a rovat írásai

Olga Picasso, a legtöbbet megfestett múzsa

Száz éve, 1917 februárjában találkozott először Pablo Picasso és első felesége, Olga Koklova ukrán balett-táncos. A párizsi Pablo Picasso Múzeum az évforduló alkalmából 350 alkotáson keresztül mutatja be a kubizmus mestere és Olga szenvedélyes történetét az Olga Picasso című kiállításon.

Pompeji Tácra látogat

A táci Gorsium látogatóközpontjában Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában címmel szombaton nyílik meg az a nagyszabású kiállítás, amely az egykor virágzó város életét és katasztrófáját mutatja be.

De negyedszer is lesújtott a hóhér bárdja

Tudjuk, a „mi lett volna, ha” nem történelmi kategória, de most mégis játszunk el kicsit a gondolattal: hogyan változik meg a történelmünk, ha 560 évvel ezelőtt nem sújt le negyedszer is a hóhér, Hunyadi László pedig életben marad? Sőt, mivel pártjának volt a legjobb hadserege akkoriban, még a birtokait is megtarthatja. Tizenkét évvel később született öccséből, Mátyásból sosem lett volna magyar király, könyvek, tudományok iránti érdeklődése miatt talán éppen a papi pályára irányította volna a család, míg a hadviselésben és politikában jártas László megszerezhette volna a koronát, a Hunyadi-párttal a háta mögött.

Goya, Francis Bacon és Hitler együtt

Egy Hitler-festmény is látható egy művészetről és őrületről szóló olasz kiállításon – közölték a Garda-parti Salóban rendezett tárlat szervezői.

Hatméteres szobrot kap szülővárosától Marx Károly

Hatalmas szobrot emelnek Karl Marx német filozófusnak, a kommunizmus egyik szellemi atyjának 2018-ban szülővárosában, a németországi Trierben születése 200. évfordulója alkalmából.

Kossuth Lajossal négyszemközt

Első alkalommal mutatja be március 15. alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum a Kossuth Lajosról 1852-ben készült dagerrotípiát. A szabadságharc vezetőjét közelről és csaknem teljesen szemből ábrázoló felvétel segítségével a látogatók szinte egyenesen Kossuth szemébe nézhetnek - mondta Varga Benedek főigazgató hétfőn Budapesten.

Előkerült Trenk báró száz éve eltűnt hüvelykujja

Több mint száz év után újra teljes Franz von der Trenck bárónak, Jókai Mór egyik közismert regényhősének a csehországi Brünnben őrzött múmiája. Bal kezének jó egy évszázada hiányzó, elveszettnek hitt hüvelykujját szerdán adta át a brünni kapucinus templom és kolostor elöljárójának Jirí Stivarnak Pavel Ciprian, a brünni városi múzeum igazgatója.

Zsidókat mentő antiszemita, aki a szlovák elnök szerint Hitler híve volt

Hatvan évvel ezelőtt adta fel a szervezete a küzdelmet gróf Esterházy Jánosnak, aki éppen a morvaországi Mírov várbörtönében töltötte ítéletét. Amit a halálról mérsékeltek előbb életfogytiglanra, majd pedig 25 évre. A család galántai ágából származó gróf addigra megjárta Csehszlovákia börtöneit, amikor pedig alkalma lett volna megszökni, nem tette azt, hangoztatva, hogy ezzel elismerné bűnösségét. A történethez az is hozzátartozik, hogy neveltetésénél fogva is antiszemita volt, de zsidókat mentett és a szlovák törvényhozásban egyedül ő nem szavazta meg a zsidóság kitelepítését.

 

Avarok a Nemzeti Múzeumban

A Kárpát-medencei avarok világába nyújt betekintést a legkorszerűbb technikai eszközök segítségével a Magyar Nemzeti Múzeum Életre kelt avarok című kiállítása.

Az elsőt ellopták, újra szobrot kap Schweidel vezérőrnagy

Emlékművet állítanak Schweidel József honvédtábornoknak szülővárosában, a vajdasági Zomborban – közölte értesülését csütörtökön a Magyar Szó című újvidéki napilap.

Ördögűző szerzetes az 1700-as évekből

Egy 18. századi zombori ördögűző ferences szerzetes mentalitását feltáró kötetet jelentetett meg a Balassi Kiadó. A könyv szerzője, Bárth Dániel az MTI-nek elmondta: mikrotörténeti munkájában nem végleges és megnyugtató válaszokat keresett, hanem sokkal inkább nyugtalanító kérdéseket igyekezett felvetni a bácskai városban történekkel kapcsolatban.

