a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Bálványossy uram csavargói és cselédei
Bálványossy László főerdész uram pedig haladt a korral és fotóapparátot vásárolt magának valamikor még a 19. században talán. Az biztos, hogy a MaNDA adatbázisából is elérhető hagyatékában olyan fényképekre bukkanunk, amik mellett nem mehetünk el szó nélkül. Pedig csak azt fényképezte, amit látott, ami körülvette, az életet a századfordulón, a boldog békeévek végén, és még egy kicsit tovább.
A keszthelyi Balaton Múzeum őrzi a zalavári bencés apátság egykori főerdészének hagyatékát, aki tetemes zalai erdők fölött pásztorkodott. A kor dunántúli, zalai viseletében megörökített lányok és asszonyok, ifjak és férfiak mellett kamerája elé állította a nagybirtok cselédeit és a környék csavargóit, koldusait is.
Csavargó (forrás: MaNDA-adatbázis/Balatoni Múzeum)
Akik ekkoriban még nem a nagyvárosok, pontosabban a főváros utcáin, aluljáróiban heverésztek többnyire alkoholmámorban, hanem gyalogosan járták a falvakat, a betevő falatért akár kisebb munkákat is elvégezve. Tehát természetbeni ellátást kaptak: ételt a gazda asztaláról, és esetleg agyonhordott ruhadarabokat. Innen is a képeken látható szedett-vedett, rongyos öltözék, a madzaggal így-úgy rögzített csizma és nadrág. A méretben sem passzoló ruhadarabok és lábbelik. Ezeknek a ki tudja már milyen módon koldusbotra jutó embereknek korántsem voltak olyan lehetőségeik, mint mai sorstársaiknak. Létezésük alapja nem az élethez való jog, hanem a kegyelem volt. A hatalom, ami akkoriban a falusi bíró, vagy jegyző és a csendőrök képében jelent meg az életükben, többnyire ellenségesen viszonyult hozzájuk, hiszen csak a problémát látta bennük, ami megzavarhatja a közösség életét. Segítségükre voltak viszont a jószívű emberek, no és az egyházak is, utóbbiak intézményeiken keresztül nyújtottak a lelki vigasz mellett némi élelmet, ruházatot és tisztálkodási lehetőséget is az elesetteknek.
Egy másik csavargó is lencsevégen (forrás: MaNDA-adatbázis/Balatoni Múzeum)
Sokkal jobb helyzetben voltak a kor uradalmi cselédei, akik ugyan erős alá-fölérendeltségi viszonyban voltak munkáltatóikkal, de ezért cserében sokszor olyan létbiztonság járt, amit a saját birtokon gazdálkodó parasztok is megirigyelhettek. Mert míg ez utóbbiaknak egy-egy tűzvész, jégverés, vagy más természeti katasztrófa sokszor a teljes anyagi megsemmisülést, a koldusbotra jutást jelentette, addig az uradalmi cselédnek minden körülmények között biztosított volt az ellátása. Megvolt a lakhatása, igaz sokszor több család által is használt közös konyhával. Megkapta „kommencióját”, az általa (is) megtermeltek bizonyos részét, ami mellé még állatot is tarthatott és gazdálkodhatott is illetményföldjén, konyhakertjében. És végül általában ruházkodásra sem volt gondja, ezt is az uraság biztosította, aki egyébként a közbiztonságért is felelt a birtokán. Hogy mindezeken felül a fotók készítésének idejében már némi készpénz is járt, az csak természetes.
(forrás: MaNDA-adatbázis/Balatoni Múzeum)
Cselédház Bárándpusztán (forrás: MaNDA-adatbázis/Balatoni Múzeum)
Uradalmi fogat (forrás: MaNDA-adatbázis/Balatoni Múzeum)
Nem, vagy csak nagyon minimális volt viszont a mobilitás, a felemelkedési lehetőség. Aki a cselédsorba született, az nagy valószínűséggel ott is maradt haláláig. Igaz, egy-egy kiemelkedően jó tanulót kiemelhetett az egyház, vagy képezhetett az uradalom gépésze, esetleg maga mellé vehetett a tiszttartó, de arra, hogy a szülők biztosítsák a kitaníttatáshoz akkoriban szükséges nem kis összeget, arra bizony nagyon kevés volt az esély.
Földművesek a berekben (forrás: MaNDA-adatbázis/Balatoni Múzeum)
Emellett pedig ki voltak szolgáltatva az intézők kényének, kedvének is, akik pedig sokszor veréssel torolták meg az engedetlenséget, ellenállást. A kép tehát ebben az esetben sem volt fekete, vagy fehér, mint ahogyan a mögöttünk hagyott rendszer azt tanította. Az viszont biztos, hogy mindez egy rég letűnt kor fontos része volt, olyannyira, hogy még Bálványossy László főerdész uram is méltónak találta a megörökítésre.
Pálffy Lajos