a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A főtér, amit elsodort a történelem
Talán sosem volt olyan szép és történelmi Érsekújvár főtere, mint a többi felvidéki városé, de hát nem is volt olyan régi, hiszen a híres, hatszögletű vár lebontása után épült, teljesedett ki.
Hogy aztán a második világháborúban lebombázzák, majd a párizsi békében pedig ismét Csehszlovákiához kerülve átépítsék. Mára már csak a katolikus templom áll szinte a régi, a MaNDA adatbázisában található felvételeken is tanulmányozható városcentrumban.
Érsekújvár a történelmi Magyarország egyik különösebb előzmény nélküli városa volt, hiszen helyén valamikor egy a török ellen gyorsan felhúzott, szabályos hatszög alakú, téglafalazatú vár állott. Amit Ottavio és Giulio Baldigara tervezett a reneszánsz várépítészet kézikönyvei alapján. A szabályos, négyzethálós utcaszerkezete is a rajzasztalon készült, a vár pedig a Felvidéket, és az itt fekvő esztergomi érseki birtokokat védte sikerrel a töröktől egészen 1663. szeptemberéig, mikor is a törökök egy csellel meggyengítvén védelmét, elfoglalták.
Trianon előtt (forrás: Thúri György Múzeum/MaNDA adatbázis)
Mecsetté alakították Szent Adalbertnek szentelt plébániatemplomát, a Pázmány Péter által alapított ferences kolostorban és templomban pedig kaszárnyát és puskapor-raktárt rendeztek be. (Utóbbi veszélyes anyagot a kolostor alatti, a vár alagútrendszeréhez tartozó kazamatákban helyezték el, a földalatti folyosók itt megmaradtak, kis szerencsével meg is tekinthetők.) A török végül csak 22 évig ült a várban, aminek visszavétele, az ötezres védősereg módszeres lemészárlása az 1686-os, sikeres budai ostrom előzményei közé tartozik.
A Nyitra folyó (forrás: Thúri György Múzeum/MaNDA adatbázis)
A kuruc időkben aztán itt, a főtéren volt az áruló Ocskay László lefejezése. Ennek helyszínét immár a harmadik, a kövezetbe süllyesztett réztábla jelzi, de ezt is rendszeresen leöntik kátránnyal azok, akik nem szívesen látnak itt magyar emlékeket. Pedig ilyenből már csak elvétve van, a lerombolt, majd újra faragott Szentháromság szobor, a vár kútja, és a már említett templomok mellett talán csak Bercsényi Miklós emléktábla maradt meg a ferences kolostor falán. A várat 1724-25-ben, rekord gyorsasággal elbontották Károly császár és király parancsára, tégláit jórészt egyházi és polgári épületekbe építették be.
Képeslap 1942-ből (forrás: Thúri György Múzeum/MaNDA adatbázis)
1919-től Csehszlovákia a Czuczor Gergely és a Kossuth-szobrokat tüntette el először, az angolszász bombázók pedig 1945. március 14-én a városházát, az érseki kastélyt, az impozáns Arany Oroszlán Szállót és a várkapitány házát tették a földdel egyenlővé. Ezen épületek képei megtalálhatók a MaNDA adatbázisában, és a Magyar Világhíradó 1942. júliusában készült felvételein, amikor az első bécsi döntéssel visszakapott városban, 1940-ben felállított kerékpáros zászlóalj ünnepélyes hazatértét láthatjuk az orosz frontról. A biciklis honvédek a főtérre kerekeznek be, Horthy Miklós itt oszt kitüntetéseket, miközben a háttérben ott vannak a régi épületek, amiket lerombolt az a 700 ledobott repülőbomba.
Pálffy Lajos