Művelődés összes cikke »

A baltával agyonvert márciusi ifjú

vasvarilead

190 éve született Vasvári Pál, a márciusi ifjak talán legismertebbike, a cikkíró és történész, Teleki Blanka leánynevelőjének körülrajongott tanára. Akit 23 évesen, honvéd őrnagyként Avram Iancu felkelői vertek agyon baltával a Gyalui-havasokban, a Funtinell tisztáson.

Vele halt ott 1848. július 14-én még 300 magyar honvéd a hatszázból, a többiek átvágták magukat a csapdát állító románokon. Egy ígéretesen induló pálya ért szörnyű véget Havasnagyfalu fölött. Vasvári Fejér Pálként született Bűdön, görög katolikus parókus volt az apja és a nagyapja is. (A települést most éppen előtte tisztelegve tiszavasvárinak hívják.) Az öt fiútestvér közül a legfiatalabbként 1837-tól a nagykárolyi jezsuita gimnáziumban tanult. Kiváló eredményeire gróf Károlyi József is felfigyelt, aki felfogadta házitanítónak két gyermeke mellé. Károlyi fedezte a későbbiekben Pestre költözését és egyetemi tanulmányait is. A bölcsészkarra iratkozik be, ahol a kor neves történészének, Horváth Istvánnak hatása alá kerül. Bár ekkoriban Clio a múzsája, de 1848-ban már a jogi karon találjuk. Emellett tanárkodik a már említett, arisztokrata családok lányainak fenntartott intézetben, és publikál a kor divatos periodikáiban (Életképek, Pesti Divatlap, Honderű, Társalkodó) is. Egy díjazott vígeposz szerzője még, emellett elkezdi 40 kötetesre tervezett történeti névtárának írását is. Biztos jövő áll hát előtte, de mindezt feláldozza a hazáért.

vasvari pál
Barabás Miklós litográfiája Vasvári Pálról

Politikai nézeteiben ötvöződik a nacionalizmus és a polgárosodás, Petőfiékhez csatlakozik és ragyogó szónoki képességeivel a márciusi ifjak egyik vezetője lesz. (Jókai így ír róla: ifjú, atlétai termet, szép római arcéllel, erős vonásokkal, merész orral, és szelíd kék szemekkel. De mikor beszélt, arca lángra gyulladt, s szónoklatát kezdték Kossuth ékesszólásához mérni. Bálványa volt a fiatalságnak, vezére, lelke a néptömegnek, mely tartalomdús, csengő szózatára ment utána, amerre hívta, s megállt, ahol megállítá.) Március 15-én beszédet mond az egyetem előtt és később a Városháza erkélyéről is. Ott van a Helytartótanácshoz indított küldöttségben és a Közcsendi Bizottmány 14 fős keretében is. A forradalmi napok után Kossuth titkáraként tűnik fel, de Jellasics támadásának hírére Somogyba indul szabadcsapatot szervezni. Pákozdig jut, ott van a csatában és ő viszi a hírt a horvát bán fegyverszüneti kérelméről Pestre. Már ezért rákerül az esztendő végén a főváros felé közelítő császáriak halállistájára, Debrecenbe menekül a kormánnyal, és természetesen szabadcsapatot szervez Nagyvárad és Nagyszalonta térségében az udvar által fellázított és a védtelen magyar falvakat mészároló románok ellen.

vasvári pál
Vasvári Pál képe 1868-ban a Vasárnapi Újságban

A II. Rákóczi Ferencről elnevezett csapat zászlaját Teleki Blanka készítette, Vasvári pedig őrnagyi rangban arra kapott parancsot június 21-én Kossuthtól, hogy báró Kemény Farkas 4000 katonájával együtt tisztítsa meg a felkelőktől a hegyeket. Néhány nap múlva viszont Kossuth megegyezett Avram Iancuval, és az orosz támadás hírére az összes létező erőt Besztercére vonták össze. Közben a történtekről mit sem tudva (a futárok a románok kezei közé kerültek?) Vasvári folytatta az előrenyomulást és így érkezett meg a fenyvesekkel és fejszés, lándzsás románokkal körülvett tisztásra. A kitörők még látták, ahogy az ágyúk menekítéséért küzd és azt is, ahogy meghal. Holtteste nem került elő, napokig nem mertek a csatatér közelébe menni a magyarok. Később kőrakást emeltek a helyen, ahol elesett, de ezt meg elhordta az idő a román király uralma alatt.  Emléke viszont máig él, példakép a magyar ifjúság előtt.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.07.13. 20:44 • Címke: évforduló