a rovat írásai

László az emberközeli szent és a karizmatikus vezető

A hadvezér, a törvényhozó, az egyházépítő uralkodót és utókorra gyakorolt hatását mutatja be a Szent László élete, kultusza és szellemi öröksége című kiállítás, amely a Magyarság Házában nyílt meg csütörtökön a Szent László-év keretében.

A „Casanova háztól” a Ludwig Múzeumig

Idén sem maradunk le a nyitott házak ünnepéről, immár hetedik éve pincétől padlásig járhatjuk végig a megnyitott épületeket. Az idei téma a rakpart, így a Rákóczi hídtól egészen az Árpád hídig sétálhatják, hajózhatják végig mindkét partot az érdeklődők.

Ötven éve ment el a legnagyobb vadász

Ötven éve, 1967. április 24-én hunyt el gróf Széchenyi Zsigmond világjáró vadász, népszerű vadász- és útikönyvek szerzője.

Szerelmes pap és jeles filozófus

Pierre Abélard francia teológus, filozófus, akinek nevét elsősorban a tanítványához, Héloise-hoz fűződő legendás szerelme miatt őrizte meg az utókor, nyolcszázhetvenöt éve, 1142. április 21-én halt meg.

A kétszer megtalált friesachi dénárok esete

Több mint 640 érméből álló leletre bukkantak az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum munkatársai márciusban Tótkomlós határában. Az érmék között vannak Árpád-kori fizetőeszközök, friesachi dénárok és egy angol penny is.

Balkan Fanatik, a Kiscsillag és Lajkó Félix a Várkert Bazárban

Hímestojás-kiállítás, festhető óriástojások, nagykoncertek és iparművészek bemutatója is várja az érdeklődőket szombattól hétfőig a Várkert Bazár húsvéti szabadtéri programsorozatán.

Palóc Húsvét Füleken

Húsvét hétfőjén 12. alkalommal rendezik meg a Palóc Húsvétot a Füleki Várban; a dél-szlovákiai városban népi hangszerek készítését és mézeskalácsok díszítését is megpróbálhatják a résztvevők – tájékoztatta az MTI-t a rendező Füleki Városi Művelődési Központ igazgatója.

226 millió forint egy képregényoldalért

Hétszázötvenháromezer euróért (226 millió forint) kelt el egy párizsi árverésen a Tintin Amerikában című képregény egy ritka illusztrációja.

Akit egyszerűen csak Nagyszerűnek neveztek

Ötszázhuszonöt éve, 1492. április 8-án halt meg Lorenzo Medici, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb alakja, Firenze uralkodója, a művészetek bőkezű mecénása, akit az utókor az „Il Magnifico″, a nagyszerű melléknéven emleget.

Fejedelmi kincsek: erdélyi ezüsttalérok Fehérváron

A Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében visszavásárolt műkincseket minél több embernek látnia kell - hangsúlyozta Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, egyben a program vezetője csütörtökön, Székesfehérváron, ahol megnyitotta a Fejedelmi kincsek – Erdélyi tallérok című, 16-17. századi erdélyi tallérokat és emlékérmeket bemutató kiállítást.

Egy hadüzenet és a Csonka-Magyarország

A történelmi Magyarország számára is végzetesnek bizonyuló dolgok történtek száz évvel ezelőtt, ezen a napon. Amikor is megérkezett az USA kongresszusa által 373 – 50 arányban megszavazott hadüzenet a központi hatalmak számára. Amerika tehát belépett a Nagy Háborúba, és iszonyú erejével egy év alatt eldöntötte azt. Pedig az Államokban is jelentős német ajkú népesség talált otthonra, és Berlin is sokat megtett, hogy elkerülje ezt a hadüzenetet.

Művelődés összes cikke »

​A munkásosztály a vízpartra, vagy a hegyekbe megy

kassak muzeum leadTájékozatlan, aki úgy gondolja, hogy a régi munkások a kocsmában töltötték vasárnapjaikat. A többség értelmes elfoglaltságot talált magának kevéske szabadidejére: pezsgő volt az egyesületi élet, politikai, vagy éppen vallási alapon szerveződő társaságok kínáltak tartalmas programokat. A Kassák Múzeum kiállítása a politikai baloldalhoz köthető turisztikai egyesületek kultúráját mutatja be kimerítő részletességgel.

