a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

​Az erdélyi Versailles tündöklése és pusztulása

elsullyedt_vilagok_lead

A magyar múlt elsüllyedt világainak talán legimpozánsabb, már csak az ismert mondás miatt is sokat emlegetett darabja a bonchidai Bánffy-kastély. Amit most Josef Fischer erdélyi templomokról, kastélyokról a 30-as években készített, és a Magyar Tudományos Akadémia által őrzött fotósorozatán is tanulmányozhatunk, a MaNDA adatbázisában.

A sokat látott erdélyi Versailles úgy tűnik, nem süllyed el, a 2000-es évek elejétől szorgos kezek mentik a még menthetőt.

Mert bizony ebből a Szamos jobb partján, a Kötelendi patak torkolatánál álló csodából sem sok maradt, a tetőt és a téglát a szél mellett a környék lakossága hordta szét, a nyílászárókat és a díszpark Európa-hírű fáit pedig egyszerűen feltüzelték. No de nézzük inkább a boldogabb időket, azt a 300 évet, amikor annyi nehézség árán, de folyamatosan épült és szépült a Bánffyak Kolozsvár melletti birodalma.

boncida_mandadb
MTA BTK/MaNDA adatbázis

Amit még a család birtokállományát megalapozó és lendületesen gyarapító Dénes báró kezdett el rakatni 1650-ben. Ő Kolozs és Doboka megye főispánjaként, Kolozsvár és Szamosújvár várkapitányaként is működött Apafi Mihály fejedelemsége alatt, aki nem nézte jó szemmel ezt a felemelkedést, és 1674 decemberében a vérpadra is küldte sógorát. Az első épületet a viharos idők miatt négy masszív sarokbástyával, reneszánsz stílusban húzták fel a korábbi, 16. századi vár alapjain és közeli dobokai rom köveiből. A béke a kuruc idők letűntével érkezett meg tartósan a környékre, korábban a kurucok elől menekülő gubernátor, a családnak a grófi címet megszerző Bánffy György is építkezésekbe kezdett Bonchidán, de a kastély mai jellegét is megadó barokk átépítés (1748-1754) már Bánffy Dénes kolozsi és dobokai főispán, királyi főlovászmester és valóságos belső titkos tanácsos felügyelete alatt valósul meg és a kor jelentős építészei dolgoznak rajta.

boncida_mandadb
MTA BTK/MaNDA adatbázis

És persze sokan mások, akiket a több tízezer hold földbirtokkal rendelkező gróf jól meg is fizet. Néhány év múlva a kastély keleti szárnyához, a korábbi kapu és sánc helyére „U” alakban kiszolgáló épületek, lovarda, tiszttartói és cselédségi szállások, istállók, kocsiszínek is épülnek. Az egyszintes épület párkányzatára kor vezető barokk szobrásza, a kolozsvári Szent Mihály templom szószékének és orgonájának a mestere, Johannes Nachtigall faragja ki Ovidius Metamorphosesének 36 kőalakját. Bánffy Dénes terveztette meg francia mintára Johann Christian Errassal a parkot is, amelyet négy irányban szétfutó hársfaallé határozott meg. A kertet a 19. században Bánffy József alakíttatta át romantikus angolparkká.

boncida_mandadb
MTA BTK/MaNDA adatbázis

Erdély Versailles-ának utolsó igazi ura Bánffy Miklós volt, drámaíró és novellista, festő és grafikus, rendező, díszlettervező és színházi intendáns, felsőházi tag és 1921-22 között külügyminiszter. Aki 1919 elején az ország magmaradásáért tárgyalt Nyugaton, és amikor a pénze elfogyott, hát portréfestésből tartotta fenn magát. 1926-ban visszaköltözött a már Romániához tartozó Bonchidára, az Erdélyi Helikon vezéralakja lett, Tamási Áron köteteihez készített grafikákat és gazdálkodott a 60 ezer holdjából megmaradt földeken.

boncida_mandadb
MTA BTK/MaNDA adatbázis


1944 őszén a visszavonuló németek tudomására jutott, hogy titokban a kiugrásról tárgyalt, ezért kifosztják és felgyújtják a kastélyt, a dúlást a falusiak és a környékbeliek folytatják. Bánffy Miklós 1945 tavaszán tér vissza, és néhány évig megállítja a pusztulást. A gróf végül 1949-ben kap útlevelet Magyarországra, itt is hal meg egy év múlva. A kastélyba a helyi termelőszövetkezet telepedik be, majd ismét leég egy filmforgatás alkalmával. A pusztulás olyan mértékű, hogy 1999-ben rákerül a világ 100 legveszélyeztetettebb műemlékének listájára.

boncida_mandadb
MTA BTK/MaNDA adatbázis

A kétezres évek elején meginduló állagmegóvás során először tetőt kaptak az erre még alkalmas épületrészek, de azóta is folynak a munkálatok. Így még az is lehet, hogy külsejében újra hasonlít majd Bonchida egykori valójához, de kincseit, például Bánffy György gubernátor életnagyságú sakk készletét már csak a leírásokból ismerhetjük, ki tudja merre fújta a korabeli viseletbe faragott figurákat a történelmi szél.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.04.15. 12:09 • Címke: manda adatbázis, elsüllyedt világok