a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A szécsényi ferences rendház könyvtára
Egy kolostor, hatezer kötet, rengeteg viszontagság. Közép-kelet-európai történet.A Szécsény felé utazók figyelmét már messziről magára vonja a ferences templom város fölé magasodó középkori eredetű, különös alakú tornya. Az egyre szépülő, valóban impozáns kolostor Szécsény fontos nevezetessége. Aki közelebbről is megismerkedik a turisták által is látogatható épülettel, láthatja a gyönyörű, gótikus szentélyt a hódoltság kori mihrab-fülkével; a csúcsíves, csillagboltozattal fedett sekrestyét; a Rákóczi-szobát, ahol középkori freskótöredékek találhatók – bár valószínűleg a vezérlő fejedelem nem itt szállt meg, amikor a rendház vendége volt az országgyűlés napjai alatt. A kolostor magán viseli a magyar történelem utolsó hatszázhatvan esztendejének nyomait. Működése azonban nem volt folyamatos az alapítás óta, hiszen 1662-ben a város török kézre került, a szerzeteseknek menekülniük kellett, s csak 1686-ban települtek végleg vissza a Nógrád megyei kisvárosba. A ház vezetőinek, mindenekelőtt a legendás Bárkányi Jánosnak, Zrínyi Ilona bizalmasának és Rákóczi Ferenc egyik nevelőjének a jóvoltából nem csupán a leromlott épület felújításának nehéz munkáját vezették, hanem a környék lelkipásztori ellátására is gondjuk volt.
A szerzetesek szécsényi visszatérése kész kalandregény. Bárkányi bebarangolta az egész környéket, de sehol nem talált egy teremtett lelket sem. Erre „könnyesen buzdítva mindenkit” leveleket írt a környező településekre, hogy a szétszéledt lakosság Máté apostol ünnepére (szeptember 21.) térjen vissza elárvult kolostora romjaihoz. És a csoda megtörtént, a megmaradt szécsényiek Halászon gyülekeztek. Bárkányi a Szentlélek kápolna romjai mellett egy szekér oldalára szerelt oltáron mutatott be szentmisét, majd elindultak a romok felé. Szécsény kapujánál kapákkal és baltákkal kellett utat törniük, és a romos kolostor is elborzasztó állapotban volt. A lakhatatlan falmaradványok között egy koporsó deszkája volt asztaluk, lábosnak egy kályhakupakot használtak. A puszta földön aludtak a szabad ég alatt, és minden igyekezetüket arra fordították, hogy lakhatóvá tegyenek egy helyiséget. December 6-án azonban rá kellett döbbenniük, hogy az egyre zordabbra forduló időjárás miatt időlegesen el kell hagyniuk ősi kolostoruk romjait. Halászon akarták meghúzni magukat tavaszig, de szállást nem kaptak, s így vetődtek karácsony vigiliáján Pásztóra. Az idő melegedtével visszatértek a szécsényi romokhoz és folytatták az építkezést. A kolostor teljesen csak 1704-re lett kész, a templom pedig 1733-ra. A kolostor nyugati szárnyát 1732–1734 között emelték.
A gótikus elemeket részben megtartó, de döntően barokk rendház könyvtárának alapjait maga Bárkányi János hozta létre, méghozzá saját könyveiből, amelyek között jó néhányat tanítványától, Rákóczi Ferenctől kapott ajándékba a munkácsi vár ostroma után. A gyűjtemény háromszáz éven keresztül töretlenül gyarapodott egészen az 1950-es tönkretételig.
Az államosítás után 1989-ben tért vissza a szerzetesi élet a kolostorba, de a negyven évig tartó „kezelés” következtében a ferencesek erősen leromlott állapotban kapták vissza tulajdonukat. S bár az épület ma már ismét az eredeti gazdáé, a kolostor berendezési tárgyait egyenként kell a barátoknak összeszedni, hiszen az 1950-es államosítás után szinte mindent elhordtak az épületből, hogy a traktoriskolának rendelt intézmény új lakóit ne zavarja semmi a mezőgazdasági ismeretek elmélyült tanulásában.
Így került ebek harmincadjára a több kódexet, ősnyomtatványt, antikvát tartalmazó hatezer kötetes könyvtár is, amelynek jelentős része a kolostor kerengőudvarában rakott máglyán égett el. A maradékot sebtiben áthordták a közeli kastély épületébe, hogy minél előbb megkezdődhessen a traktoriskola működése. Az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai az értékesebbnek ítélt műveket kiválogatták; némelyik a Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárába került, mások az OSZK raktáraiba. Néhány kötetet azonban Nógrád megye múzeumaiban hagytak.
A könyvtár rekonstrukciója ezeken a romokon indult el a kilencvenes években. Mára közel ezer kötetet sikerült fellelni és azonosítani a hajdani gyűjteményből. Két kódex, két ősnyomtatvány, kilenc antikva, kétszáztizenhat XVII. századi könyv került elő; főként az államosított, de soha nem rendezett állományból, a balassagyarmati Palóc Múzeumból és a szomszédos múzeumból. Vagyis mára a több, mint háromszáz éves kora újkori könyvtárnak mindössze a hatoda van meg.
Fáy Zoltán