Mert a nyár a két világháború között is csak nyár volt, amikor spontán és szervezett fürdőzőkkel telt meg a főváros környéki Duna-part is. Vagy éppen a budai és a szomszédos hegyek turistaútjain indultak el jókor reggel azok, akik az ebédet egy-egy turistaházban, vagy tisztáson akarták elkölteni egymás között, jó társaságban. A fővárosi polgárok a Római partra, vagy a Lupa szigethez jártak fürödni, túrázni, meg Dobogókőre és Szokolyára. A munkások pedig, akiknek három turisztikai egyesületük is működött (TTE – Természetbarátok Turista Egyesülete, Munkás Testedző Egyesület, Gyopár Turista Egyesület), a Zugligetbe, a hűvösvölgyi Nagyrétre és a pilisi Eszperantó-forráshoz jártak kirándulni; strandolni pedig két bejáratott helyre, Horányba és a vele szemben lévő gödi egyesületi strandra (Fészek) is mehettek. A horányi Duna-part, a Telep területének megvásárlását még a TTE magántisztviselői tagozata kezdeményezte 1928-ban. A homokos part volt a „pörkölde”, a vízparti ligeterdőben pedig ott álltak a sátrak és az hosszabb távra készült építmények.

kassak vizizri
(forrás: Kassák Múzeum)

A TTE (1924-ben a VIII. kerület Bérkocsis utca 1-ben, a Guttenberg palotában volt a központja) programjaival identitást formált és összetartozás-élményt adott, ahogy a kiállítás megvalósítói is fogalmaznak. És, mint az a kiállításból hamar kiderül, politikai orientációt is. Mégpedig olyan szinten, hogy 1929-ben a TTE vezetése betiltja az egyesületi keretekben való politizálást. A belügyminisztérium pedig tíz év múlva a TTE lapját, a természetbarátot szünteti meg, hogy aztán hamarosan az egyesület is erre a sorsra jusson. No de akkor már háború volt, és így zéró tolerancia a baloldali propagandának. Amit azért olyan „kulturprogramokban” is tetten lehet érni, mint a tárlat címét adó vízizrí is.  Ami leginkább egy rögtönzött, jelmezes politikai paródia volt, 1937 nyarán például III. Viktor Emmánuel olasz király látogatásán keresztül a történelmi és uralkodó osztályokat gúnyolták ki. Élőképben előadták, amint „Ármin király” le akarja leplezni a fajtisztaság szobrát, amit meg kellett akadályozni mindenáron. Volt aztán Mussolini és Hitler „revü” is. Eme előadások létrehozásában a feliratok szerint Zelk Zoltán és Kassák Lajos is részt vett, egy rövid dokumentumfilmben pedig az is elhangzik, hogy Faludy György és József Attila is megfordult a horányi Telepen, de az biztos, hogy a Medvetánc című verset itt énekelték el először.

kassak vizizri
(forrás: Kassák Múzeum)

És ha már éneklés, hát a Telepen állt a Szalmás Piroska, majd Vándor Sándor vezette kórus építménye is, ahol a tagok pihentek és a próbák is zajlottak. Erről is vannak fényképek a jól illusztrált tárlaton, de láthatjuk a nyaralókat a kötelező reggeli tornákon a parton sorakozni is. Ízelítőt kapunk a politikailag orientált, de valóban nívós kulturális programokból, a Bartók és Palasovszky Ödön kórusműveitől Ady verseiig. Megtudhatjuk, mi volt az a henzbál, a kolkaja és a jegybörze, és azt is, hogy reggel fél 6 előtt és este tíz után tilos volt a zajongás, nem lehetett pénzben kártyázni, és egy napos tartózkodásért 10 fillért kellett fizetni a TTE kasszájába.

Pálffy Lajos

Vizizrí Munkáskultúra a Duna partján
Kassák Múzeum
2016. március 4. – június 5.

• Publikálva: 2016.06.01. 11:00 • Címke: kiállítás