a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
A kőhalomból újra vár lesz
Gyimesben, az ezeréves határon álló Rákóczi vár inkább egy nagyobbacska
őrtorony volt, de sokáig ez volt a legkeletibb erősségünk. Most a Thúry György Múzeumban őrzött, és a MaNDA adatbázisában is
elérhető, negyvenes években készült képeslapok segítségével meséljük el
a vár történetét. A várét, amely a hírek szerint újjáéled haló
poraiból.Már az elején elárulhatom, hogy nem szól ez a történet különös vitézségről, betolakodó hadseregeket megállító hősies védekezésről. Nem, ahhoz kicsi volt ez az „Antalok sorkára” ragasztott erődítmény. Kevés volt a hely a Moldvába tartó Tatros folyó fölé magasodó sziklaormon, sarkon, amit valószínűleg egykori tulajdonosairól neveztek el. Talán éltek is még Mohács után 100 évvel ezek az Antalok, amikor Bethlen Gábor fejedelem kőből és téglából őrtornyot emeltetett ide a szoroson keresztül gyakran betörő rablóbandák, kósza tatárok ellen. A vélhetően csak néhány kisebb kaliberű ágyúval bíró váracska nem nagyon került bele az írásokba, 1677-ben említik meg, hogy békeidőben mindösszesen két katonája van, akiknek feladatai közé tartozik a Moldva felöl érkezők megvámolása is. Az épületet nem egészen egy évszázaddal később II. Rákóczi Ferenc erősíttette meg, aki Erdély fejedelme is akkoriban, kötelessége volt tehát országának megóvása.
Rákóczi-vár, képeslap 40-es évek, Magyar Filmiroda (forrás: Thúry György Múzeum/MaNDA adatbázis)
A fejedelem és a kurucok elbujdosása után persze a Habsburgoké lett a vár, de nagy valószínűséggel akkor is székely határőrzők szolgáltak benne. És mászták meg naponta többször azt a 134 lépcsőfokot és 30 méteres szintkülönbséget a völgyből, a vámháztól az erődbe. Orbán Balázs híres leírásában egy Lacz András nevű huszárról is tud, aki a francia forradalom évében, jó lovával egy szuszra fel is és le is megtette ezt az utat.
Gyimesi részletek (forrás: Thúry György Múzeum/MaNDA adatbázis)
A váracska valamikor a 19. század első felében, közepén néptelenedett el, és annak rendje és módja szerint össze is dőlt, mint minden olyan hajlék, amit tartósan nem laknak. Pusztulásának fázisait a különféle metszeteken, majd pedig fotográfiákon jól végigkövethetjük. A környék csak az 1890-es évek végén telt meg egy kicsit élettel, amikor a „magyar álladalom” vasutat épített a Tatros völgyében Moldva felé.
Gyimesbükk (forrás: Thúry György Múzeum/MaNDA adatbázis)
Ekkor, 1897-ben húzták fel a vár alatt álló, 30-as számot viselő bakterházat is, ami jelenleg szépen felújítva, vasúttörténeti gyűjteménnyel várja látogatóit. És ekkor készült el az a bevágás, ami vagy 15 métert szelt le az Antalok sorkából. Így a 134 lépcsőfokból csak 95 maradt meg, de ez most is épen, szépen megvan, dacolva az idővel.
Gyimesbükki tisztás (forrás: Thúry György Múzeum/MaNDA adatbázis)
Az egykor valószínűleg fedett lépcsővel (nem csak az eső, hanem a nyilak, puskagolyók ellen is védett a tető) tehát nem nagyon kell foglalkoznia annak a lelkes csapatnak, akik hat év engedélyeztetési hercehurca után idén belevágnak a vár újjáépítésbe. Ígérik, egy év alatt meg is lesz a munka, optimizmusból sincs tehát hiány, csak még egy kis pénz kéne, 200 ezer eurós a költség, aki teheti, áldozzon eme nemes célra!
Bálványos pataka (forrás: Thúry György Múzeum/MaNDA adatbázis)
Pálffy Lajos
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.