a rovat írásai

Olga Picasso, a legtöbbet megfestett múzsa

Száz éve, 1917 februárjában találkozott először Pablo Picasso és első felesége, Olga Koklova ukrán balett-táncos. A párizsi Pablo Picasso Múzeum az évforduló alkalmából 350 alkotáson keresztül mutatja be a kubizmus mestere és Olga szenvedélyes történetét az Olga Picasso című kiállításon.

Pompeji Tácra látogat

A táci Gorsium látogatóközpontjában Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában címmel szombaton nyílik meg az a nagyszabású kiállítás, amely az egykor virágzó város életét és katasztrófáját mutatja be.

De negyedszer is lesújtott a hóhér bárdja

Tudjuk, a „mi lett volna, ha” nem történelmi kategória, de most mégis játszunk el kicsit a gondolattal: hogyan változik meg a történelmünk, ha 560 évvel ezelőtt nem sújt le negyedszer is a hóhér, Hunyadi László pedig életben marad? Sőt, mivel pártjának volt a legjobb hadserege akkoriban, még a birtokait is megtarthatja. Tizenkét évvel később született öccséből, Mátyásból sosem lett volna magyar király, könyvek, tudományok iránti érdeklődése miatt talán éppen a papi pályára irányította volna a család, míg a hadviselésben és politikában jártas László megszerezhette volna a koronát, a Hunyadi-párttal a háta mögött.

Goya, Francis Bacon és Hitler együtt

Egy Hitler-festmény is látható egy művészetről és őrületről szóló olasz kiállításon – közölték a Garda-parti Salóban rendezett tárlat szervezői.

Hatméteres szobrot kap szülővárosától Marx Károly

Hatalmas szobrot emelnek Karl Marx német filozófusnak, a kommunizmus egyik szellemi atyjának 2018-ban szülővárosában, a németországi Trierben születése 200. évfordulója alkalmából.

Kossuth Lajossal négyszemközt

Első alkalommal mutatja be március 15. alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum a Kossuth Lajosról 1852-ben készült dagerrotípiát. A szabadságharc vezetőjét közelről és csaknem teljesen szemből ábrázoló felvétel segítségével a látogatók szinte egyenesen Kossuth szemébe nézhetnek - mondta Varga Benedek főigazgató hétfőn Budapesten.

Előkerült Trenk báró száz éve eltűnt hüvelykujja

Több mint száz év után újra teljes Franz von der Trenck bárónak, Jókai Mór egyik közismert regényhősének a csehországi Brünnben őrzött múmiája. Bal kezének jó egy évszázada hiányzó, elveszettnek hitt hüvelykujját szerdán adta át a brünni kapucinus templom és kolostor elöljárójának Jirí Stivarnak Pavel Ciprian, a brünni városi múzeum igazgatója.

Zsidókat mentő antiszemita, aki a szlovák elnök szerint Hitler híve volt

Hatvan évvel ezelőtt adta fel a szervezete a küzdelmet gróf Esterházy Jánosnak, aki éppen a morvaországi Mírov várbörtönében töltötte ítéletét. Amit a halálról mérsékeltek előbb életfogytiglanra, majd pedig 25 évre. A család galántai ágából származó gróf addigra megjárta Csehszlovákia börtöneit, amikor pedig alkalma lett volna megszökni, nem tette azt, hangoztatva, hogy ezzel elismerné bűnösségét. A történethez az is hozzátartozik, hogy neveltetésénél fogva is antiszemita volt, de zsidókat mentett és a szlovák törvényhozásban egyedül ő nem szavazta meg a zsidóság kitelepítését.

 

Avarok a Nemzeti Múzeumban

A Kárpát-medencei avarok világába nyújt betekintést a legkorszerűbb technikai eszközök segítségével a Magyar Nemzeti Múzeum Életre kelt avarok című kiállítása.

Az elsőt ellopták, újra szobrot kap Schweidel vezérőrnagy

Emlékművet állítanak Schweidel József honvédtábornoknak szülővárosában, a vajdasági Zomborban – közölte értesülését csütörtökön a Magyar Szó című újvidéki napilap.

Ördögűző szerzetes az 1700-as évekből

Egy 18. századi zombori ördögűző ferences szerzetes mentalitását feltáró kötetet jelentetett meg a Balassi Kiadó. A könyv szerzője, Bárth Dániel az MTI-nek elmondta: mikrotörténeti munkájában nem végleges és megnyugtató válaszokat keresett, hanem sokkal inkább nyugtalanító kérdéseket igyekezett felvetni a bácskai városban történekkel kapcsolatban.

