a rovat írásai

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

A mozi, amelynek nyitását Kosztolányi meg is verselte

Azért foglalkozunk most a Corvin mozival, mert éppen hatvan éve annak, hogy a megkapaszkodó Kádár-féle hatalom újjáépíttette a forradalom alatt rommá lőtt, félig leégett épületet. Bizony, feledtetni akarván az akkori napokat, csillivilli mozi lett ismét a Corvin, ahol először tudták az országban levetíteni a cinemascope filmeket.

Amikor a komputer megjelent az otthonokban

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és Nagy Károly magángyűjtő közös kiállításon mutatja be az informatikatörténet egy fontos és népszerű szeletét az első házi számítógépek világát.

Szobor a város asszonyainak, leányainak

Magánadományból, egy helyi vállalkozó felajánlásaként állítanak köztéri szobrot Nagykanizsán az egykori kereskedővárosi múltra és a város lányaira, asszonyaira emlékezve.

Ludovikás tiszt, partizán és a forradalom tábornoka

Száz esztendeje született Eperjesen Maléter Pál, aki önként jelentkezett katonának, majd fogságba esve partizánnak, hogy aztán a forradalom honvédelmi minisztereként csalják tőrbe, és végezzék ki kötél által, ami mindig nagy megszégyenítés egy katonának.

Derviskolostor a szőlőhegyen, a szultán sírjánál

Folytatódik szeptembertől a Szigetvár-turbéki szőlőhegyen felfedezett Szulejmán-sírkomplexum feltárása, közölte Pap Norbert, a kutatás vezetője.A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója elmondta: a türbe és dzsámi mellett eddig csak kismértékben feltárt derviskolostor régészeti kutatásával és az erődítmény további vizsgálatával folytatódik a munka.

Kőművessegédből kultúrpápa

Hogy mi volt a közös Napóleon és a kommunisták idejében, arra egyszerű a válasz. Míg a kis korzikainál minden katona úgymond a tarsolyában hordta a marsallbotot – így lett a huszár Murat-ból lovassági tábornok, majd király – addig a kommunisták alatt is lett villamoskalauzból miniszter (Kossa István), vagy éppen kőművessegédből évtizedeken át a kultúrpolitika teljhatalmú ura. 100 éve született Appel Henrik néven a későbbi Aczél György, aki barátai között tudhatta, Kádár Jánost, Illyés Gyulát és talán még Kodályt is.

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Művelődés összes cikke »

A halott szultánnal lelkesítették a sereget

zrínyilead

450 éve, augusztus 6-án vette ostrom alá I. Szulejmán szultán Szigetvárt. A fenséges paddisah a hadjárat kezdetétől Bécs bevételére készült, ehhez azonban először Szigetvárt kellett elfoglalnia. A hadjárat útvonalában az is szerepet játszott, hogy Zrínyi Miklós – Szigetvár kapitányaként  rövid időre felszabadította Siklós várát, amivel amellett, hogy felbőszítette a szultánt, lehetőséget is kapott, hogy a Dráván túlra szorítsa ki az törököket, ezt nem lehetett figyelmen kívül hagyni.

A török sereg 150 000 katonával kelt útra. Az ekkor már 72 éves Szulejmán ragaszkodott ahhoz, hogy személyesen vezesse seregét, amely végül augusztus első napjaiban le is táborozott Sziget alá.
Szigetvár ebben az időszakban korszerű erődítménynek számított, mely, bár nem épült jelentős magaslatra, a környező mocsarak miatt nehezen bevehető vár volt. Modern olasz bástyáival és vastag falaival az óváros, az újváros és a központi erőd, három különálló szigetként helyezkedett el a mocsárban.

szigetvar ostroma mandadb
Szigetvári vár rézmetszete (forrás: MaNDA-adatbázis/Csorba Győző Könyvtár © Ingyenes hozzáférés)

Az ostrom megszokott módon zajlott, török ágyúk napokon át folyamatosan lőtték a várat, emellett aknák ásásával próbálták meggyengíteni az erődöt. Szulejmán fenyegetések és ígéretek révén többször megpróbálta megadásra bírni Zrínyit, ám ő, a nyomasztó túlerő és Bécs érdektelensége dacára sem nyitotta ki Szigetvár kapuit. Eközben a szultán egészsége rosszabbra fordult. Ha hihetünk a korabeli leírásoknak, sokat panaszkodott fekvőhelyén:„Betegsége napról napra erősödött, mind nyugtalanabb lett a vár el nem foglalása miatt, s nyugtalanságában végül is azt a hő óhaját bocsátotta ki szájából: »Hát még mindig nem gyújtatott fel és foglaltatott el ez a tűzfészek…«”


Végül a szeptember 6-i végső roham vezetett eredményre, melynek eseményei mindenki számára ismertek. A szultán serege hadrendbe állva várakozott a vár kapuja előtt, Zrínyi azonban megelőzte az ellenséget, és 300 katonájával kirontott a várból. A híres „kirohanás” a védők csekély száma ellenére komoly zavart okozott, akik csak hosszas küzdelem árán jutottak be az erődbe. A török veszteségeket még tetézte, hogy a kirohanás előtt Zrínyi felgyújtatta a lőporraktárat, mely éppen akkor robbant fel, amikor a győztesek bevonultak a várba. Zrínyi parancsnoksága alatt a mintegy 2300 főnyi végvári katona – jórészt horvátok és magyarok – 34 napig állták az ostromot a hatalmas túlerővel szemben. Bár a szigetvári hős unokája, Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem c. hőskölteményében, Szulejmán a nagyapa kardjától vesztette életét, halálát vélhetően a megerőltető utazás és a kánikula okozta. Az ostrom utolsó napjaiban halhatott meg, de a szultáni haditanács úgy döntött, eltitkolja a hírt, ugyanakkor befejezi a hadjáratot. Így történhetett meg, hogy állítólag a halott szultánt lovára kötötték és a végső roham előtt tisztes távolságban elvezették a sereg előtt.

Légifelvétel a Szigetvári várról - – Csorba Győző Könyvtár, © Ingyenes hozzáférés
Légifelvétel a Szigetvári várról – (forrás: MaNDA-adatbázis/Csorba Győző Könyvtár © Ingyenes hozzáférés)

Zrínyi önfeláldozása komoly jelentőséggel bírt, hiszen kitartása megmentette Bécset egy újabb ostromtól. A hős kapitány emlékét a horvát és magyar nemzet is őrzi, és Szigetvár ostromát a magyar irodalomtörténet egyik legjelentősebb eposza mellett, Brne Karnarutics horvát költő, valamint számos festmény és egyéb műalkotás is megörökítette. Az egykori harcok helyszínén jelenleg egy szoborpark áll, mely ma már a török – magyar barátságot hirdeti az utókor számára.

Zrínyi Miklós kirohanása című freskó, Szigetvári római katolikus templom Dorfmeister István freskója – Csorba Győző Könyvtár, © Ingyenes hozzáférés
Zrínyi Miklós kirohanása című freskó, Szigetvári római katolikus templom Dorfmeister István freskója  (forrás: Csorba Győző Könyvtár © Ingyenes hozzáférés)

Ali pasa dzsámija, Szigetvári dzsámi - – Csorba Győző Könyvtár, © Ingyenes hozzáférés
Ali pasa dzsámija, Szigetvári dzsámi (forrás: Csorba Győző Könyvtár © Ingyenes hozzáférés)

Tompa Éva

 

• Publikálva: 2016.08.04. 16:30 • Címke: évforduló