a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
„Számítógépet mindenkinek!”
Kilencven éve, 1926. május 31-én született Kemény János matematikus, a BASIC programozási nyelv egyik megalkotója, aki John G. Kemeny néven írta be magát a tudománytörténetbe.
Kemény János György egy zsidó magkereskedő fiaként jött a világra Budapesten. A család az egyre erősödő antiszemitizmus elől 1940 januárjában kivándorolt Amerikába, középfokú tanulmányait már New Yorkban fejezte be. Tizenhét évesen iratkozott be a Princeton Egyetemre, ahol matematikát és filozófiát tanult. Amikor megkapta az amerikai állampolgárságot, besorozták, katonai szolgálatát Los Alamosban töltötte, az atombomba kifejlesztését célzó Manhattan-terv keretében kellett bonyolult számításokat elvégeznie. Itt főnöke a később Nobel-díjat kapott elméleti fizikus, Richard Feynman volt, és együtt dolgozhatott Neumann Jánossal, aki igen nagy hatással volt matematikai gondolkodására. Egy év után visszatért a Princetonra, majd az egyesített térelméletet kutató Albert Einstein matematikai asszisztense lett. 1949-ben logikából doktorált, disszertációjában a típuselmélet és a halmazelmélet kérdéseiről értekezett.
Kemény János 23 éves korában
Keményt 1953-ban Einstein ajánlására meghívták az egyik legrégebbi amerikai magánegyetem, a Dartmouth College matematikaprofesszorának, s két év múlva átvette a Matematikai Intézet vezetését. Lenyűgözték a számítástechnika és a számítógépek alapjait megvető Neumann-elvek, s 1959-ben tanártársával, Thomas E. Kurtzal saját kocsijukon vittek Dartmouthba egy LGP-30 típusú, fagyasztóláda méretű számítógépet, amely lyukkártyával működött és egyszerre csak egy művelet végrehajtására volt képes. A számítógép kimeríthetetlen lehetőségeinek felismerése, illetve a processzor kapacitásának kihasználatlansága vezette el őket egy új alapokra helyezett, időosztásos operációs rendszer kifejlesztéséhez. A hallgatók bevonásával készült Dartmouth Time-Sharing Systemet (DTSS) 1964 tavaszán helyezték üzembe, s 1999 végéig működött. 1964-re már egy GE-255 komputert is beszereztek, amely a nagyterem egész alagsorát betöltötte, e gép használatához dolgozták ki a könnyen megtanulható, interaktív programozási nyelvet. A BASIC (Beginner's All-purpose Symbolic Instruction Code) a laikusok számára is érthető, könnyen elsajátítható programozási nyelvként terjedt el, és több, később kifejlesztett programnyelv alapjává vált. Kemény ezzel járult hozzá a jövőképében megfogalmazott gondolatok megvalósulásához: „A társadalom fő reménysége a számítógép lehet, az emberek és számítógépek harmonikus szimbiózisa”.
Keményt 1970-ben az egyetem rektorává nevezték ki. A rendkívül konzervatív hagyományokat követő intézmény élén tizenegy évet töltött el, s több újítást is bevezetett. Lehetővé tette nőhallgatók felvételét, szorgalmazta amerikai őslakosok (indiánok és alaszkai bennszülöttek) beiratkozását, kiharcolta, hogy az egyetem minden diákja kapjon számítógépet. Szenvedélyesen hitte, hogy a matematika ismerete mindenkinek kijár. Tudását lelkesen osztotta meg hallgatóival, a tanítás kedvéért még a rektort az óraadástól eltiltó szabályzat ellen is fellázadt. Úttörője volt az elektronikus levelezésnek (e-mail), két központi számítógép összekötésével, családi használatra hozott létre hálózatot a 200 km-re lévő főiskolán dolgozó feleségével való kapcsolattartásra.
Thomas Kurtz és Kemény János a BASIC programnyelv megvalósításakor
Jimmy Carter elnök 1979-ben őt kérte fel a Three Mile Island-i atomerőmű-balesetet kivizsgáló kormánybizottság vezetésére. A laikusok számára is érthető, didaktikusan megfogalmazott jelentés élesen bírálta az amerikai atomipar, azon belül elsősorban a szabályozás hiányosságait, és útmutatásul szolgált az atomerőművek jövőbeli biztonságos működését illetően. A jelentés országos visszhangot váltott ki, a vizsgálatot vezető Kemény Amerika egyik legnépszerűbb és legtöbbre becsült tudósává vált. Tudományos szemléletében Neumann és Einstein univerzális gondolkodásmódját tartotta példaképének. A logika, a valószínűségszámítás kutatása mellett a matematika játékokra, közgazdaságra történő alkalmazása, társadalmi szerepe egyaránt foglalkoztatták, csakúgy, mint az emberiség jövőjének kérdése. Jó gyakorlati érzékkel és szervezőkészséggel rendelkezett, kitűnő előadó volt, humorát is sokszor megcsillantotta. Szabadidejében keresztrejtvényt fejtett és krimit olvasott. Neumanntól látta, hogy a sikeres matematikus „nem föltétlen ijesztő megjelenésű”, így átlagos külsővel, de LOGIC (logika) rendszámú autóval járt.
Kemény János tanítás közben (forrás: http://cis-alumni.org/)
Számos könyvet írt, köztük az Introduction to Finite Mathematics (1956) című matematikai monográfiáját, amelyet négy kiadásban is megjelentettek, több nyelvre lefordították. A világhírű tudóst az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagjává választották, 19 egyetemtől kapott díszdoktori címet, 1990-ben elsőként vehette át az IBM Robinson-díját. Hatvanhat éves volt, amikor 1992. december 26-án a New Hampshire-i Lebanonban végzetes szívrohamot kapott. A legnagyobb amerikai lapok közöltek róla nekrológot, halálát itthon csupán egy rövidke hírben tudatták. Budapesti lakóházára halálának ötödik évfordulóján helyeztek el emléktáblát.
Dartmouthban róla nevezték el a 2006-ban épült új matematikai intézetet. Életében csak egyszer látogatott vissza Magyarországra, 1964-ben, akkor is csak rövid időre.
MTI