Művelődés összes cikke »

​A munkásosztály a vízpartra, vagy a hegyekbe megy

kassak muzeum leadTájékozatlan, aki úgy gondolja, hogy a régi munkások a kocsmában töltötték vasárnapjaikat. A többség értelmes elfoglaltságot talált magának kevéske szabadidejére: pezsgő volt az egyesületi élet, politikai, vagy éppen vallási alapon szerveződő társaságok kínáltak tartalmas programokat. A Kassák Múzeum kiállítása a politikai baloldalhoz köthető turisztikai egyesületek kultúráját mutatja be kimerítő részletességgel.

Mert a nyár a két világháború között is csak nyár volt, amikor spontán és szervezett fürdőzőkkel telt meg a főváros környéki Duna-part is. Vagy éppen a budai és a szomszédos hegyek turistaútjain indultak el jókor reggel azok, akik az ebédet egy-egy turistaházban, vagy tisztáson akarták elkölteni egymás között, jó társaságban. A fővárosi polgárok a Római partra, vagy a Lupa szigethez jártak fürödni, túrázni, meg Dobogókőre és Szokolyára. A munkások pedig, akiknek három turisztikai egyesületük is működött (TTE – Természetbarátok Turista Egyesülete, Munkás Testedző Egyesület, Gyopár Turista Egyesület), a Zugligetbe, a hűvösvölgyi Nagyrétre és a pilisi Eszperantó-forráshoz jártak kirándulni; strandolni pedig két bejáratott helyre, Horányba és a vele szemben lévő gödi egyesületi strandra (Fészek) is mehettek. A horányi Duna-part, a Telep területének megvásárlását még a TTE magántisztviselői tagozata kezdeményezte 1928-ban. A homokos part volt a „pörkölde”, a vízparti ligeterdőben pedig ott álltak a sátrak és az hosszabb távra készült építmények.

kassak vizizri
(forrás: Kassák Múzeum)

A TTE (1924-ben a VIII. kerület Bérkocsis utca 1-ben, a Guttenberg palotában volt a központja) programjaival identitást formált és összetartozás-élményt adott, ahogy a kiállítás megvalósítói is fogalmaznak. És, mint az a kiállításból hamar kiderül, politikai orientációt is. Mégpedig olyan szinten, hogy 1929-ben a TTE vezetése betiltja az egyesületi keretekben való politizálást. A belügyminisztérium pedig tíz év múlva a TTE lapját, a természetbarátot szünteti meg, hogy aztán hamarosan az egyesület is erre a sorsra jusson. No de akkor már háború volt, és így zéró tolerancia a baloldali propagandának. Amit azért olyan „kulturprogramokban” is tetten lehet érni, mint a tárlat címét adó vízizrí is.  Ami leginkább egy rögtönzött, jelmezes politikai paródia volt, 1937 nyarán például III. Viktor Emmánuel olasz király látogatásán keresztül a történelmi és uralkodó osztályokat gúnyolták ki. Élőképben előadták, amint „Ármin király” le akarja leplezni a fajtisztaság szobrát, amit meg kellett akadályozni mindenáron. Volt aztán Mussolini és Hitler „revü” is. Eme előadások létrehozásában a feliratok szerint Zelk Zoltán és Kassák Lajos is részt vett, egy rövid dokumentumfilmben pedig az is elhangzik, hogy Faludy György és József Attila is megfordult a horányi Telepen, de az biztos, hogy a Medvetánc című verset itt énekelték el először.

kassak vizizri
(forrás: Kassák Múzeum)

És ha már éneklés, hát a Telepen állt a Szalmás Piroska, majd Vándor Sándor vezette kórus építménye is, ahol a tagok pihentek és a próbák is zajlottak. Erről is vannak fényképek a jól illusztrált tárlaton, de láthatjuk a nyaralókat a kötelező reggeli tornákon a parton sorakozni is. Ízelítőt kapunk a politikailag orientált, de valóban nívós kulturális programokból, a Bartók és Palasovszky Ödön kórusműveitől Ady verseiig. Megtudhatjuk, mi volt az a henzbál, a kolkaja és a jegybörze, és azt is, hogy reggel fél 6 előtt és este tíz után tilos volt a zajongás, nem lehetett pénzben kártyázni, és egy napos tartózkodásért 10 fillért kellett fizetni a TTE kasszájába.

Pálffy Lajos

Vizizrí Munkáskultúra a Duna partján
Kassák Múzeum
2016. március 4. – június 5.

• Publikálva: 2016.06.01. 11:00 • Címke: kiállítás