a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Velemér, a tájolt csoda
Őriszentpéter öreg templomnál jóval nevezetesebb, jóval többet kutatott a veleméri Szentháromságnak szentelt istenháza. A kőből és téglából emelt egyhajós építményt 1360-ban említik először a
források, a 18. század végére pedig kis híján az enyészet lett az úr
felette.A mögöttünk hagyott rendszerben géppisztolyos katonákkal lehetett találkozni a tövében, most az Őrség egyik leglátogatottabb műemléke. Kísérjük hát végig a MaNDA adatbázisának segítségével életútján az elsüllyedt világok eme szemtanúját, egyik legfontosabb román műemlékünket.
Velemér az 1930-as, 1940-es években. Révhelyi Elemér képei (forrás: Kuny Domokos Múzeum/MaNDA adatbázis)
A kutatók még a „10 falu építsen egy templomot” időszakra teszik a veleméri istenháza előzményeit, a jelenlegi épület viszont jóval később, talán éppen az Árpád-kor végén épülhetett. Hogy kinek a pénzéből és megrendelésére, arra nézve nincsenek források, az biztos, hogy máig is megcsodálható freskói 1377-1378 között készültek, amikor még Nagy Lajos uralkodott az országban, és „három tenger mosta” a határainkat.
Velemér az 1930-as, 1940-es években. Révhelyi Elemér képei (forrás: Kuny Domokos Múzeum/MaNDA adatbázis)
A kifestés pontos idejét magától a piktortól tudjuk, aki nevét és alakját is megörökítette a nyolcszögletű, boltozott szentély északi oldalán. A magát Johannes Aquilának nevező freskófestő a mai Bad Radkersburgban, azaz az egykori Regedén születet és a ma három országhoz is tartozó nyugat-magyarországi térségben működött. A veleméri volt az első munkája, a szlovéniai Mártonhelyen (1392), Bántornyán (1383) és Nagytótlakon, de a most Ausztriához tartozó Regedén és Fölöstömön (Fürstenfeld) is vannak freskói. Az évtizedek, századok pedig gyorsan leperegtek, majd az itt is birtokos Batthyányiak révén reformátussá lett velemériek a 17. században hagyták pusztulni templomukat. Amit ugyan 1732-ban visszakaptak a maradék jogos tulajdonosok, a katolikusok, de hát nem nagyon volt már itt kinek misézni.
Veleméri templomkép, Petánovics Katalin felvétele 1972-ből (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)
A 19. század elejére a szél elszaladt a tető nagy részével, eső mosta folyamatosan a freskókat, amihez egy tűzvész során a lakosság is hozzájárult a bőséges oltóvízzel. A környezetét felverte a gaz, a templom állatok szállása lett, amikor a szentgyörgyvölgyi református tanító, Gózon Imre felhívta Rómer Flóris figyelmét az épületre. A bencés tanár, volt honvéd százados és kufsteini rab, az első magyar régészek egyike pedig addig ostromolta a szombathelyi egyházmegyét, míg a püspök 1865-ban új tetőt nem tétetett a romos épületre.
Szent Miklós freskó. Frech Miklós fotója (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)
Rómer Flóris publikálta a freskók első leírását is 1874-ben, és ő bizony még sok olyan alakot láthatott a falakon, amit ma már hiába keresnénk. Sőt, leírásából kiderül, hogy a templom kívülről is díszítve volt freskókkal, ezekből ma már a Wikipédia szerint csak az egyik szent glóriája látszik (amikor legutóbb ott jártam, én aztán nem vettem észre). Az biztos viszont, hogy hívek híján az új tető ellenére ismét csak romlásnak indult Velemér katolikus temploma, végül az Őrség jeles kutatója, Pável Ágoston hívta fel az illetékesek figyelmét a tarthatatlan állapotokra a múlt század első felében. Így aztán felújítások sorozata után (az utolsó 2003-ban volt) jelenleg egészen jó állapotában gyönyörködhetünk eleink tökéletes arányérzékében. (A MaNDA adatbázisában található felvételeken a tornyon és a szentély falán látható szimmetrikusan kialakított nyílások a templom kiszárításának céljából készültek.)
A templom Frech Miklós fotóján (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)
Ha pedig éppen valamelyik napfordulón vetődünk el Velemérre, hát nagyon figyeljük oda, hogy az ablaktalan északi fal freskói közül mire esik éppen az egyes kutatók szerint szándékosan „ferdén” keletelt templom szentélyének és déli falának összesen öt ablakán beömlő fény. A kerek szentélyablakon a téli napfordulón, december 21-én bevilágító felkelő nap például éppen a Szűzanya ölében ülő gyermekre esik, ekkor már csak három nap van hátra karácsonyig, Jézus születésének ünnepéig.
Aquila János által festett Máriát kis Jézussal és a három királyokat ábrázoló freskója (forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis)
De már csak a régvoltak árnyai indulnak tompa harangszóra éjféli misére, a Szentháromság templomban a ritka esküvői alkalmak mellett évente egyszer, búcsúkor misézik a pap. Pedig már géppisztolyos határőrök sem ijesztgetik a jámbor hívőket, azok is a múlté lettek, mint annyi más minden az éltető nap alatt.
Pálffy Lajos