a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Ahol a fehér ló mindig szembe fordul veled
Utazzunk most a csarodai csoda után az ország átellenes végébe, Szentgotthárdra, ahol a hajdan oly gazdag cisztercita rend nagy kolostora áll még impozánsabb barokk templomával. Melynek egyik mennyezetfreskója mi mást is ábrázolna, mint a szentgotthárdi csatát. Dorfmeister István híres képén pedig van egy fehér ló, ami állítólag mindig szembe néz a látogatóval, így tartja a helyi hagyomány. Az úthoz a már sokszor használt Révhelyi Elemér által készített képeket ajánljuk.
Szentgotthárd legmeghatározóbb épülete, akárhogy is nézzük, a jelenleg jórészt az önkormányzat által belakott cisztercita apátság épülettömbje a Nagyboldogasszonynak szentelt templommal. Mindkettő barokk épület, építtetői a ciszterciták, akiket még 1183-ban telepített le itt (Zirccel egy időben) III. Béla királyunk. A jámbor, de a kor gazdálkodási ismeretinek birtokában lévő barátok Trois Fontaines-ből érkeztek, a Rába és a Lapincs összefolyásánál lévő települést, kolostori majorságokat pedig a Szent Istvánnal azonos esztendőben e földi világot itt hagyó hildesheimi püspökről, a bencés St. Gotthardról nevezték el. A ciszterciek majd 400 esztendeig imádkoztak és dolgoztak itt, amíg nem Zsigmond királyunk a kolostort mindenestül a Széchy családnak nem adományozta. Széchy Margit pedig 1556-ben elűzte birtokáról a cisztercitákat, pedig az elkövetkező vérzivataros esztendőkben nagy szükség lett volna az imájukra. Mert az ekkor már fallal kerített kolostort és templomot 1604-ben egy Wolfgang von Tieffenbach nevű zsoldosvezér szedett-vedett hada szállta meg, akik aztán Bocskai hadainak közeledtére az épületeket felrobbantva elinaltak Szentgotthárdról.
(forrás: MaNDA adatbázis/Kuny Domokos Múzeum)
Így 70 évig templom nélkül maradtak a gotthárdiak, mígnem 1676-77-ben fel nem építették azt az istenházát, amit aztán az új, barokk kolostor és templom elkészülte után magtárként hasznosítottak. A szembeforduló fehér ló mellett a másik legenda arról szól, hogy ennek tornyát még a szentgotthárdi csatában lőtték el a császáriak. Akik 1664. augusztus elsején egy nagy esőtől pillanatok alatt félelmetes folyammá duzzadó (erre a mutatványra manapság is képes) Rába segítségével tönkre verték a felfuvalkodott Köprülü Ahmed Bécs ostromára felvonuló hatalmas hadát. Tehát sehol sem volt még a „magtártemplom” 1664-ben, viszont Vak Bottyán hadait láthatta már, amikor a város alatt 1705. december 13-án a vidám kurucok tönkre verték Hannibal Heister fegyelmezett hadát. A kuruc idők után béke köszöntött erre a tájra is, az 1730-as évek végén a Bécs melletti Heiligenkreuz-ból vissza is tértek a ciszterciták, 5 barát, és 1740-ben – gondolva a jövővel - hozzáfogtak a hatalmas kolostor, majd 1748. augusztus 14-i alapkőletétellel az impozáns templom építéséhez. A terveket Franz Anton Pilgram bécsi építész készítette, aki ebben az időben dolgozott a jászói premontrei apátságon is. Fényes Elek 1851-es nagy országleírásában beszámol a kolostor 3000 kötetes könyvtáráról, és az apáti szobák szép Dorfmeister-freskóiról, mert a neves freskófestő nem csak az 1779. március 16-án Szili János, az 1777-ban alapított szombathelyi egyházmegye első püspöke által felszentelt templomon dolgozott. A gazdálkodni még mindig nagyon tudó ciszterek pedig Fényes Elek idején már a majorokkal együtt 29 helység felett rendelkeztek. Hogy aztán mindent elveszítsenek majd, és hírmondójuk se maradjon ezen a tájon.
(forrás: MaNDA adatbázis/Kuny Domokos Múzeum)
Az ország harmadik legnagyobb barokk templomának városa pedig ott áll még mindig a Rába partján, közel a hármas határhoz. Igaz, híres dohány-, óra-, játék-, kasza- és selyemgyára sem működik már (apropó, ez utóbbiban még folyik némi textilipari tevékenység), de erősen belekapaszkodott a magyar fölbe, ahonnan 1919-ben még a Vendvidéki Köztársaság sem tudta kiszakítani.
További képek a MaNDA adatbáziásában böngészhetők.
Pálffy Lajos