a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Ahol a félkarú ember kaszálta a füvet II.
Zabolán járva a MaNDA adatbázisának segítségével nézzük be Háromszék legnagyobb, reformátusok által használt erődtemplomába, hogy láthassuk annak gyönyörű, 18. századi festett kazettás mennyezetét.
A Mikes-kastély parkjában a múlt század kilencvenes éveinek elején kaszáló félkarú ember – ha megbékélt Istennel és a sorsával – minden bizonnyal Háromszék legismertebb magyar erődtemplomába jár vasárnaponként istentiszteletre. Mert nem csak a szászok emeltek erődtemplomokat, mentendő életüket és értékeiket a rabló, fosztogató ellenséges betörések idején, a magyarok is rákényszerültek erre, hiszen a szászok lakta vidékek mellett a székely székek is ugyanúgy a hadak útján voltak folyamatosan, szerencsétlenségükre. Zabola erődtemplomát természetesen még a katolikusok építették, vélhetően Árpád-kori alapokra, a 15. század hetvenes éveiben, későgótikus stílusban. A kezdetben nyolc méter magas, lőrésekkel és gyilokjáróval ellátott várfal is nem sokkal ezután készülhetett el, vizesárokkal és egy déli híddal, kaputoronnyal. Aminek alapjaira 1847-ben építik fel a jelenlegi harangtornyot. 1838-ban, egy a környéken gyakori földrengés után a kilenc támpillérrel megerősítet, 1,8 méter vastag falat is visszabontják a jelenlegi magasságára. Így eltűnnek a lőrések és a gyilokjáró is, de vannak olyan feltételezések, hogy a templomon szász mintára volt még a hajó és a pontosan keletelt szentély felett is egy szint, lőrésekkel és szuroköntő nyílásokkal, ami szintén elbontásra került valamikor.
Az erődtemplom Révhelyi Elemér képein a harmincas-negyvenes években (forrás: mandarchiv.hu/Kuny Domokos Múzeum)
Arról sem szólnak a források, hogy mikor szerezték meg a reformátusok a templomot, de bátran a 16. századra tehetjük a foglalást. Az viszont valószínű, hogy a későgótikus átépítés egy 1473-as földrengés után történt, ekkor lett hosszabb a szentély és magasabbak a hajó falai, a déli oldalra pedig csúcsíves ablakok kerültek. Ekkor készülhetett el a szentély hálóboltozata is, aminek gyámkövei, a „tatárfejek” maradtak meg ebből az időből a templomban. A reneszánsz kazettás mennyezetet gróf Teleki Krisztina és fia, Zsigmond pénzén készítették el. A Mikesek katolikusok voltak, a kastély parkjában álló kápolnába jártak misére, míg ennek tégláiból fel nem épült a falu katolikus temploma. A 124 festett virágos kazettára csokros, vagy vázás virágos mintákat festettek, mindegyik egyedi darab, kettőn ritkaságszámba menő állati motívumok is előfordulnak. (Az egyiken a virágok szárának végein csőrös sárkányfejek vannak, a másikon pedig egy kétfejű sas áll a tekergőző kígyók felett.) A szentély kazettái 1759-re lesznek készen, de ezeknél sokkal szebbek a hajó és a karzat mellvédjének 1772-re a helyükre kerülő, sötétzöld tónusú fatáblái. Az 1802-es földrengés után a déli bejárat (gyönyörű, egyenes záródású reneszánsz kerete van!) elé épült portikusz és a torony mennyezetére egy helyi tanítónő, Mátyásné Csekme Ida festett kazettákat.
A templom kazettás mennyezete (forrás: mandarchiv.hu/MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
A földerengéseket követő felújítások során gótikus szentségtartó fülke és homokkő sekrestyeajtó kerül elő a szentélybe. És valami isteni csoda folytán az 1588-ban Basa Tamás (tetteiről Kós Károly Varjú nemzetségében is olvashatunk) által adományozott, és az 1644-ben öntött másik harangja is a helyén maradt. Az ovális templomkertben pedig ott áll Mikes Kelemen honvéd ezredes síremléke, aki Bem levele szerint a tábornoki kinevezése előtt halt hősi halált. A várfal előtt pedig 1991 óta Mikó Imre szobra áll.
Pálffy Lajos