a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Budapest100 a Nagykörúton
A pesti Nagykörút múltját, jelenét és jövőjét elemzi és idézi fel városismereti sétákkal, beszélgetésekkel és a nyitott házakkal programjaival az idei Budapest100 urbanisztikai programsorozat április 16-án és 17-én.
A Budapest100 sorozat minden évben az építésük, alapkőletételük, avatásuk századik évfordulóját ünneplő házakat köszönti. A tematika szerint idén az 1916-os házak kerülnének sorra, de mivel ez az első világháború éveire esik, idén más tematikát választottak a szervezők. „Ebben az évben olyan nagy városépítészeti koncepciót kerestük, amelynek építéstörténete korban összefogott, de már megélt egy olyan kort, hogy szerethető, értékelhető legyen és a benne lévő egyes házak történetei sem voltak még olyan szempontok szerint feltárva, ahogy a szervezők csapata ezt évek óta teszi az adott évben ünneplő házak esetében” – hangsúlyozta Kádár Bálint, a KÉK – Kortárs Építészeti Központ elnöke, a program keddi tájékoztatóján. Mint mondta, a Nagykörút megalkotói a 19. századi Európa trendjeit meglovagolva olyan egyedit tudtak létrehozni, amely ma is aktív része a városszövetnek.
A Nagykörút - Rákóczi út kereszteződés a mai Blaha Lujza tér felől nézve. Szemben a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület bérpalotája, 1898 (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.146/Fotó: Klösz György)
A 120 éves, több városrészen áthaladó útvonal mentén számos kulturális, történelmi, építészeti és várostörténeti emlék található és az épületek koroktól függetlenül csatlakoztak a rendezvényhez, így a hétvégén mintegy hatvan épület és számos üzlet nyitja meg kapuit. Négy szakmai beszélgetés szól majd a jövőről és a lehetőségekről várostörténészek, építészek és urbanisták részvételével, de lesz nosztalgia villamos, a régi mozik, kávéházak emlékét pedig tematikus sétákon, kiállításokon, koncerteken, irodalmi klubokon és gyerekprogramokon idézhetik fel az érdeklődők. Az önkéntes kutatók a Boráros tértől a Jászai Mari térig húzódó szakasz épületeiről levéltárakban gyűjtöttek anyagokat, amelyeket korabeli és mai fotókkal együtt mutatnak majd be a különböző helyszíneken, az épületek képviselőivel közösen szervezett programokon.
Nagykörút – Rákóczi út kereszteződése 1929-ben, balra az EMKE ház (fotó: Urbán Tamás/Fortepan)
A szervezők szeretnék segíteni a Nagykörúton élők, a boltosok, a vállalkozók, a bérlők közösségének kialakítását is, ennek érdekében javaslatokat gyűjtenek a körúti üres, elhanyagolt üzlethelyiségek újrahasznosítására és számos közlekedési alternatíva kérdésében is. A 2011 áprilisában indult városi civil ünnep eredetileg az épp 100 éves budapesti házak közös ünneplését szervezte minden évben, az év 100 napjához legközelebb eső hétvégén a fővárosban: 50-60 budapesti épületben látták vendégül az érdeklődőket az ott lakók, dolgozók, akik az önkéntesek segítségével számos programot is szerveztek. A kétnapos rendezvény idején városszerte mintegy 20 ezren fordultak meg a házakban, lakásokban, műtermekben, padlásokon is. Esetenként lakóközösségek alakultak kisebb épületrészek megújítása érdekében. A sorozatot 2014-ben az Önkéntes Központ Alapítvány szakmai zsűrije az Év önkéntes programjává választotta, 2013-ben a Guardian a kontinens legérdekesebb programjai közé sorolta, és a hamburgi Élő Város Alapítvány (Lebendige Stadt Stiftung) által A legszebb városi ünnep című pályázat egyik díjazottja lett.
MTI