a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

A Kandó-mozdony a jövőbe repíthet

kando_leadKandó Kálmán július 8-án született. Találmánya napjainkban reneszánszát élheti.

Ha a modern közlekedési eszközök történetét tanulmányozzuk, nincs olyan járműtípus a világon, amelyhez ne kötődne magyar tudós, feltaláló neve. Az autóhoz Galamb Józsefé, a villanymotoros járművekhez Jedlik Ányosé és Kandó Kálmáné, a repülőgépekhez id. Rubik Ernőé, a világűrt meghódító rakétákhoz Teller Edéé. A kőolajszármazékokkal hajtott közlekedési eszközök korszakának lassan vége. Alig több, mint száz év alatt az emberiség kimerítette ezt a fajta energiaforrást. Napjainkban lázasan dolgoznak azon, hogy új – vagy éppen a robbanómotorok miatt elhanyagolt régi energiaforrásokat találjanak az egyre növekvő létszámú emberiség számára. Bekövetkezhet tehát a villamos energia, és az ezzel hajtott gépek reneszánsza.

A magyaroknak óriási szerepük volt a villamos gépek megalkotásában. Már a XIX. század közepén egyre többen foglalkoztak a villamosság gyakorlati alkalmazásával. Kitűnő tudósunk, Jedlik Ányos, aki mellesleg bencés rendi szerzetes volt, már 1828-ra megalkotta az első elektromotort. Találmányával hat évvel megelőzte a világ más tudósait. 1855-re Jedlik Ányos elkészítette a villamos motorkocsi modelljét. Annak ellenére, hogy a szerény tudós nem publikálta eredményeit, senki nem vitatja, hogy az ő munkája alapozta meg a villamos gépek elméletét és gyakorlatát. Az első villamos mozdony – Werner von Siemens cégének gyártmánya – 1879-ben került a közönség elé Berlinben. Az apró mozdony három kocsit vontatott az 520 mm nyomtávú, háromszáz méter hosszú sínpályán. Ma játéknak tűnik ez a Siemens-mozdony, akkortájt azonban a vasúthoz kötődő üzletemberek nagy lehetőségeket láttak benne, amit csakhamar ki is használtak. 1899-ben Svájcban már 40 km hosszú vonalat villamosítottak. 1901-ben a Siemens-cég pedig Németországban épített ki egy katonai vasúti pályát 23 km hosszan, ahol természetesen villanymozdonyok húzták a vagonokat.

kando_
Kandó Kálmán (1969-1931)

Nagy fordulatot jelentett a villanymozdonyok történetében Kandó Kálmán színrelépése. A kitűnő magyar mérnök a budapesti Műegyetem Gépészmérnöki Szakosztályán 1892-ben szerzett diplomát. Párizsi tanulmányútján a Compagnie de Fives-Lille gyár elektrotechnikai részlegén dolgozott. Itt találkozott a forgó mágneses mező elvén működő két- vagy háromfázisú indukciós motorokkal. Szinte azonnal felismerte az elektrotechnika legegyszerűbb szerkezetű, és éppen ezért rendkívül üzembiztos gépében rejlő óriási tudományos és üzleti lehetőségeket. A magyar mérnök a motorok méretezésére új számítási módszert dolgozott ki. 1898-ban tért haza Mechwart Andrásnak, a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. vezérigazgatójának hívására, az üzem elektrotechnikai osztályán kezdett dolgozni. A háromfázisú motorsorozattal folytatott kísérletek eredményesek voltak, megszülettek az F típusjelű motorok. Kandó Kálmán számításai és tervei alapján szinkrongenerátorok, transzformátorok, a vasúti villamos hálózat üzemeltetéséhez szükséges kapcsolók, indító és szabályozó ellenállások is készültek. Feltalálójuk csakhamar főmérnök lett, létrehozta az erőátviteli irodát, innen irányította sok-sok gyár, malom- és ipartelep iparosítását.

