a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A munkásosztály a vízpartra, vagy a hegyekbe megy
Tájékozatlan, aki úgy gondolja, hogy a régi munkások a kocsmában töltötték vasárnapjaikat. A többség értelmes
elfoglaltságot talált magának kevéske szabadidejére: pezsgő
volt az egyesületi élet, politikai, vagy éppen vallási alapon
szerveződő társaságok kínáltak tartalmas programokat. A Kassák Múzeum
kiállítása a politikai baloldalhoz köthető turisztikai egyesületek kultúráját mutatja be kimerítő részletességgel.Mert a nyár a két világháború között is csak nyár volt, amikor spontán és szervezett fürdőzőkkel telt meg a főváros környéki Duna-part is. Vagy éppen a budai és a szomszédos hegyek turistaútjain indultak el jókor reggel azok, akik az ebédet egy-egy turistaházban, vagy tisztáson akarták elkölteni egymás között, jó társaságban. A fővárosi polgárok a Római partra, vagy a Lupa szigethez jártak fürödni, túrázni, meg Dobogókőre és Szokolyára. A munkások pedig, akiknek három turisztikai egyesületük is működött (TTE – Természetbarátok Turista Egyesülete, Munkás Testedző Egyesület, Gyopár Turista Egyesület), a Zugligetbe, a hűvösvölgyi Nagyrétre és a pilisi Eszperantó-forráshoz jártak kirándulni; strandolni pedig két bejáratott helyre, Horányba és a vele szemben lévő gödi egyesületi strandra (Fészek) is mehettek. A horányi Duna-part, a Telep területének megvásárlását még a TTE magántisztviselői tagozata kezdeményezte 1928-ban. A homokos part volt a „pörkölde”, a vízparti ligeterdőben pedig ott álltak a sátrak és az hosszabb távra készült építmények.
(forrás: Kassák Múzeum)
A TTE (1924-ben a VIII. kerület Bérkocsis utca 1-ben, a Guttenberg palotában volt a központja) programjaival identitást formált és összetartozás-élményt adott, ahogy a kiállítás megvalósítói is fogalmaznak. És, mint az a kiállításból hamar kiderül, politikai orientációt is. Mégpedig olyan szinten, hogy 1929-ben a TTE vezetése betiltja az egyesületi keretekben való politizálást. A belügyminisztérium pedig tíz év múlva a TTE lapját, a természetbarátot szünteti meg, hogy aztán hamarosan az egyesület is erre a sorsra jusson. No de akkor már háború volt, és így zéró tolerancia a baloldali propagandának. Amit azért olyan „kulturprogramokban” is tetten lehet érni, mint a tárlat címét adó vízizrí is. Ami leginkább egy rögtönzött, jelmezes politikai paródia volt, 1937 nyarán például III. Viktor Emmánuel olasz király látogatásán keresztül a történelmi és uralkodó osztályokat gúnyolták ki. Élőképben előadták, amint „Ármin király” le akarja leplezni a fajtisztaság szobrát, amit meg kellett akadályozni mindenáron. Volt aztán Mussolini és Hitler „revü” is. Eme előadások létrehozásában a feliratok szerint Zelk Zoltán és Kassák Lajos is részt vett, egy rövid dokumentumfilmben pedig az is elhangzik, hogy Faludy György és József Attila is megfordult a horányi Telepen, de az biztos, hogy a Medvetánc című verset itt énekelték el először.
(forrás: Kassák Múzeum)
És ha már éneklés, hát a Telepen állt a Szalmás Piroska, majd Vándor Sándor vezette kórus építménye is, ahol a tagok pihentek és a próbák is zajlottak. Erről is vannak fényképek a jól illusztrált tárlaton, de láthatjuk a nyaralókat a kötelező reggeli tornákon a parton sorakozni is. Ízelítőt kapunk a politikailag orientált, de valóban nívós kulturális programokból, a Bartók és Palasovszky Ödön kórusműveitől Ady verseiig. Megtudhatjuk, mi volt az a henzbál, a kolkaja és a jegybörze, és azt is, hogy reggel fél 6 előtt és este tíz után tilos volt a zajongás, nem lehetett pénzben kártyázni, és egy napos tartózkodásért 10 fillért kellett fizetni a TTE kasszájába.
Pálffy Lajos
Vizizrí Munkáskultúra a Duna partján
Kassák Múzeum
2016. március 4. – június 5.