a rovat írásai

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

A mozi, amelynek nyitását Kosztolányi meg is verselte

Azért foglalkozunk most a Corvin mozival, mert éppen hatvan éve annak, hogy a megkapaszkodó Kádár-féle hatalom újjáépíttette a forradalom alatt rommá lőtt, félig leégett épületet. Bizony, feledtetni akarván az akkori napokat, csillivilli mozi lett ismét a Corvin, ahol először tudták az országban levetíteni a cinemascope filmeket.

Amikor a komputer megjelent az otthonokban

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és Nagy Károly magángyűjtő közös kiállításon mutatja be az informatikatörténet egy fontos és népszerű szeletét az első házi számítógépek világát.

Szobor a város asszonyainak, leányainak

Magánadományból, egy helyi vállalkozó felajánlásaként állítanak köztéri szobrot Nagykanizsán az egykori kereskedővárosi múltra és a város lányaira, asszonyaira emlékezve.

Ludovikás tiszt, partizán és a forradalom tábornoka

Száz esztendeje született Eperjesen Maléter Pál, aki önként jelentkezett katonának, majd fogságba esve partizánnak, hogy aztán a forradalom honvédelmi minisztereként csalják tőrbe, és végezzék ki kötél által, ami mindig nagy megszégyenítés egy katonának.

Derviskolostor a szőlőhegyen, a szultán sírjánál

Folytatódik szeptembertől a Szigetvár-turbéki szőlőhegyen felfedezett Szulejmán-sírkomplexum feltárása, közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője.A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója elmondta: a türbe és dzsámi mellett eddig csak kismértékben feltárt derviskolostor régészeti kutatásával és az erődítmény további vizsgálatával folytatódik a munka.

Kőművessegédből kultúrpápa

Hogy mi volt a közös Napóleon és a kommunisták idejében, arra egyszerű a válasz. Míg a kis korzikainál minden katona úgymond a tarsolyában hordta a marsallbotot – így lett a huszár Murat-ból lovassági tábornok, majd király – addig a kommunisták alatt is lett villamoskalauzból miniszter (Kossa István), vagy éppen kőművessegédből évtizedeken át a kultúrpolitika teljhatalmú ura. 100 éve született Appel Henrik néven a későbbi Aczél György, aki barátai között tudhatta, Kádár Jánost, Illyés Gyulát és talán még Kodályt is.

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Művelődés összes cikke »

120 éve koronázták meg az utolsó orosz cárt

II miklos car lead

A koronázás után rendezett nagyszabású moszkvai ünnepségek tragédiába torkolltak: a tolongásban 1400 embert tapostak halálra. Nem kevésbé volt tragikus az utolsó Romanov, II. Miklós cár uralkodásának vége: vele és családjával egy szovjet különítmény végzett 1918 júliusában.

Nyikolaj Alekszandrovics Romanov 1868. május 6-án született, apja III. Sándor cár, anyja Dagmar dán királyi hercegnő, azaz Marija Fjodorovna cárné volt. Külön nevelői grémium irányította taníttatását, természetesen a monarchia isteni eredete, a cári hatalom korlátlansága és sérthetetlensége szellemében; az persze fel sem merülhetett, hogy a cárevicsen számon kérjék a tananyagot. Miklós szorgalmas és pedáns tanuló volt, de gyorsan kiderült, hogy az uralkodói képességek teljesen hiányoznak belőle. A családi törvények szerinti nagykorúsága elérésekor, 1884-ben a cári testőrséghez került katonai képzésre, 1892-ben nevezték ki ezredessé. 1890-ben külföldi körutat tett, ennek során a Távol-Keleten egy elvakult japán karddal támadt rá, innen eredt ellenszenve a japánok iránt. A cárevics apja halála után, 1894-ben vette át az ügyek intézését, s még abban az évben szerelmi házasságot kötött Alix hessen-darmstadti hercegnővel, Viktória brit királynő unokájával, felesége az ortodoxiában az Alekszandra Fjodorovna nevet kapta.

II miklos és Alexandra Fyodorovna (British Library)
A fiatal szerelmespár (forrás: rbth.com)


Miklós megkoronázására 1896. május 14-én (a Gergely-naptár szerint május 26-án) került sor. A költségek egymillió rubelre rúgtak, csak a cárné ruhája hozzávetőleg húszezer rubelbe került (egy munkás akkoriban évente 300 rubelt keresett). A cári tulajdonban álló palotákat és épületeket felújították, az utcákat feldíszítették, a jeles alkalomra emlékérmet vertek, még kantátát is rendeltek a neves zeneszerzőtől, Alekszandr Glazunovtól. A cári pár május 6-án érkezett meg Szentpétervárról Moszkva környéki palotájába, és május 9-én több kilométer hosszú katonai díszmenet kíséretében vonult át a Kremlbe, ahol a május 14-i koronázásig lakott.

