a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Feredőzni mérges gázokban
Elsüllyedt világaink erdélyi helyszínei közül utazzunk el most a MaNDA
adatbázisának segítségével Bálványosfürdőre, menjünk fel a Jókai Mór
által is megírt történetű várhoz. Majd pedig vegyünk egy rövid kúrát a
Torjától 10 kilométerre, a hegyoldalban lévő Büdös-barlangban, de nagyon
vigyázzunk, hogy a múlton búsongván, feredőzés közben ne lógassuk túl
mélyre a fejünket.Mert akkor akár ott is hagyhatjuk a fogunkat, a mérgező kén-hidrogént belélegezve. Tudták ezt a régi fürdőzők is, meg aztán a lerakódó kén sárgája pontosan jelöli az Apor Gábor által 1892-ben rakatott köveken, hogy meddig merülhetünk el ebben a száraz moffetában. Az 1052 méteres magasságban lévő barlang gázait amúgy először Ilosvay Lajos mérte fel 1884-ben. A hozam napi 3000-4000 köbméterre tehető, 95,82 százaléka szén-dioxid (erre épült az ország első palackozóüzeme), 2,66 százaléka nitrogén, 0,3 százaléka kén-hidrogén és 0,14 százalék oxigén. A 14 méter hosszú üreg valamikor egy kénbánya bejárata volt, most a két oldalán padok vannak, amikre leereszkedve ott érzünk először bizsergést, némi forróságot, ahol az ember talán a legérzékenyebb. 
Büdös barlang (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)
A keringési és vérnyomás-problémákra, mozgásszervi- és bőrbetegségekre jó gázfürdő mellett vagy 50 borvízforrást is találunk a környéken. Ezekre épített fürdőt az élelmes Csiszár Dénes 1895-ben, a régi „Várpadi-feredőt” pedig a hírhedt Transzilvánia Bank vásárolta meg a két világháború között. Ez a három objektum adta a mai fürdőtelep alapját, amit most nem áll szándékomban reklámozni, de nincs is erre igazán szüksége. 
Timsós barlang (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)
Már csak azért sem, mert a gyógyulni vágyók mellett a történelmi helyeket kedvelő túrázók, a geológia, vagy a botanika csodáira fogékonyak is kincsek valóságos tárházát találják e vidéken. Az előbbiek felkapaszkodhatnak az 1055 méteres Bálványosra, melynek tetején ott van romjaiban az Aporok ősi fészke, egy hajdan 20 méter magas, négyszögletű lakótorony és a falak romjai. 
Bálványosfürdő, vár (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)
Az oklevelekben először 1360-ben azonosítható várat a legenda (és Jókai Mór regénye) szerint a régi pogány vallásához ragaszkodó Apor Szilamér rakatta a hegytetőre, majd pedig szenvedvén a magánytól, a torjai vásáron rabolt magának feleséget a szép Mike Imola személyében. Akiért a Mikék ostromolni is kezdték Szilamér sziklafészkét, de végül a szerelmes Imola rábeszélésére kereszténnyé lesz, és így az oltár elé vezetheti a rabolt lányt, ezzel pedig már a Mikék is megbékélnek. 
Bálványosfürdő, panzió (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)
Szép történet, Jókai nagy mesemondó volt, de pár évszázaddal később már jól dokumentált események színhelye az akkor Kán (Apor) László kiskirály tulajdonában álló erősség. A báró lányának kezével hatalmát erősíteni igyekvő I. (Wittelsbach) Ottó magyar király (1305-1307) raboskodott itt a Szent Koronával együtt, míg le nem mondott a magyarországi uralkodásról. Kán László mellesleg Károly Róbertnek sem engedelmeskedett, Erdély csak halála után, 1315-től kerül az Anjou uralkodó birtokába. 
Bálványosfürdő, főépület (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)
Bálványos vára viszont maradt az Aporoké egészen 1603 júliusáig, mikor is Apor László elesett Székely Mózes oldalán a brassói csatában. Özvegye pedig sorsára hagyta a széljárta szobákat és az Alsótorján felépített kastélyba költözött. Itt született 1676-ban aztán a család másik híres sarja, Apor Péter, aki Metamorphosis Transylvaniae című remekművében olyan meggyőzően írt „Erdélynek régi együgyű alázatos ideiben való gazdagságából ez mostani kevély, czifra felfordúlt állapotjában koldússágra való változása” témában az Úr 1736. esztendejében. 
Bálványosfüred, hideg és meleg fürdő (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)
A vár romlását egy 1970-es, kisebb földrengés is segítette, az 1911-es képeslapon még jóval a fák fölé magasodó, pártázatos torony nagy része is leomlott, feltárásról, állagmegóvásról pedig ne is álmodjunk arrafelé.
Pálffy Lajos