utolsó két hónapjában, illetve a munkástanácsok tagjai hogyan kerültek a megtorlás célkeresztjébe.
A megközelítés módja történeti, tehát azt vizsgálja, hogy a munkástanácsok a kommunista párt, illetve a mögöttük álló szovjetek és saját erőszakszerveik mellett a többi forradalmi szervezettel kapcsolatba lépve hogyan töltötték ki a rendelkezésükre álló politikai teret, s hol határozható meg a helyük a képlékeny ’56-os politikai palettán a forradalom egyes szakaszaiban, a fővárosban és a vidéki ipari centrumokban. A száraznak tűnő elméleti okfejtés mellett azonban a témát interdiszciplináris jelleggel, a szereplők politikai szocializációjára hangsúlyt fektetve és a kor nemzetközi viszonyaiba ágyazva is bemutatják, színes élettörténeteken, egykori bebörtönzöttekkel készített interjúkon keresztül közelebb hozva a témát a hallgatóság számára.
Az előadás a Pesti Bölcsész Akadémia keretein belül kerül megrendezésre. A Pesti Bölcsész Akadémia az ELTE BTK PhD-hallgatók által működtetett nyitott egyeteme, amelynek célja, hogy megmutassa a széles közönségnek, miben rejlik a fiatal kutatók számára a bölcsészettudomány szépsége és öröme.
A szabadegyetem részletes programja
I. 2016. március 16., szerda 18.00
A „munkáshatalom” jellemzői a Keleti Blokk egyes államaiban – Az előadás azt járja körül, hogy a Keleti Blokk egyes országaiban (Jugoszlávia, Lengyelország) működő munkás-önigazgatás intézményrendszerének mekkora a gazdasági-politikai jelentősége, s hogy a magyar gazdaságirányítás ezekhez viszonyítva milyen sajátosságokkal bír. Kitér arra is, hogy a munkáskollektívák párt által ellenőrzött hatalomgyakorlása mennyiben tekinthető legitimációpótléknak, s mennyiben a diktatúra lengyel/jugoszláv modelljében egy konstans rendszerelem. Választ keresünk arra is, hogy az ’56-os magyar munkástanácsok mennyiben folytattak mintakövető magatartást, mennyiben igyekeztek egy saját, „magyar modellt” létrehozni, s hogy a későbbi gazdasági reformbizottságok hogyan viszonyultak ehhez a történelmi jelenséghez.
II. 2016. március 30., szerda 18.00
A munkástanácsok politikai-gazdasági programja és helye az ’56-os „eszmekavalkádban” – Az eszmetörténeti rekonstrukcióra vállalkozó előadás arra keresi a választ, hogy a munkástanácsok milyen nemzetközi és hazai munkásmozgalmi történelmi előképekre tekintettek vissza, s milyen jelentéstartalommal bír az általuk önidentifikációs szimbólumként is használt szocializmus és demokrácia fogalma. Kitérnek arra is, hogy milyen, az Elbán túli szociális piacgazdaságra emlékeztető elemekkel rendelkező gazdasági modellt vázoltak fel a jövő számára.
III. 2016. április 6., szerda 18.00
Csak egy maradhat? – A Nagy-budapesti Központi Munkástanács és a Kádár-kormány harca a hatalomért – Az előadásban annak elemző bemutatására teszek kísérletet, hogy milyen volt az 1956. november-decemberét jellemző hatalmi szembenállás természete a címben jelzett hatalmi erőközpontok között. A KMT önálló iratanyagának történeti kutatásából nyert információk mellett a politikai rendszerelemzés szempontjait is bevonva fogom górcső alá venni a két hatalmi centrum együttműködési kísérleteinek és konfrontációinak jellemzőit, önálló politikai irányvonalának kialakítását és törekvéseik társadalmi lefedettségét.
IV. 2016. április 13., szerda 18.00
A Szeged Városi Munkástanács – Az előadás egy peranyagon keresztül kíván bemutatni egy esettanulmányt, amely egy vidéki munkástanács működésének sokrétűségéről, a vádképző szerveknek a munkástanács-tagokkal szembeni politikai vádmotívumairól és arról is szól, milyen változatos életúttal és politikai előélettel rendelkező emberek kerülhettek egy döntően a munkásság érdekeit képviselő szervezet vezető testületének tagjai közé.
Forrás: Pesti Bölcsész Akadémia Facebook-oldala