a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Tűzoltópasa és az ő Budai Hegypályája
Széchenyi Ödön, a „legnagyobb magyar” fia sem akármilyen pályát futott be: tűzoltópasaként halt meg Isztambulban, korábban keresztényként nevezték ki tábornoknak, amire nem nagyon volt példa arrafelé. És arra sem, hogy valaki végig vízen eljusson Budáról Párizsba, a világkiállításra. Amit nekünk hagyott és még működik is, az a tűzoltóság megszervezése mellett a Budavári Sikló, amit az ő idejében Budai Hegypályának hívtak.
Az ifjú Széchenyi – apjához hasonlatosan – ifjonti éveiben hasznos utazásokat is tett, így jutott el valamikor az 1850-es, 60-as években Lyonba, ahol megnézhette a jó öreg kontinens első kötélpályás vonatát is. A meredek Várhegyre gondolva, mindjárt jött is az ötlet a találmány magyar sziklába való átültetésére. Annak rendje és módja szerint társaság alakult, és 1868 júliusában meg is kezdődtek a munkálatok ott a Sándor- és a Királyi Palota között. Ahol ma is 95 méter hosszan, ötven méteres szintkülönbséget kell naponta minimum 120-szor megtennie a két kocsinak, de ha sok a turista, akkor a sűríteni szokták a 10 percenkénti járatokat. Magát a szerkezetet úgy kell elképzelnünk, hogy a hegy tetejénél van egy jókora kerék, ami tartja a drótkötélen függő két szerelvényt. A második világháborúig az alsó állomáson üzemelő gőzgép volt az inga mozgatója, a terveket Wohlfahrt Henrik készítette, és 1870. március 2-án szállított a Hegypálya először utasokat. (Széchenyi, mint tudjuk, megszervezte és parancsnokolta magyar főváros mellett Isztambul tűzoltóságát is. De arról már kevesebben hallottak, hogy a sikló török változata is hozzá köthető, ami a Galata negyedben, a föld alatt működik – írja a Wikipédia.)
A MaNDA adatbázisában található illusztráció, amelyet a MKVM töltött fel (forrás: MaNDA adatbázis)
Mivel akkoriban még nem özönlötték el a turisták a várost, használói leginkább a Vár minisztériumaiban dolgozó hivatalnokok voltak, akiknek a Lánchídon átsétálva nem kellett megmászni így az embert, ostromlót próbáló meredeket. Az akkori, háromosztatú szerelvény középső kocsija a hat ülőhellyel első osztályú utasoknak volt fenntartva, a másik két szakasz másodosztályon nyolc-nyolc embert vitt fel a hegytetőre, vagy le onnan. Ödön gróf ötlete hamar népszerű lett a fővárosiak körében, 1873-ban már másfél millió fizető utast számoltak az üzemeltetők. Persze, ekkoriban a lábbusz mellett még csak konflisokkal, bérkocsikkal lehetett fölkanyarogni a Várba, így a Hegypálya nem küzdött semmiféle konkurenciával.
Budai Hegypálya, lenn a Clark Ádám tér 1928-ban (fotó: Fortepan)
El is működgetett volna, ha nem érkezik meg 1928-ban az első buszjárat a Várba, de még inkább a várost elpusztító második világháború, és 1944 utolsó hetében az a repülőbomba, ami telibe találta a felső megállót. A hegy lábánál lévőnek pedig a tetejét vitte le egy belövés, ez ennyivel meg is úszta, pedig a mellette lévő Alagút nagyon fontos stratégiai pont volt az ostromban.
A Turul-szobor és a Királyi Palota a Gőzsikló felől 1945-ben (fotó: Fortepan/Kurutz Márton)
Ezért is volt elhamarkodott döntés a BESZKÁRT részéről, hogy amikor 1948-ban idáig értek a helyreállító munkálatokkal, a szerkezet elbontásáról döntöttek, hogy sűrített buszjáratokkal fogják kiváltani azt. El is tüntettek szépen mindent, de a jó emléke megmaradt, így már a hatvanas évektől folyamatosan készültek a tervek a helyreállítására. Amit végül, a régi szabványok szerint, a METROBER kezdett el 1980-ban. Éppen harminc évvel ezelőtt, 1986. június 4-én indultak el ismét a lépcsőzetes szerelvények. Baloldalon a Gellért, jobboldalon a Margit, ahogy a hegy és a sziget is van.
Pálffy Lajos