a rovat írásai

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Művelődés összes cikke »

​A munkásosztály a vízpartra, vagy a hegyekbe megy

kassak muzeum leadTájékozatlan, aki úgy gondolja, hogy a régi munkások a kocsmában töltötték vasárnapjaikat. A többség értelmes elfoglaltságot talált magának kevéske szabadidejére: pezsgő volt az egyesületi élet, politikai, vagy éppen vallási alapon szerveződő társaságok kínáltak tartalmas programokat. A Kassák Múzeum kiállítása a politikai baloldalhoz köthető turisztikai egyesületek kultúráját mutatja be kimerítő részletességgel.

Mert a nyár a két világháború között is csak nyár volt, amikor spontán és szervezett fürdőzőkkel telt meg a főváros környéki Duna-part is. Vagy éppen a budai és a szomszédos hegyek turistaútjain indultak el jókor reggel azok, akik az ebédet egy-egy turistaházban, vagy tisztáson akarták elkölteni egymás között, jó társaságban. A fővárosi polgárok a Római partra, vagy a Lupa szigethez jártak fürödni, túrázni, meg Dobogókőre és Szokolyára. A munkások pedig, akiknek három turisztikai egyesületük is működött (TTE – Természetbarátok Turista Egyesülete, Munkás Testedző Egyesület, Gyopár Turista Egyesület), a Zugligetbe, a hűvösvölgyi Nagyrétre és a pilisi Eszperantó-forráshoz jártak kirándulni; strandolni pedig két bejáratott helyre, Horányba és a vele szemben lévő gödi egyesületi strandra (Fészek) is mehettek. A horányi Duna-part, a Telep területének megvásárlását még a TTE magántisztviselői tagozata kezdeményezte 1928-ban. A homokos part volt a „pörkölde”, a vízparti ligeterdőben pedig ott álltak a sátrak és az hosszabb távra készült építmények.

kassak vizizri
(forrás: Kassák Múzeum)

A TTE (1924-ben a VIII. kerület Bérkocsis utca 1-ben, a Guttenberg palotában volt a központja) programjaival identitást formált és összetartozás-élményt adott, ahogy a kiállítás megvalósítói is fogalmaznak. És, mint az a kiállításból hamar kiderül, politikai orientációt is. Mégpedig olyan szinten, hogy 1929-ben a TTE vezetése betiltja az egyesületi keretekben való politizálást. A belügyminisztérium pedig tíz év múlva a TTE lapját, a természetbarátot szünteti meg, hogy aztán hamarosan az egyesület is erre a sorsra jusson. No de akkor már háború volt, és így zéró tolerancia a baloldali propagandának. Amit azért olyan „kulturprogramokban” is tetten lehet érni, mint a tárlat címét adó vízizrí is.  Ami leginkább egy rögtönzött, jelmezes politikai paródia volt, 1937 nyarán például III. Viktor Emmánuel olasz király látogatásán keresztül a történelmi és uralkodó osztályokat gúnyolták ki. Élőképben előadták, amint „Ármin király” le akarja leplezni a fajtisztaság szobrát, amit meg kellett akadályozni mindenáron. Volt aztán Mussolini és Hitler „revü” is. Eme előadások létrehozásában a feliratok szerint Zelk Zoltán és Kassák Lajos is részt vett, egy rövid dokumentumfilmben pedig az is elhangzik, hogy Faludy György és József Attila is megfordult a horányi Telepen, de az biztos, hogy a Medvetánc című verset itt énekelték el először.

kassak vizizri
(forrás: Kassák Múzeum)

És ha már éneklés, hát a Telepen állt a Szalmás Piroska, majd Vándor Sándor vezette kórus építménye is, ahol a tagok pihentek és a próbák is zajlottak. Erről is vannak fényképek a jól illusztrált tárlaton, de láthatjuk a nyaralókat a kötelező reggeli tornákon a parton sorakozni is. Ízelítőt kapunk a politikailag orientált, de valóban nívós kulturális programokból, a Bartók és Palasovszky Ödön kórusműveitől Ady verseiig. Megtudhatjuk, mi volt az a henzbál, a kolkaja és a jegybörze, és azt is, hogy reggel fél 6 előtt és este tíz után tilos volt a zajongás, nem lehetett pénzben kártyázni, és egy napos tartózkodásért 10 fillért kellett fizetni a TTE kasszájába.

Pálffy Lajos

Vizizrí Munkáskultúra a Duna partján
Kassák Múzeum
2016. március 4. – június 5.

• Publikálva: 2016.06.01. 11:00 • Címke: kiállítás