A kísérlet, amely áttörést hozott az orvostudományban

Kétszázhúsz éve, 1796. május 14-én immunizált először Edward Jenner angol orvos himlő ellen egy nyolcéves kisfiút, megteremtve ezzel a fertőző betegségek elleni küzdelemben új utakat nyitó védőoltás módszerét.

A fekete himlő hosszú ideig szó szerint tizedelte az emberiséget, Nyugat-Európából első hiteles leírása a 6. századból származik. Jenner korában az egyik legpusztítóbb és legrettegettebb járványnak számított, amely évente több százezer áldozatot követelt. A himlőt élete során szinte mindenki elkapta, a súlyosabb változattal megfertőzöttek fele meghalt, a túlélők nagy része pedig örökre elcsúfult, de ők egy életre védettséget szereztek. Védekezés szinte nem volt a betegség ellen, de Ázsiában és Kínában kísérleteztek azzal, hogy az enyhe változatot elkapott betegek hólyagját nyílt sebekbe dörzsöljék vagy a vart porrá törve felszívják (varioláció, vagy inokuláció). Ez azonban szerencsejátéknak számított, mert a betegség időnként súlyos változatában tört ki. Az 1749-ben született Jennert, aki elismert orvosként praktizált vidéken, fiatal korától izgatta a himlő. Gondolatait egy népi babona indította el, amely szerint aki megkapta a tehénhimlőt, azt már nem fenyegette a fekete himlő, s azt is megfigyelte, hogy a lovak hasonló betegségével megfertőzött emberek között is ritka a himlő. Elhatározta, hogy a tehénhimlő váladékát fogja felhasználni emberek immunizálására, s nekilátott, hogy kidolgozza módszerét.

Jenner portréját James Northcote festette meg

1796 tavaszán egy Sarah Nelmes nevű tehenészlány jelentkezett nála kiütésekkel, ő pedig tehénhimlőt diagnosztizált, megerősítette a kórképet, hogy a lány által gondozott tehenek egyike éppen akkor volt himlős. Jenner úgy érezte, eljött az idő a gyakorlati próbára. 1796. május 14-én óvatosan megvágta egy James Phipps nevű nyolcéves kisfiú karját, s beledörzsölte a tehenészlány kezén lévő himlőhólyag nedvét. A fiú egy hét múlva levertségről, étvágytalanságról, fejfájásról kezdett panaszkodni, de a tünetek gyorsan elmúltak. Jenner hat hét múlva fekete himlővel oltotta be a gyereket, s nagy megkönnyebbülésére a kis James sem ekkor, sem a még tucatnyi alkalommal megismételt inokuláció után nem lett beteg – védettsége teljes volt. A kísérlet a mai etikai normák szerint elfogadhatatlannak minősül, de hatalmas lépést jelentett az orvostudomány történetében. (A fiú felnőve Jenner birtokán maradt, és részt vett az orvos temetésén is.)

Ezen az infografikán látható Jenner kísérletének alakulása

Jenner 1797-ben rövid dolgozatot küldött a Royal Societynek, de elutasították, mondván: „A Társaság Tagjainak fölöttébb óvatosnak kell lenniük, nem tehetik kockára megbecsültségüket, nem terjeszthetnek a tanult testület elé olyan irományt, amely szöges ellentétben áll az elfogadott ismeretekkel, ráadásul ennyire hihetetlen”. A következő évben ezért saját költségén adta ki könyvét A tehénhimlő néven ismert variola vaccina betegség okainak és hatásának vizsgálata címmel, különösebb visszhang nélkül. (A védőoltás, a vakcina szó a latin vacca – tehén – szóból ered, s Louis Pasteur használta először Jenner iránti tiszteletből.) Londonba utazva megpróbált önkénteseket toborozni az oltáshoz, de három hónap alatt egyetlen jelentkező sem akadt. Tudós körökben fanyalogtak, a lapokban karikatúrák jelentek meg, amelyek a tehénhimlővel beoltottakat szarvakkal és tehénfejjel ábrázolták.

Egy 1802-es karikatúrán Jenner rémült embereket olt be

A védőoltás mégis gyorsan terjedni kezdett. Angliában másfél év alatt 12 ezer embert oltottak be, és a halálozások száma kétharmadával csökkent, az elsők között a királyi család tagjai kapták meg az oltást. A vakcinázást először 1807-ben Bajorországban tették kötelezővé, a brit parlament csak 1853-ban hozott erről törvényt. Jennert 1823-ban bekövetkezett haláláig világszerte hősként ünnepelték, az egyébként szűkmarkú londoni képviselők két alkalommal is jelentős jutalmat szavaztak meg neki. Bár a himlő elleni oltás végleges módszere csak hosszabb gyakorlati kísérletezés után alakult ki, mert még nem ismerték hatásmechanizmusát, Jenner új korszakot nyitott a fertőző betegségek elleni küzdelemben. Első kísérlete óta a fekete himlőt, az egykor legfélelmetesebb kórt sikerült eltüntetni a föld felszínéről, az utolsó természetes esetet 1977-ben regisztrálták. Ma már több súlyos és gyakori betegség – például az influenza, kanyaró, mumpsz, bárányhimlő, rózsahimlő, diftéria, fertőző májgyulladás, a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás – is megelőzhető védőoltásokkal.

MTI

• Publikálva: 2016.05.14. 10:32 • Címke: évforduló