a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A Napkirály építésze
Háromszázhetven éve, 1646. április 16-án született Jules
Hardouin-Mansart francia építész, a versailles-i kastély építésének
befejezője. Épületei a francia barokk építészet legszebb, a Napkirály hatalmát és nagyságát híven jelképező alkotások.Jules Hardouin néven jött a világra Párizsban. Nagybátyja, a francia barokk építészet klasszikus irányvonalát megszabó François Mansart mellett tanulta ki az építészetet, rokona halála után annak terveit és vázlatait is örökölte, sőt 1668-ban – tiszteletből, jó üzleti érzékből vagy mindkettőtől vezérelve – az udvari körökben jól csengő Mansart nevet is felvette.
Hyacinthe Rigaud portréján
Fiatal kora ellenére már több magánpalotát tervezett, mielőtt 1674-ben XIV. Lajos megbízta, hogy a királyi szerető, Madame de Montespan számára építse újjá Clagny kastélyát. (Az épületet 1769-ben lerombolták, hogy klastromot építsenek a helyére, szépségére csak a királyi ingatlanok archívumának metszetei engednek következtetni.) Hardouin-Mansartot a következő évben a francia építészeti akadémia tagjává választották, 1681-ben királyi főépítésznek, 1685-ben a királyi ingatlanok felügyelőjének, 1691-ben főfelügyelőjének nevezték ki. 1699-től a Napkirály teljes körű bizalmát élvezte, ezért átvehette az udvar nagyszabású ingatlanfejlesztési munkálatainak irányítását, azaz teljhatalommal felügyelte az állami építkezéseket. Óriási stábbal, tanítványok és munkatársak sokaságával vette körül magát, emiatt akadnak, akik megkérdőjelezik, hogy valóban fontos szerepet játszott a nevéhez köthető munkálatokban.
Versailles (forrás: Wikipedia)
A versailles-i kastély nagyszabású átépítésének és bővítésének felügyelete élete végéig elfoglaltságot biztosított számára. Az ő tervei alapján építették meg az északi és a déli épületszárnyat, a királyi lakosztályhoz kapcsolódó kastélykápolnát, a királyi és királynői lakosztály közötti híres Tükörgalériát, a palota parkjában a Narancskertet (Orangerie) és a fényűző Nagy Trianon-kastélyt.
Orangerie (forrás: Wikipedia)
Ő tervezte az udvar zajától elvonulni szándékozó Napkirály számára a Marly kastélyt, amelyet az 1789-es francia forradalom után leromboltak, és az ő elképzelései alapján modernizálták XIV. Lajos szülőhelyét, a Saint-Germain-en-Laye-i kastélyt is.
Nagy Trianon kastély (forrás: Wikipedia)
Közreműködött az idős katonákat és hadirokkantakat befogadó, Libéral Bruant által tervezett Invalidusok háza (kórház, királyi udvar és templom) épületegyüttes létrehozásának munkálataiban, 1676 márciusában őt bízták meg a királyi templom megépítésével. A három évtizeden át épülő, 107 méter magas, aranykupolás dóm, amelyben ma Napóleon nyugszik, életének főműve, egyben a kilencosztású terek legjelentősebb 17. századi emléke, a térszervezés remekműve, a klasszikus és barokk stíluselemek mesteri ötvözésének példája. Hardouin-Mansart várostervezői tehetségét a párizsi Vendome és Victoire terek kialakítása is bizonyítja.
Place Vendôme, 1890–1900 körül (forrás: Wikipedia)
Mansarték nevéből ered a manzárd, a speciális alakú, úgynevezett törött tető elnevezése. A takarékos megoldást – amely lehetővé tette az alatta levő belső tér ablakos lakóhelyiséggé változtatását – Pierre Lescot, a Louvre építésze már jóval korábban alkalmazta, de a technikát Jules és nagybátyja, François tették igazán népszerűvé. Hardouin-Mansart többek között manzárd tetőt tervezett a Jean-Baptiste Colbert pénzügyminiszter vejének épített, közepes méretű Dampierre en Yvelines-i barokk kastélyra is.
forrás: Gallica
A 17. századi európai építészet egyik meghatározó mestere hatvankét éves korában, 1708. május 11-én halt meg a Versailles-hoz közeli Marly-le-Roy-ban. Épületei a francia barokk építészet legszebb, a Napkirály hatalmát és nagyságát híven jelképező alkotások. Tervezőjük stílusa, amely a francia késő barokkot klasszicizáló elemekkel ötvözte, Szentpétervár és Konstantinápoly építészeit is megihlette.
mti