a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Az érinthetetlenek szószólója
Százhuszonöt éve, 1891. április 14-én született Bhímráo Rámdzsi Ámbédkar
indiai jogász, közgazdász, politikus, a független India alkotmányának
egyik megfogalmazója, aki fáradhatatlanul küzdött az érinthetetlenek
kasztjához tartozók és a nők jogainak érvényesítéséért.Az érinthetetlenek közé tartozó mahar közösségben, a kasztrendszeren kívül született. A hinduizmus a társadalmat négy főkasztra osztja, amelyek további alkasztokra oszlanak, ezek száma több ezer. A kasztrendszer alatt állnak a páriák, avagy dalitok, az érinthetetlenek, akik a legalantasabb munkákat végzik, és akiknek még az árnyéka vagy a közelsége is beszennyezi a kasztokhoz tartozókat. A rendszer igen merev, a kasztok között nincs átjárás. Az egyén helyzetét a születése szabja meg, egy érinthetetlen akkor is élete végéig az marad, ha szokásai, erkölcse a legmakulátlanabbak, s az is elképzelhetetlen, hogy akár a legalacsonyabb kaszthoz tartozóval kössön házasságot.
Ámbédkar fiatalon
Ámbédkar egy közép-indiai pária család tizennegyedik gyermeke volt, apja a kasztrendszer finomságaival nem törődő brit hadseregben szolgált. Az iskolában számos megaláztatásban volt része: a tanteremben csak egy zsákon ülhetett, amelyet mindennap haza kellett vinnie; vizet csak akkor ihatott, ha a pedellus töltött neki, mert az érintése beszennyezte volna a vízcsapot; az egész városban nem akadt borbély, aki levágta volna a haját. A tehetséges fiú volt az egyetlen érinthetetlen a középiskolai osztályban, s 1908-ban az első kaszton kívüliként iratkozhatott be Bombay (ma: Mumbai) egyetemére. Közgazdász diplomájának megszerzése után egy maharadzsa ösztöndíjával az amerikai Columbia Egyetemen szociológiát, történelmet és filozófiát is hallgatott, s tanulmányozta a nyugati demokrácia irodalmát. Ő volt az első indiai, aki közgazdasági doktorátusát külföldön (1921-ben Londonban) szerezte meg, de hazatérve azzal kellett szembesülnie, hogy honfitársai számára továbbra is csak egy érinthetetlen maradt.
Kormányzati állásából beosztottai „kinézték”, magántanítói állásából elbocsátották, pénzügyi tanácsadó cége csődbe ment, amikor kiderült származása. Ügyvéd, polgárjogi harcos, az érinthetetlenek szószólója lett. Iskolát alapított a kaszton kívüliek részére, meneteket szervezett, hogy a templomokat nyissák meg az érinthetetlenek előtt, de a papok rendre bezárták a kapukat az általa vezetett tömeg előtt. 1932-ben India alkotmányos berendezkedésének kialakításakor sikerült elérnie, hogy a parlamentben 148 helyet az érinthetetlenek számára tartsanak fenn. Az érinthetetlenek körében óriási népszerűségnek örvendett, Apámuramnak (Bábászahib) szólították. Belevetette magát a politikába: pártot alapított, könyvet írt a kasztrendszer eltörlésének szükségességéről, a második világháború alatt az indiai brit kormány munkaügyi minisztere lett. Az 1946-os választásokon az általa vezetett, az érinthetetleneket képviselő szövetség rosszul szerepelt, s Ámbédkar nem lett a parlament tagja. Mégis az 1947. augusztus 15-én kikiáltott független India egyik alapító atyjaként tisztelik: ő volt az első kormány igazságügy-minisztere, és ő vezette az alkotmányt megszövegező bizottságot. Az alaptörvény a társadalmi forradalom dokumentuma lett: biztosította a vallásszabadságot, megszüntetett minden hátrányos megkülönböztetést a nőkkel és az érinthetetlenekkel szemben, helyeket tartottak fenn a közigazgatásban és az oktatásban a hátrányos helyzetű kasztoknak és törzseknek. Miniszteri tisztségéről 1951-ben lemondott, mert a parlamentben elakadt a törvény, amely a házasság és az öröklés terén is egyenlő jogokat biztosított volna a nőknek. 1952-ben a felsőház kinevezett tagja lett, s szerepet játszott az indiai nemzeti bank létrehozásában.
Az ötvenes években (forrás: Wikimedia Commons)
Ámbédkar elégedetlen volt a felemásan megvalósult reformokkal, s megérlelődött benne a gondolat, hogy elhagyja a hindu vallást. Fontolgatta, hogy a keresztény, az iszlám vagy a szikh vallást veszi fel, de végül több százezer érinthetetlen követőjével 1956 októberében a buddhizmusra tért át, amelyet már évek óta tanulmányozott. Szavai szerint úgy érezte, mintha a pokolból szabadult volna, amikor már nem volt pária többé, addigi életét folyamatos kínzásként jellemezte. Néhány héttel később, 1956. december 6-án halt meg, három nappal azután, hogy befejezte Buddha és tanítása című főművét. Másnapi hamvasztásán félmillió ember vett részt. Ámbédkar igen nagy hatással volt a modern Indiára, gondolatai ma is elevenen hatnak, jóllehet a kasztrendszer bírálata miatt a hinduk között vegyes a megítélése. Számtalan intézmény, több repülőtér viseli a nevét, életéről könyveket írtak, filmeket forgattak, születésének kerek évfordulójáról az ENSZ-ben is megemlékeznek. Magyarországon Sajókazán működik a Dr. Ámbédkar Iskola, amely a legszegényebb falvakban, közösségekben élő romáknak akar lehetőséget teremteni a kitörésre, az érettségi megszerzésére.
MTI