Egészen előkelő helyen van Magyarország a régióban az unió digitális könyvtárába való feltöltések számát tekintve. A 2008-ban induló Europeana Közép-Kelet európai feltöltői között Ausztria mögött a második helyen állunk az egymilliót jócskán meghaladó anyaggal.
Csaknem 4000, Rómáról készült 16-20. századi történelmi ábrázolást, köztük festményeket, nyomtatványokat és rajzokat digitalizált és tett közzé a világhálón kutatók egy csoportja.
Elkészült a közgyűjteményi digitalizálási stratégia, amelynek célja biztosítani a közgyűjteményi tartalmak minél szélesebb körű, akadálytalan hozzáférését a kultúrafogyasztók számára.
A Norvég Nemzeti Könyvtár digitalizálja a nigériai irodalmat egy olyan példa nélkül álló konstrukció keretében, amely a felek reményei szerint mintaként szolgál más országok számára is, és segít létrehozni egy önálló afrikai digitális könyvtárat.
Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is.
Alapos vizsgálatok után Rembrandtnak tulajdonított egy tulajdonában lévő állatrajzot a braunschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeum.
Ezentúl szabadon letölthetők és felhasználhatók azok a digitalizált fotók, amelyek a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményének egy jelentős részéről készültek – jelentette be az intézmény.
A Vatikán legféltettebb kincsei is megcsodálhatók a Vatikáni Múzeumok teljesen megújult és modernizálódott honlapján, amelyet most mutattak be a sajtónak.
A British Library Endangered Archives programja legújabb támogatásának köszönhetően egy moldvai cigány közösség családi hagyatékanyagát böngészhetjük online.
Az Endangered Archive projektjeiről már korábban is tudósítottunk. Egyik legutóbbi vállalkozásuk keretében régi burmai negatívokat digitalizáltak és tettek nagy felbontásban elérhetővé. A szocialista Burma életébe bepillantást nyújtó fotók ritka kuriózumnak számítanak.
Most már nem csak magyar forrásokat, hanem az angol nyelvű dokumentumokat és forrásanyagokat is tanulmányozhatjuk online.
Korábban már terjesztettük az igét és a szellemet, hogy a múzeumoknak miért is lenne érdemes engedélyezni, hogy látogatóik selfie-ket készíthessenek egy-egy műtárgy előtt. De már ezen is túllépett az idő, itt következő őrület.
A Dailyedge hívta fel a figyelmet, hogy a múzeumlátogatóknak most már nem elég, hogy Mona Lisa vagy egy jegesmedve előtt csak úgy simán lefotózzák magukat, hanem most már szeretnének a vászonra is felkerülni és fordítva. Eddig is létezett a Faceswap alkalmazás, amely egy fotón szereplő két személy arcát (vagy arcnak látszó alakokat) tudott felcserélni, de most ezt alkalmazást már egyre inkább múzeumokban is alkalmazzák a lopva vagy nyíltan szelfizők. Így bárkinek lehet Mona Lisa arca, de Mona Lisa is felveheti bárki arcát. Ugyanígy felkerülhetünk akár egy Bosch-képre vagy egy kiállított fotóra is.
Ihletnek lássunk pár példát:
Kozmetikus helyett egy kis olajfesték
Kicsit avantgárdra is vehetjük a figurát
Van aki össze is öltözött alanyával (bár ez a Gibson House Museum marketingfotója is egyben)
És van, aki a teljesen absztraktot szereti (forrás itt)
BÁ