Kandó Kálmán a nagy vasúti váltakozó áramú villamos vontatás következő három évtizedének legjelentősebb alakjává vált. A nagy távolságokat teljesítő, nagy terheket szállítani tudó gőzmozdonyok kiváltására alkalmas villanymozdonyt a világon elsőként ő hozta létre. Számításai és személyes irányítása mellett végezte el a Ganz Gyár 1898-1902 között az észak-olaszországi Valtellina vasút 106 km hosszú villamosítását a háromfázisú rendszerrel. Óriási siker volt. A motorkocsik és mozdonyok rengeteg új szerkezeti megoldást hoztak. Kandó eredeti szabadalmai, zseniálisnak is mondható mérnöki munkája mozgatta az olaszországi diadalt. A Valtellina vasúton a vontatás tíz motorkocsival és két villanymozdonnyal indult meg. A nagyszabású munkában Kandó Kálmán mellett jelentős szerepet vállaltak kollégái: Tóth László, Cserháti Jenő és Korbuly Károly gépészmérnökök. Az olasz kormány úgy döntött, hogy a Kandó-féle mozdonyokkal korszerűsítik északi vasútvonalaikat, ezért egy mozdonygyárat építettek, amelynek a vezetésével Kandót bízták meg. Az E550 típusú mozdonyból 186 készült, az E330-asból szintén több száz hagyta el a gyárat.

kando4
A legendás Kandó-mozdonyok

A magyar mérnök olasz karrierjének az első világháború vetett véget, haza kellett jönnie. A Magyar Államvasutak is felismerte a vasútvillamosítás fontosságát, és Kandót, mint a Ganz Danubius vezérigazgatóját felkérték a Ganz Villamossági Rt.-vel együtt arra, hogy gyártsanak egy Kandó-rendszerű fázisváltós próbamozdonyt. A mozdony elkészült, a MÁV ki is próbálta a frissen villamosított 16 km hosszú Budapest-Dunakeszi-Alag vonalszakaszon. Ekkor már 1923-at írunk, Kandó Kálmán a Ganz Villamossági Rt. gyártelepén dolgozott műszaki tanácsadóként, a fázisváltós mozdonyok szerkezeti tökéletesítésével foglakozott. Munkája ismét sikert hozott.

1928-ban a Budapest - Hegyeshalom vasútvonal Kandó-féle fázisváltós rendszerű villamosítását rendelte el a magyar kormány. A korszerű vontatóeszközök voltak a jeles mérnök utolsó alkotásai. Jelentős újítás volt, hogy a korábbi két hajtómotor helyett ezeknek már csak egy volt. Ez kapcsolástechnikailag egyszerűsítette a mozdonyt, a nagy motor növelte természetes szellőzését, a szereléshez pedig kellő teret adott. A sorozatgyártás azonban a korábban beígért angol kölcsöntőke visszavonása miatt nem indulhatott meg. 1931-ben Kandó Kálmán – talán éppen e méltatlan huzavona miatt – szívinfarktusban meghalt. A V40-es és a V60-as sorozatú mozdonyok első példányai 1932-ben kerültek sínre. A következő években harminckét darab készült belőlük.

kando3
Kandó-mozdony a Vasúttörténeti Múzeumban

A villamos vontatásnak sok-sok előnye van a gőzvontatással szemben. Összhatásfoka és teljesítőképessége lényegesen nagyobb. Megtakarítható a szén- és vízvételezés ideje. Az erős villanymozdonyok nagyobb súlyt és magasabb sebességet tudnak elérni a pálya átépítése nélkül is. A villanymozdony lényegesen gazdaságosabb, mint a gőzmozdony. Csökkenti a szénnel vagy olajjal nem rendelkező országok függőségét. Arról a napjainkban egyre fontosabb előnyről nem is beszélve, amit a villanymozdonyok környezetszennyezés nélküli üzemeltetése jelent. A közlekedés történetét ismerve talán nem túlzó az a feltételezés, mi szerint egy magyar iskolában már ott ül egy diák, akinek minden gondolata a villamos energia új felhasználási módszerei körül forog. Hiszen ez az energia jöhet a szélből, a napból, a föld hőjéből, a biomasszából, és az eddigi környezetrombolás helyett – a vasúti közlekedésben is – tisztább és biztonságosabb életet hozhat az embereknek.

Dippold Pál

Kapcsolódó videónk Préda Tibor lírai filmetűdje Kandó Kálmánról, 1975-ből. A cikkben felhasznált képek is a filmből valók.

• Publikálva: 2012.07.07. 07:00 • Címke: évforduló, ipari formatervezés, technika

Kapcsolódó videók

video
Ugrás a videó oldalára