a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Aki ott volt talán a helikopter feltalálásánál
Mióta az ember az első madarat megpillantotta, azóta szeretett volna
valamilyen módon repülni. Ez csak a képzelet segítségével működött
nagyon sokáig, egészen pontosan az 1700-as évek végén felbukkanó első
hőlégballonokig. Hogy aztán már a napóleoni háborúk idején tüzérségi
megfigyelésekre használják a nagy, kikötött lufikat.Amiket az amerikai polgárháborúban pedig a megfigyelésen túl harci feladatokra is használtak, de most inkább foglalkozzunk a 125 éve született Asbóth Oszkárral kísérleteivel, aki társaival együtt még az első világháború alatt repülő gépezetekkel akarta helyettesíteni a meleg levegővel, vagy hidrogénnel teli megfigyelő ballonokat.
Megfigyelő léggömböket – elsősorban tüzérségi felderítő feladatokkal – a Nagy Háborúban is bevetette minden harcoló nemzet. A szélcsendes időben feleresztett kosaras ballont kötelekkel tartották meg (és húzták vissza), a távcsővel felszerelt éles szemű megfigyelő pedig az ellenséges ágyúkat keresett, vagy a saját tüzérség tüzét vezette fentről. Mivel ezek a ballonok meglehetősen esetleges eszközök voltak, a már egyáltalán nem ritka repülőgépek mintájára vállalkozó szellemű emberek kísérletezni kezdtek helyből felemelkedő, és a levegőben maradó, légcsavarral működő gépezetekkel is.
Asbóth Oszkár (forrás: wikipédia)
Az Arad megyei Pankotán 1891. március 31-én született Asbóth Oszkár autodidakta feltaláló volt, ifjú korától érdekelték a repülő szerkezetek, tanulmányozta is ezeket itthon és külföldön. Így kerülhetett össze a Monarchia első katonai repterén és kísérleti telepén, a Bécs melletti Fischamendben Petróczy Istvánnal, aki az első magyar katonai pilóta (is) volt, és ekkoriban már alezredesként a telepet vezette. Petróczyék 1916 áprilisában százezer koronát kaptak a kincstártól egy „kötött helikopter” elkészítésére. Kármán Tódor mérnök főhadnagy (később a szuperszonikus repülés és az űrrepülés atyja) tervezett, Zurovecz Vilmos zászlós kivitelezett, a légcsavarokat pedig Asbóth szállította, aki ekkorra már szakértőnek számított ebben a műfajban.
A PKZ 2 (forrás: wikipédia)
Az alkotók nevének kezdőbetűiről PKZ 1-nek, majd ennek tönkremenetele után PKZ 2-nek elnevezett szerkezet 1918-ban már 50 méter magasra emelkedett Asbóth két légcsavarjával. És 30 percig is lebeghetett ég és föld között úgy, hogy közben a földről három kötél tartotta. A rotorok (légcsavarok) felett lévő kosárba kér ember és egy géppuska fért el, de a PKZ 2-es harci bevetéséről nem maradtak tudósítások. A meglehetősen instabil szerkezet aztán az egyik alkalommal megbillent és darabjaira tört, de Asbóth nem tanult a konstrukciós hibákból és még tíz évig próbálkozott az egy tengelyen, ellentétes irányban forgó merev rotorokkal. 1928. szeptember 6-án az egykori sikeres vadászpilóta, Hosszú István fel is emelkedett egyik új konstrukciójával Kispesten, de végül nem lett a dologból semmi, mert az igazán működőképes helikoptert csak a forgó tengelyhez csuklósan illeszkedő, mozgatható rotorok tették lehetővé. Asbóth viszont hírnevéből (jó ott lenni valami nagy dolog születésénél) sokáig jól élt, egy 1921-es cikkében közben lekommunistázta a Magyarországot elhagyó Kármánt, majd 1956-os Az első helikopter című könyvében pedig azzal dicsekedett, hogy ott volt 1919 májusában Szamuely Tibor Leninhez induló repülőgépénél. Amúgy az ebben a könyvben foglaltak alapozták meg hírnevét, saját magunk fényezése pedig általában kifizetődő tevékenység. Nevét talán ezért is hiába keressük a szakma által összeállított 100 híres feltalálóé között.
Pálffy Lajos