a rovat írásai

Szent László, a rendteremtő

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

 

Hopp, ez itt egy stílustű!

Azért ezek a régészek tudnak érdekes dolgokat mondani. Azt már tudjuk, hogy a pintadera, az pecsételőt jelent, a lunulacsüngő pedig egy félhold alakú ékszert, de hogy a stílustű mi fán terem, arról még ezeken a hasábokon nem esett szó. Tehát akkor a stílustű, ahogy a nevében is benne foglaltatik, egy olyan bronz (arany, ezüst, esetleg csont) tűfajta, ami a hajzat kordában tartására, vagy a ruha összefogására használnak. Nézzünk meg akkor egyet közelebbről a Balaton Múzeum gyűjteményéből.

Borotva, olló, pióca

Ahogy már a cipész és a suszter között is különbséget tettünk, válasszuk el most a borbélyt is a fodrásztól. Bevallanom, nincs nehéz dolgom, volt szerencsém mindkét mesterség gyakorlójához.

Tudós után borbarát király jött

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Bélára Dömösön rászakadt a trón

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Isteni mesterség

Hát a kovácsmesterség az bizony előkelő tudomány, olyannyira, hogy a kultúra bölcsőjének tartott Ókorban még istenek foglalkozásául is szolgált. Bizony, Hephaisztosz kovácsisten volt, Zeusz közreműködése nélkül Héra hozta a világra. De mi most néhány kovácsműhely berendezését nézzük meg inkább a MaNDA gyűjteményéből, azzal lehet, hogy többre megyünk.

Darabjaiból rakta össze férjeurát

Adatbázisunkban ott van többek között egy a fiát, Hóruszt szoptató Ízisz szobrocska is a Szépművészeti Múzeum gazdag kincsestárából. A 3D-ben digitalizált, 17,6 centiméteres alkotást a Krisztus előtti 7. és 4. század között készítették bronzból, mely fémnek az egyiptomiak is jó ismerői voltak.

Hamvaink hajléka

Hogy mikor és hol kezdte el az emberiség elégetni a halottait, azt nem nagyon lehet tudni. Eme tevékenység okára már vannak viszont logikusnak tűnő válaszok. Ugyanakkor az első, a hamvakat megőrző urnák méreteiből is érdekes következtetéseket vonhatunk le. Amit meg is tesszük a egy a Szentendrei-szigeten talált késő bronzkori edény kapcsán.

Kunországi pihenőhely

Óriási meglepetés érheti azt, aki úgy gondolja, hogy az Alföld tengersík vidékén jóval kevesebb érdekesség van, mint az ország más részein. Kevéssé ismert például, hogy Kisújszálláson egyre híresebb gyógyhatású hévízforrást találtak, melyre a közelmúltban egy óriási gyógycentrumot építettek. Ennek része a  Kumánia szálloda, amely az organikus építészet mintapéldájaként áll előttünk.

Amit Szent István hagyott ránk

Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia.

Magyarnak lenni

Győrffy István, karcagi születésű kitűnő néprajztudósunk írta: „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”.  Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy miből is áll ez a közös lélek, nincs könnyű dolgunk. Annyit megállapíthatunk, hogy ezernyi forrása van. A közös nyelv, a közös sors, az együtt megélt történelem, a közösen kicsiszolt hagyományok, a népszokások, az Istenhit megélésének formái, a közös kultúra, az együtt belakott táj, ahogyan szüleink, tanáraink felnevelnek minket, az mind-mind ehhez a közös lélekhez tartozik.

MaNDA összes cikke »

​Mindennapi kenyerünk lényege

JO_manda_adatbazis

Mindennapi kenyerünk alapanyagát, a lisztet tarthatták a túrkevei Finta Múzeum munkatársai szerint ebben a mázas, festett növényi dombormotívumokkal díszített cserépedényben, amit most 3D-ben forgathatunk és nagyíthatunk, vizsgálhatunk kedvünkre a MaNDA adatbázisában.

A kenyérfélék lényege, a gabonaliszt is valahol egyidősnek tekinthető az emberiséggel. Jónak tűnő elképzelés az, hogy az idők hajnalán, a fűfélék magvait kóstolgatva jutottak őseink arra a megállapításra, hogy ezek között akár jóízűen fogyasztható, tápláló dolgok is lehetnek. Ettől már csak egy, de persze hatalmas lépés volt, hogy rájöttek: az ízletes, energiát adó magvakat el is lehet vetni, hogy aztán bőséges termést hozzanak. Talán még e felfedezés előtt került sor arra, hogy valaki – megunva a rágcsálást – két kő segítségével törte össze a vadárpa, vadbúza, vagy vadzab termését. Valaki más, talán egy fogát vesztett ősember pedig vízzel tette fogyaszthatóvá a maga számára az ilyen őrleményt. A sort pedig ha folytatjuk, eljutunk valahol a napjaink lisztjéhez és a belőle sütött kenyérhez is, ha van elég türelmünk hozzá.

mozsar3d
Kattintson a képre, majd a 3D-ikonra!

Az biztos, hogy amikor ezt a 32 centiméter magas, 25 centi széles, üst formájú cserépedényt liszt tárolására használták (a múzeológusok 1790-re, 1800-ra datálták a tárgyat), akkor már meglehetősen nagy hozamú gabonákból őrölték Európa szerte a különféle minőségű liszteket. A legnagyobb, legszebb búzatáblák pedig ekkoriban a Kárpát-medencében hullámoztak, a magyar földbirtokosok pedig jól megtölthették a zsebeiket a napóleoni háborúk nagy agrárkonjunktúrájának jóvoltából. A búzára, árpára, zabra és lóra, szarvasmarhára a bécsi kincstár szinte bármilyen mennyiségben vevő volt, hiszen fel kellett szerelni és etetni a százezres hadseregeket. Jó ára volt a gabonának, és jutott a haszonból valamennyi a jobbágyoknak is, akik a földbirtokosnak elvégzett munkák mellett a saját használatban lévő földjeik terméséből is tudtak eladni, ezáltal gyarapodni. Korábban a háborúk mindig együtt jártak az éhínséggel, de ezt a 18-19. század fordulójának Magyarországáról nem igazán mondhatjuk el.

Hogy aztán az edényben tárolt lisztet hol, és milyen módon őrölték, készítették el, azt csak sejteni lehet. A túrkevei határban nincs malomkerék mozgatására alkalmas sebességű vízfolyás, tehát vagy szélmalmokkal, vagy pedig lovakkal, vagy ökrökkel üzemeltetett szárazmalmokkal dolgoztak. A molnár pedig lisztben kérte a munkadíjat, a többit pedig vihette haza a lisztes hombárba a tulajdonosa.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.04.07. 16:09 • Címke: manda adatbázis, 3D

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

szent lászló
Szent László, a rendteremtő – László hatalmas egyházszervező tevékenységéhez sorolható a bihari püspökség áthelyezése Váradra, és a zágrábi püspökség megalapítása. Királysága alatt László Horvátországot Magyarországhoz csatolta – itt is maradt egészen 1918-ig. Összevonta a görög szertartású bácsi püspökséget a latin szertartású kalocsai érsekséggel.