II Miklos es Alexandra Fyodorovna
Az esküvő után (forrás: rbth.com)

Az öt órán át tartó szertartásra a pravoszláv egyház legfőbb temploma, a Kremlben található Uszpenszkij-székesegyház előtt került sor. A cár díszegyenruhájában, az uralkodócsalád nőtagjai pompás ruhákba öltözve, csillogó gyémántokkal ékesítve érkeztek a katedrálishoz. Miklós a metropolita kezéből átvett koronát maga helyezte a fejére, ezután feldíszítették a koronázási jelképekkel, a jogarral és az országalmával, felkenték a szentelt olajjal, az örvendetes eseményt ágyúlövések adták a tömeg tudtára. Aznap este hétezer vendég számára adtak díszvacsorát, amelyre előkelőségeket és diplomatákat hívtak meg. A várost kivilágították, és a tömeget is megvendégelték.

cari csalad
A cári család (forrás: rbth.com)

A koronázás után négy nappal népünnepélyt hirdettek a város északnyugati határában található Hodinka-mezőre ökörsütéssel és ingyen sörrel. A résztvevők hagyományosan ajándékra is számíthattak az új cártól, de a hatóságok alaposan alábecsülték a várható tömeget. Az ajándékosztást reggel nyolc órára tűzték ki, de már hétkor azt híresztelték, hogy az esemény megkezdődött, és az emberek egymást taposva-lökdösve kezdtek előrenyomakodni. A rend fenntartására kivezényelt néhány századnyi kozákot félresöpörték, a katonai gyakorlótérnek is használt mezőn ásott gödrökbe és árkokba esetteket a fejetlenségben agyontaposták.

romanov hercegnok
A Romanov-hercegnők (forrás: rbth.com)


Mire a rendőrség megérkezett, a csatatérre emlékeztető mezőt holttestek borították, ezernégyszázan vesztették életüket. A lesújtott cár még aznap százezer rubelt adományozott az áldozatok családjának, és le akarta mondani a francia követségen tervezett esti bált is. Tanácsadói erről a francia-orosz szövetség fontosságára hivatkozva lebeszélték, aminek súlyos következményei lettek. A nép az uralkodót érzéketlennek tartotta, aki nem törődik a szegények halálával, a forradalmárok pedig azt terjesztették, hogy személyesen felelős a tragédiáért, s már ekkor ráragasztották a Véres Miklós gúnynevet.

II. Miklós cár is nagyon szeretett fotózni, de udvari fotósuk Szergej Prokudin Gorszkij

Az utolsó Romanov uralkodása tragédiával kezdődött, és tragikusan is ért véget. A cár befolyásolható, gőgös és önkényeskedő volt, belpolitikáját az erősödő forradalmi mozgalom elleni harc jellemezte, tűzzel-vassal verte le az 1905-07 évi polgári forradalmat. Külpolitikájában hódításra, terjeszkedésre törekedett, de Japántól az 1904-05-ös háborúban megalázó vereséget szenvedett, s elvesztette a birodalom távol-keleti területeinek egy részét. Országa felkészületlenül sodródott bele az első világháborúba, a harctér borzalmai, az éhínség, a nyomor a cár ellen hangolta a népet.

II. Miklós és lányai a teniszpályán. A képeket a cár egyik lánya, Mária színezte ki utólag

Az 1917-ben kitört polgári demokratikus forradalom hatására március 2-án Miklós lemondott trónjáról öccse javára, aki csak egy napig uralkodott. „Romanov ezredest” március 8-án letartóztatták, és családjával Carszkoje Szelóba, majd Tobolszkba, 1918 áprilisában Jekatyerinburgba szállították őket. Az utolsó cárt itt mészárolta le családjával együtt július 16-án éjjel egy szovjet különítmény, ezzel véget ért a Romanovok több mint 300 éves uralkodása.

A csontvázakat 1991-ben megtalálták, és a Romanovok családi sírboltjában, a szentpétervári Péter-Pál erődben temették el. Az utolsó orosz cárt 2000-ben az orosz ortodox egyház – nem kis vitát kiváltva  nem cárként, hanem egyszerű polgárként kanonizálta, jogilag 2008 októberében rehabilitálta az orosz legfelsőbb bíróság.

MTI

• Publikálva: 2016.05.18. 14:18 • Címke: évforduló