a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A halott szultánnal lelkesítették a sereget
450 éve, augusztus 6-án vette ostrom alá I. Szulejmán szultán Szigetvárt. A fenséges paddisah a hadjárat kezdetétől Bécs bevételére készült, ehhez azonban először Szigetvárt kellett elfoglalnia. A hadjárat útvonalában az is szerepet játszott, hogy Zrínyi Miklós – Szigetvár kapitányaként – rövid időre felszabadította Siklós várát, amivel amellett, hogy felbőszítette a szultánt, lehetőséget is kapott, hogy a Dráván túlra szorítsa ki az törököket, ezt nem lehetett figyelmen kívül hagyni.
A török sereg 150 000 katonával kelt útra. Az ekkor már 72 éves Szulejmán ragaszkodott ahhoz, hogy személyesen vezesse seregét, amely végül augusztus első napjaiban le is táborozott Sziget alá.
Szigetvár ebben az időszakban korszerű erődítménynek számított, mely, bár nem épült jelentős magaslatra, a környező mocsarak miatt nehezen bevehető vár volt. Modern olasz bástyáival és vastag falaival az óváros, az újváros és a központi erőd, három különálló szigetként helyezkedett el a mocsárban.
Szigetvári vár rézmetszete (forrás: MaNDA-adatbázis/Csorba Győző Könyvtár © Ingyenes hozzáférés)
Az ostrom megszokott módon zajlott, török ágyúk napokon át folyamatosan lőtték a várat, emellett aknák ásásával próbálták meggyengíteni az erődöt. Szulejmán fenyegetések és ígéretek révén többször megpróbálta megadásra bírni Zrínyit, ám ő, a nyomasztó túlerő és Bécs érdektelensége dacára sem nyitotta ki Szigetvár kapuit. Eközben a szultán egészsége rosszabbra fordult. Ha hihetünk a korabeli leírásoknak, sokat panaszkodott fekvőhelyén:„Betegsége napról napra erősödött, mind nyugtalanabb lett a vár el nem foglalása miatt, s nyugtalanságában végül is azt a hő óhaját bocsátotta ki szájából: »Hát még mindig nem gyújtatott fel és foglaltatott el ez a tűzfészek…«”
Végül a szeptember 6-i végső roham vezetett eredményre, melynek eseményei mindenki számára ismertek. A szultán serege hadrendbe állva várakozott a vár kapuja előtt, Zrínyi azonban megelőzte az ellenséget, és 300 katonájával kirontott a várból. A híres „kirohanás” a védők csekély száma ellenére komoly zavart okozott, akik csak hosszas küzdelem árán jutottak be az erődbe. A török veszteségeket még tetézte, hogy a kirohanás előtt Zrínyi felgyújtatta a lőporraktárat, mely éppen akkor robbant fel, amikor a győztesek bevonultak a várba. Zrínyi parancsnoksága alatt a mintegy 2300 főnyi végvári katona – jórészt horvátok és magyarok – 34 napig állták az ostromot a hatalmas túlerővel szemben. Bár a szigetvári hős unokája, Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem c. hőskölteményében, Szulejmán a nagyapa kardjától vesztette életét, halálát vélhetően a megerőltető utazás és a kánikula okozta. Az ostrom utolsó napjaiban halhatott meg, de a szultáni haditanács úgy döntött, eltitkolja a hírt, ugyanakkor befejezi a hadjáratot. Így történhetett meg, hogy állítólag a halott szultánt lovára kötötték és a végső roham előtt tisztes távolságban elvezették a sereg előtt.
Légifelvétel a Szigetvári várról – (forrás: MaNDA-adatbázis/Csorba Győző Könyvtár © Ingyenes hozzáférés)
Zrínyi önfeláldozása komoly jelentőséggel bírt, hiszen kitartása megmentette Bécset egy újabb ostromtól. A hős kapitány emlékét a horvát és magyar nemzet is őrzi, és Szigetvár ostromát a magyar irodalomtörténet egyik legjelentősebb eposza mellett, Brne Karnarutics horvát költő, valamint számos festmény és egyéb műalkotás is megörökítette. Az egykori harcok helyszínén jelenleg egy szoborpark áll, mely ma már a török – magyar barátságot hirdeti az utókor számára.
Zrínyi Miklós kirohanása című freskó, Szigetvári római katolikus templom Dorfmeister István freskója (forrás: Csorba Győző Könyvtár © Ingyenes hozzáférés)
Ali pasa dzsámija, Szigetvári dzsámi (forrás: Csorba Győző Könyvtár © Ingyenes hozzáférés)
Tompa Éva