Egészen előkelő helyen van Magyarország a régióban az unió digitális könyvtárába való feltöltések számát tekintve. A 2008-ban induló Europeana Közép-Kelet európai feltöltői között Ausztria mögött a második helyen állunk az egymilliót jócskán meghaladó anyaggal.
Csaknem 4000, Rómáról készült 16-20. századi történelmi ábrázolást, köztük festményeket, nyomtatványokat és rajzokat digitalizált és tett közzé a világhálón kutatók egy csoportja.
Elkészült a közgyűjteményi digitalizálási stratégia, amelynek célja biztosítani a közgyűjteményi tartalmak minél szélesebb körű, akadálytalan hozzáférését a kultúrafogyasztók számára.
A Norvég Nemzeti Könyvtár digitalizálja a nigériai irodalmat egy olyan példa nélkül álló konstrukció keretében, amely a felek reményei szerint mintaként szolgál más országok számára is, és segít létrehozni egy önálló afrikai digitális könyvtárat.
Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is.
Alapos vizsgálatok után Rembrandtnak tulajdonított egy tulajdonában lévő állatrajzot a braunschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeum.
Ezentúl szabadon letölthetők és felhasználhatók azok a digitalizált fotók, amelyek a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményének egy jelentős részéről készültek – jelentette be az intézmény.
A Vatikán legféltettebb kincsei is megcsodálhatók a Vatikáni Múzeumok teljesen megújult és modernizálódott honlapján, amelyet most mutattak be a sajtónak.
A British Library Endangered Archives programja legújabb támogatásának köszönhetően egy moldvai cigány közösség családi hagyatékanyagát böngészhetjük online.
Az Endangered Archive projektjeiről már korábban is tudósítottunk. Egyik legutóbbi vállalkozásuk keretében régi burmai negatívokat digitalizáltak és tettek nagy felbontásban elérhetővé. A szocialista Burma életébe bepillantást nyújtó fotók ritka kuriózumnak számítanak.
Most már nem csak magyar forrásokat, hanem az angol nyelvű dokumentumokat és forrásanyagokat is tanulmányozhatjuk online.
Akár tetszik, akár nem, a selfie-k divatja egyre erősebb. Miért ne szeressük inkább? Idén január 20-án immár harmadszor tartják meg a #MuseumSelfie-napot. Érdemes elővenni a múzeumokban is a telefonunkat és elkészíteni saját múzeumi selfie-nket.A londoni Mar Dixon, aki tavaly november Budapesten járt a Muzeum@Digit konferencián, vezette be a kulturális hashtagek használatát és elterjedésükhöz nagyban hozzájárul CulturalThemes blogjának segítségével. Dixon korábban elmesélte, hogy mikor a lánya kicsi volt, sokat jártak múzeumba, és az volt a céljuk, hogy valamit megtanuljanak. Nem feltétlenül a művészetről, de mindenhol valami új ismeretet akartak szerezni.

(kép forrás: itt)
Szerinte a „a hashtagek a múzeumokról kell szóljanak, de igazából a múzeumba járókról van szó” – mondta egy korábbi CNN-es interjújában. A múzeumi szelfizők lehetnek múzeumi dolgozók, látogatók, mókamesterek vagy gyerekek is, a lényeg az, hogy közösen felfedezzük a gyűjtemények (és közgyűjtemények) érdekességeit, és ezt saját barátaink között is terjesszük.

(Forrás: a Kulturfritzen Twitter oldala)
Nincsenek szabályok, a szelfi bármelyik múzeumban, a múzeum előtt, jeggyel a kezünkben, kezdvenc festményünkkel, egy kitömött állattal vagy a múzeumi kávézóban egy répatortával is készülhet. Fő, hogy éljünk vele. Ihletet pedig a Twitteren közzétett alkotásokból is meríthetünk.

(forrás: Museo Accorsei)
Bakk Ágnes