a rovat írásai

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Feltámad haló poraiból a Telekiek kastélya

Az erdélyi Beszterce-Naszód megye önkormányzata 4,8 millió eurós európai uniós finanszírozással felújítja a paszmosi (Posmus) Teleki-kastélyt, közölte a Mediafax hírügynökség.

42 ezer éves gyöngysor a barlangból

Mintegy 42 ezer éves, elefántcsontból készült gyöngyöket találtak a régészek a Sváb-Alb-hegységnek az UNESCO világörökségi listájára frissen felkerült barlangjaiban.

A Művészetek Völgyében is felbukkan a Néprajzi

Egyedüli múzeumként vesz részt idén a Művészetek Völgye fesztiválon a Néprajzi Múzeum, amely július 21. és 30. között Taliándörögdön, az Etno Ligetben minden nap állandó programokkal és koncertekkel, az Etno Portán pedig vetítésekkel várja a fesztiválozókat.

Egy kard különös kalandjai

Több mint 150 év után került elő az amerikai polgárháborúban megalakult első, feketékből álló katonai egység parancsnokának a kardja, amelyet az 1861 és 1865 között zajló konfliktus egyik legfontosabb fegyvereként tartanak számon.

Cenzúrázzák Micimackót?

Rászálltak a Micimackóval kapcsolatos kommentekre a kínai hatóságok; a mesebeli medve képeit még közzé lehet tenni, de hozzászólni már alig-alig lehetett hétfőn az ilyen képekhez, miután korábban többen Hszi Csin-ping kínai elnököt a csacsi öreg medvéhez hasonlították.

God save the Queen, aki most Windsor éppen

Anélkül, hogy csak kicsit is részleteznénk az elképesztően bonyolult családfákat, azért meg kell emlékeznünk a tényről: éppen 100 esztendeje létezik az ködös Albionban jelenleg is uralkodó Windsor-ház. Eme, az ilyen családoknál nem éppen hosszúnak számító uralkodásra (gondoljunk csak a Habsburgokra!) nagyon egyszerű a magyarázat: 1917. július 17-ig egészen máshogy nevezték magukat.

Újabb darabok értek haza a Seuso-kincsből

Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében.

Gépkarabély százmillió példányban

Hetven éves minden idők legismertebb és legnagyobb számban legyártott gépkarabélya, az AK-47-es. Már milliókban mérhető talán áldozatainak száma, lepusztult darabjait büszkén markolják az afrikai gyermekkatonák, és ott van két, nem éppen demokratikus ország címerében is. Hát persze, hogy lopással indult ez a 100 millió legyártott darabot eredményező világkarrier.

Bajoroknak rettenet, magyaroknak világraszóló diadal

Aztán az utóbbi tíz esztendőben, 1100 év után lassan felfedeztük a Pozsonyi csatát is, ahol egy számarányát tekintve jóval kisebb magyar sereg gyakorlatilag megsemmisített három nehézfegyverzettel ellátott keleti frank hadoszlopot. Világraszóló diadal nekünk, végzetes vereség a bajoroknak, pontosabban a keleti frankoknak, akik vissza akarták venni az avaroktól karddal megszerzett Pannóniájukat az új hódítóktól.

Művelődés összes cikke »

​A munkásosztály a vízpartra, vagy a hegyekbe megy

kassak muzeum leadTájékozatlan, aki úgy gondolja, hogy a régi munkások a kocsmában töltötték vasárnapjaikat. A többség értelmes elfoglaltságot talált magának kevéske szabadidejére: pezsgő volt az egyesületi élet, politikai, vagy éppen vallási alapon szerveződő társaságok kínáltak tartalmas programokat. A Kassák Múzeum kiállítása a politikai baloldalhoz köthető turisztikai egyesületek kultúráját mutatja be kimerítő részletességgel.

