a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

​Ahol a félkarú ember kaszálta a füvet I.

elsullyedt_vilagok_leadIgen, jól gondolja a kedves olvasó, egy kézzel nem lehet kaszálni, de a zabolai Mikes-kastély parkjában egy székely ember megoldotta ezt a problémát is. Utazzunk hát el most az egyik legkeletebbre fekvő, még mindig többségében magyarok lakta településre.

A MaNDA adatbázisának segítségével nézzük meg a Mikes grófok szép kastélyát, majd egy hét múlva pedig Háromszék legnagyobb reformátusok által használt erődtemplomát, annak is gyönyörű, 18. századi festett kazettás mennyezetét.

mikes
Egy Mikes úrhölgy (forrás: MaNDA adatbázis/Gróf Esterházy Károly Múzeum, Pápa)

Ha ránézünk Kogutowicz Manó térképére, beláthatjuk, hogy valóban a történelmi Magyarország legszélén járunk, a Háromszéki havasok alatt. Hogy a Zabola-patak völgye már az Árpád-korban magyarok lakta terület volt, arról az 567 méter magas tanúhegy, a Tatárhalom tetején lévő temető 192 feltárt sírja is meggyőzhet minket. A hegy amúgy egy 1658-as tatár betörés után kapta a nevét, amikor a zabolaiak a tetején sáncolták el magukat, és verték vissza a portyázó, rabló és gyújtogató tatár sereg támadását. Ekkoriban már a falu kiemelkedő családjai közé tartoztak a Mikesek, első, a forrásokban is felbukkanó Mikes, Miklós képviselte az Orbai széki székelységet az 1506-os agyagfalvi gyűlésen.

mikes
Ahol a félkarú ember kaszált (forrás: MaNDA adatbázis/MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont)

Ezután folyamatosan az erdélyi fejedelmek szolgálatában, katonaként, diplomataként bizonyították rátermettségüket, de voltak közöttük leányrablók is, Zsigmond fiai, János és Kelemen, mint azt Kemény Zsigmond Özvegy és lánya című regényében meg is írta. A grófságot már I. Lipóttól kapja Mihály (1667-1721), aki aztán Rákóczi vitéz tábornoka lesz, és ki is tart az ügy mellett egészen a szatmári békekötésig. A Mikes-kastély parkjában pedig Kelemennek, a honvéd ezredesnek, Bem katonájának van kopjafája, akit Nagyszeben ostrománál kaszált le egy ágyúgolyó. Zabolán született Mikes János szombathelyi megyéspüspök is, akinek jó emlékezetét a mai napig őrzik a Vas megyei katolikus hívek.

mikes
Itt még a gróf tartatta karban a füvet (forrás: MaNDA adatbázis/MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont)

S ha már a híres szülötteknél tartunk, akkor ne felejtkezzünk el a levélíró zágoni Mikesről sem, aki Zabolán élt tízéves koráig, de a Mikesek kastélyában látta meg a napvilágot Mikó Imre, „Erdély Széchenyije” is, akinek Mikes Borbála volt az édesanyja. A jelenlegi kastély alapjai a XV. századból valók, első írásos említése 1629-ben történik, ekkoriban egy emelettel bíró reneszánsz építmény volt. Amire megnősülvén, 1867-ben Mikes Benedek húzat rá egy manzárdszintet, bejárat feletti oromfalon is az ő és a felesége címere látható. A család terebélyesedésével 1910 és 1912 között Mikes Ármin egy másik épületet is emeltet a sűrűn érkező vendégeknek. Ezt aztán alagúttal és egy két szintes híddal kötik össze a régi kastéllyal. A híres angolparkban pedig ekkoriban állítják fel a Párizsi világkiállításra készült Svájci házat, hogy aztán a fellendülésnek gátat vessen majd a román impérium, vagy a második világháború pusztítása, amikor a kastély kifosztása mellett a családi kriptát is feldúlják.

mikes
Részvénye is volt (forrás: MaNDA adatbázis/Magyar Nemzeti Múzeum)

Az utolsó gróf, Mikes Ármin feleségével Budapestre menekül 1944-ben, hogy aztán az özvegyasszonyként térjen vissza és érje meg itt az 1949-es teljes vagyonelkobzást és kilakoltatást. Volt a kastély ezután vállalati központ, szakszervezeti üdülő, árvaház és iskola, majd végül szanatórium és elmegyógyintézet is. A Mikesek 2005-ben szerezték vissza, mostanában Mikes Éva (1905–1978) lánya, Roy-Chowdhury Katalin grófnő viszi az ügyeket, szállót üzemeltet, és rendben tartatja a 170 növényfajtát felsorakoztató parkot is. Aminek rétjét még az elmegyógyintézetes időkben az a félkarú székely ember kaszálta napszámba. Kaszájának a végét egy a vállára és derekára szíjazott bőrtokban rögzítette, meglévő karjával pedig olyan ügyesen és erősen mozgatta a szerszámot, hogy egyáltalán nem maradt le két kézzel dolgozó társától, e sorok írójának legnagyobb ámulatára.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.04.27. 11:05 • Címke: digitalizálás, manda adatbázis, elsüllyedt világok