a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

​Csaroda széltépázta temploma

elsullyedt_vilagok_leadRévhelyi Elemér képeinek segítségével most a Tiszahátra, a beregi Csarodára utazunk, ahol egykor megyegyűléseket is tartottak, de rég eltűntek már a vármegyei nobilitások, a csarodai kis templom viszont sikerrel dacol az idővel. Áll karcsún és rendületlenül mindenféle szelekben, s talán még az sem érdekli, hogy épp milyen rítus szerint zajlik benne az áldozat.

Csaroda a honfoglalás óta magyar volt, és most már úgy tűnik, hogy mindig az is marad. Első okleveles említése – amúgy egy rablási história kapcsán – 1299-ből való. Akkoriban a Csarodai család bírta a határát, később aztán éltek itt  a Tegzesek, a Drágfyak, a Daróczyak. Majd jöttek a Büdiek, a Kubinyiak, a Bornemisszák és a Dessewffyek. A Lónyaiak, Rédeyek és a Bajok, de még biztos hosszasan sorolhatnánk a neveket. De a templom, és az abban misét, majd istentiszteletet hallgató, a fejfák elkorhadtával rendszerint nyom nélkül eltűnő közmagyarok az utódaik révén itt maradtak. És büszkék falujukra, arra is, hogy a két háború között, a huszas években már volt kör- és állatorvosuk, védőnőjük, szesz- és szikvízgyáruk, sőt, még gőzmalmuk is a Hangya által működtetett vegyesbolt és italmérés mellett. 1939. március 15-én pedig a csarodai laktanyából indult el a Vak Bottyánról elnevezett 14. kerékpáros zászlóalj, hogy más alakulatokkal együtt a nagyhatalmak engedélye nélkül visszavegye a csehszlovákoktól Kárpátalját.

csaroda_elsullyedt
(forrás: MaNDA adatbázis/Kuny Domokos Múzeum)

És persze itt volt több, mint 700 éven keresztül a Csaroda-patak szigetén ez a karcsú kis kőtemplom, fa toronysisakjával, az 1600-as években lemeszelt szentjeivel, hogy aztán 1642. július 9-i keltezéssel növényi motívumok kerüljenek a katolikus szentek helyett a falára. Mert a reformátusok nem viselték el a szenteket, és valamivel mégis csak jelezni kellett a birtokbavételt. A keletelt istenháza hajójának nyugati oromfalába simul bele a karcsú torony, a szentély a szokott keskeny ablakaival pedig bordás keresztboltozattal van leborítva. A hajó kazettás mennyezete, a karzat és a berendezés már a késő barokk jegyeit viseli. 1777-ben készültek, amikor még Mária Terézia uralkodott a birodalom felett. A Révhelyi két világháború között készült képeit megnézzük, szembetűnő a templom leromlott állapota, csak a délre néző bélletes kapuzaton látszik valami meszelés, a torony „szoknyája” is bizony hiányos, de a körülötte lévő bozót is meglehetősen nagy. A fotón a bejárat előtt álló inges, gatyás, kalapos atyafi is szégyenkezhetett a gyülekezet nemtörődömsége miatt.

csaroda_elsullyedt
(forrás: MaNDA adatbázis/Kuny Domokos Múzeum)

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.07.06. 11:04 • Címke: elsüllyedt világok