a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A kegyelemből agyonlőtt tábornok semmivé lett kastélya
Elemérre utazunk most, az egykori Torontál vármegyébe, hogy
meglátogassuk Kiss Ernőt, a honvéd altábornagyot, aki magára vezényelt
tüzet Aradon azon a gyászos októberi napon. Kastélyát már csak néhány
megsárgult fotográfián, köztük a MaNDA adatbázisában fellelhető,
Révhelyi Elemér által készített képen láthatjuk. 1936-ban ugyanis
elbontották, de a falu katolikus temploma, a tábornok végső nyughelye is
veszélyben van, jelenleg raktárként hasznosítják.Mert Eleméren nincsenek már katolikusok, a második világégés után a németeknek innen is menniük kellett. Magyarok is csak vagyogatnak, fogyogatnak, hogy aztán elmerüljenek a szerbség tengerében. Akik a falu alapítói voltak: a török, mások szerint pedig Rákóczi kurucai elől menekülve telepedtek le, 1717-ben 20 házat talál itt az összeírás. Kincstári területről van szó, amit korábbi, erdélyi szolgálataiért 1781-ben az örmény Kiss Izsák vásárolhatott meg lakosságával együtt. A birtok felvirágoztatására 1796-ban németeket telepít le, akik nem jönnek ki a szerbekkel, pontosabban az utóbbiak képtelenek az együttélésre, ezért hát kettéválik a falu, a virágkorában ezer lakosú Alsó, avagy Német-Elemérre, és a szerbek Felső-Elemérére, ahol azért a háromezer „őslakos” mellett élt 200 német és 120 magyar is. Itt gazdálkodott hát a Kiss família, és ennek eredménye is lett: Izsák özvegye, Issekutz Mária 1795 és 1805 között klasszicizáló, jókora kastélyt építtetett.
forrás: MaNDA adatbázis/Kuny Domokos Múzeum
A ház ura – felnővén – Kiss Izsák Ágoston nevű fia lett, ő volt az atyja az aradi tábornoknak. Korai halála után özvegye, Bogdanovics Anna egy tábornokhoz ment feleségül, talán ezért is került Ernő katonai pályára. A Theresianum elvégzése és a folyamatos előléptetések után 1848 tavaszán, mint a 2. Hannover huszárezred parancsnoka, Nagykikindán állomásozott huszárjaival. Ő szállt szembe elsőként a magyar falvakra rontó és az emberi fejekből gúlákat rakó szerb határőrökkel, és szét is verte perlaszi táborukat. Ő lesz amúgy a honvéd hadsereg első vezérőrnagya, majd altábornagya is, később pedig a bánsági hadtest parancsnokságát Damjanichnak átadván, az Országos Főhadparancsnokság élére került, Világos után pedig orosz fogságba, akik átadták őt is tiszttársaival együtt a császáriaknak. A por és ólom által eszközölt, katona számára elfogadható halált azért kaphatta, mert a szabadságharc során mindvégig a szerbek ellen küzdött, reguláris császári erők ellen nem. A négy ilyen kegyben részesült főtiszt közül harmadikként állt a puskacsövek elé, de az első sortűzben csak a vállát találták el. Ezért maga vezényelt újból tüzet magára, végül közvetlen közelről lőtték le a megzavarodott kivégzők. Holttestét titokban Katalinfalvára szállították s testvére, Kiss Miklós mellé temették el. Végül innen 1872-ben hozták Alsóelemérre az általa 1845-46-ban építtetett katolikus templomba, a család sírboltjába, amit többször is kifosztottak az idők folyamán.
Kiss Ernő
Kiss Ernőnek három lánya született. Egyikük, Ernesztin, még gyermekként meghalt, Augusztát 1849-ben a temesvári várbörtönbe zárták, a Szent Korona rejtekhelyét szerették volna megtudni tőle. Férje Dániel János, a vármegye alispánja volt, gyermekük, Dániel Ernő pedig országgyűlési képviselő, majd 1895 és 1899 között a Bánffy-kormány kereskedelemügyi minisztere lett. Nagyatyjának bútorai, emléktárgyai ott voltak sokáig az eleméri kastélyban, aztán jött Trianon. A miniszter és főrendi házi tag unoka 1923-ban, otthonától távol, Balatonfüreden halt meg.
Pálffy Lajos