Mert a nyár a két világháború között is csak nyár volt, amikor spontán és szervezett fürdőzőkkel telt meg a főváros környéki Duna-part is. Vagy éppen a budai és a szomszédos hegyek turistaútjain indultak el jókor reggel azok, akik az ebédet egy-egy turistaházban, vagy tisztáson akarták elkölteni egymás között, jó társaságban. A fővárosi polgárok a Római partra, vagy a Lupa szigethez jártak fürödni, túrázni, meg Dobogókőre és Szokolyára. A munkások pedig, akiknek három turisztikai egyesületük is működött (TTE – Természetbarátok Turista Egyesülete, Munkás Testedző Egyesület, Gyopár Turista Egyesület), a Zugligetbe, a hűvösvölgyi Nagyrétre és a pilisi Eszperantó-forráshoz jártak kirándulni; strandolni pedig két bejáratott helyre, Horányba és a vele szemben lévő gödi egyesületi strandra (Fészek) is mehettek. A horányi Duna-part, a Telep területének megvásárlását még a TTE magántisztviselői tagozata kezdeményezte 1928-ban. A homokos part volt a „pörkölde”, a vízparti ligeterdőben pedig ott álltak a sátrak és az hosszabb távra készült építmények.

kassak vizizri
(forrás: Kassák Múzeum)

A TTE (1924-ben a VIII. kerület Bérkocsis utca 1-ben, a Guttenberg palotában volt a központja) programjaival identitást formált és összetartozás-élményt adott, ahogy a kiállítás megvalósítói is fogalmaznak. És, mint az a kiállításból hamar kiderül, politikai orientációt is. Mégpedig olyan szinten, hogy 1929-ben a TTE vezetése betiltja az egyesületi keretekben való politizálást. A belügyminisztérium pedig tíz év múlva a TTE lapját, a természetbarátot szünteti meg, hogy aztán hamarosan az egyesület is erre a sorsra jusson. No de akkor már háború volt, és így zéró tolerancia a baloldali propagandának. Amit azért olyan „kulturprogramokban” is tetten lehet érni, mint a tárlat címét adó vízizrí is.  Ami leginkább egy rögtönzött, jelmezes politikai paródia volt, 1937 nyarán például III. Viktor Emmánuel olasz király látogatásán keresztül a történelmi és uralkodó osztályokat gúnyolták ki. Élőképben előadták, amint „Ármin király” le akarja leplezni a fajtisztaság szobrát, amit meg kellett akadályozni mindenáron. Volt aztán Mussolini és Hitler „revü” is. Eme előadások létrehozásában a feliratok szerint Zelk Zoltán és Kassák Lajos is részt vett, egy rövid dokumentumfilmben pedig az is elhangzik, hogy Faludy György és József Attila is megfordult a horányi Telepen, de az biztos, hogy a Medvetánc című verset itt énekelték el először.

kassak vizizri
(forrás: Kassák Múzeum)

És ha már éneklés, hát a Telepen állt a Szalmás Piroska, majd Vándor Sándor vezette kórus építménye is, ahol a tagok pihentek és a próbák is zajlottak. Erről is vannak fényképek a jól illusztrált tárlaton, de láthatjuk a nyaralókat a kötelező reggeli tornákon a parton sorakozni is. Ízelítőt kapunk a politikailag orientált, de valóban nívós kulturális programokból, a Bartók és Palasovszky Ödön kórusműveitől Ady verseiig. Megtudhatjuk, mi volt az a henzbál, a kolkaja és a jegybörze, és azt is, hogy reggel fél 6 előtt és este tíz után tilos volt a zajongás, nem lehetett pénzben kártyázni, és egy napos tartózkodásért 10 fillért kellett fizetni a TTE kasszájába.

Pálffy Lajos

Vizizrí Munkáskultúra a Duna partján
Kassák Múzeum
2016. március 4. – június 5.

• Publikálva: 2016.06.01. 11:00 • Címke: kiállítás