a rovat írásai

Mindig a méhész jár a legjobban

Bizony, valamikor minden valamire való faluban többen is foglalkoztak komolyan méhészettel, de olyan is volt, hogy csak néhány kasnyi, vagy kaptárnyi méh volt a háznál a család saját szügségetére. A kas, vagy kaptár vitát most nem döntenénk el, ezért két fénykép is van a Thorma János Múzeum jóvoltából a cikkben. Az egyiken vesszőből font, sárral tapasztott kasokat, a másikon precízen megépített méhest látunk az abban sorakozó kaptárakkal.

Bartók Béla és Fekete István nyomában

A balatonberényi nevezetességeket meglátogatva sem szakadhatunk el a történelemtől. De nem is akarunk.

Verecke, Kárpátalja legismertebb történelmi helye

A festőművészet egyik fénykorát jelentő 19. század, a romantika, a historizmus, a közvetlenül a szecesszió előtti időszak szellemi pezsgése nagy hatással volt a kor alkotóira. A már a világhírnév küszöbén túllépő Munkácsi Mihály mellett Feszty Árpád képeiben fedezhető fel a nagy művészekre valló, valóságon túli feszültség.

Gyilkos szerszám

A gyilkolás egyik legősibb eszköze a tőr, csúf, hegyes szerszám, amit ránézésre is pont arra találtak ki, hogy könnyedén belefúródjon oda, ahova szánták. Hogy aztán ez éppen egy emberi szív, vagy valami állatnak a legsebezhetőbb pontja, az a történetünk szempontjából talán nem is érdekes. Annál izgalmasabb viszont megvizsgálni a 3D-s technika segítségével egy réges-régi tőrt, amit a keszthelyi Balaton Múzeumban őriznek.

Csillagvári csodák

Balatonszentgyörgy határában található a Csillagvár. Az 1820-23 között, Festetics László építtetett vadászvár különleges látnivalókat kínál. A világon egyedülállónak mondják, egyrészt csillag alaprajza miatt, másrészt harminc méter mély kútjáért.

Egy nem is annyira egyszerű tudomány

A kosárfonás, vagy kötés egy mindmáig élő foglalatosság, bár a kínaiak és más keleti népek ezt a területet is szép lassan meghódítják. Mert még mindig olcsóbb áthajókáztatni végtelen tengereken a keleti kosarakat, mint tisztességesen megfizeti egy magyar kosárfonót, fenntartani ezt a korábban igen csak fontos tudományt, mesterséget. Aminek produktumait most az kiskunhalasi piacon is megnézhetjük egy 1957 júniusában készült fényképen.

A Balaton

A nyár közeledtével hasznos felidéznünk mindazt, amit a mi Rivieránkról illik tudnunk. Például azt, hogy Európa legnagyobb tavát magyar tengernek is nevezik. Hossza 78 km, legnagyobb szélessége 15 km, legkisebb pedig 1,5 km, ez a Tihanyi- félszigetnél van, ahol a legmélyebb, 11,5 m a víz.

Ősi fésű

Fenékpusztáról, az ottani római erődről már többször is olvashattak ezeken az oldalakon. Most az erőd déli falánál lévő temetőből előkerült fésűt nézzük meg jobban, amely romos állapotában is igazi mestermunkának tűnik. Nem annyira ősi persze, mint azt a cím állítja, de attól még szép időt, vagy 1500 évet volt a föld alatt.

Buddhisták és ortodox keresztények

A balatonberényi szőlőhegyen egy nálunk kevéssé ismert ősi kultúra képviselőivel találkozhatnak a Tibeti Kulturális Központba látogatók. A Magyarországra többször is ellátogató dalai láma iránymutatásai szerint működő meditációs központban a tibeti buddhizmus és a magyarság kapcsolatait mutatják be, amelyben a legfontosabb szereplő Kőrösi Csoma Sándor volt. A dalai láma egyébként, ha itt van, a leányfalui katolikus lelkigyakorlatos házban száll meg, műveit Váncsa István fordította magyarra.

Balogh a vörös vádbiztos

Egy fényképet nézegetek a MaNDA gyűjteményében, a székesfehérvári Forradalmi Törvényszék tagjai vanak rajta. Balról jobbra Fekete József elnök, Ferslik Ferenc és Bencsik István bírók, Bognár Gyula irodavezető, Balogh János vádbiztos és Vámos Dezső jegyző. Élet és halál urai voltak 1919 tavaszán és nyarán a megyeszékhelyen.

Szükségcsésze

Hát nem a formatervezés csúcsa az biztos. És nem is fazekasremek. Ez inkább egy „szükségcsésze″, valami nagyon egyszerű edény, amiből inni lehetett. A régészek a középső vaskorra, Krisztus előtt 700 és 450 közé datálják. Pedig akkoriban tudtak már ennél különb dolgokat is készíteni.

MaNDA összes cikke »

Nem a Lánchíd volt az első?

JO_manda_adatbazisNekünk még az iskolában is úgy tanították, hogy a főváros első állandó hídját Széchenyi vezényletével, Clark Ádám tervei alapján építették meg.

Keresztrejtvényben és kvízműsorban is ez az elfogadható megoldás, de rejtvények, kérdéssorok összeállítói is rendre megfelejtkeznek arról az 1800 évvel ezelőtt már álló építményről, ami Aquincum katonavárosát köthette össze a barbaricum küszöbét jelentő, a mai Dagály fürdő területén álló, az utókor által Transaquincumnak nevezett erőddel.

No persze, nem az annyiszor megcsodált, masszív boltíves római kőhídra kell gondolnunk, a folyó paraméterei ennek megépítését nem tették volna lehetségessé. Arra ugyanis, hogy egy ilyen mély és meglehetősen sebes folyású folyó medrében építkezzenek, kőből pilléreket emeljenek, még nem volt meg a technológia. Ugyanakkor nem véletlenül települtek le az első légionáriusok és a velük érkező kézművesek és kereskedők az 1. század végén ezen a helyen. Fontos útvonalak találkoztak itt, jó adottságai voltak a földművelésnek, és a hegyek és az azokat borító erdők pedig elég építőanyagot adtak ahhoz, hogy felépítsenek egy várost, ami fénykorában, a 2. század végén és a 3. elején 10-12 ezer embernek adott otthont. Volt azonban még egy jelentős tényező is a rómaiak választásában, ami elődeink tevékenységének eredményeképpen ma már nem áll fenn. Még pedig az, hogy a Duna két partja között itt olyan szigeteket is találunk, amiket híddal össze lehetett kötni.

hid_obuda
forrás: MVKM/MaNDA adatbázis

Az óbudai partról indulva ott volt mindjárt a Kis sziget, amelyből a hajógyári építkezések megkezdésekor, 1835-ben alakítottak ki félszigetet, létrehozva ezzel a hajógyári öblöt. Ennek a vízfelületnek az áthidalása nem okozhatott különösebb problémát, nem úgy, mint a következő szakasz, a helytartói palotának is helyet adó nagy sziget és a túlpart közötti rész. Ide építette viszont az évezredek folyamán a Duna a kis Fürdő szigetet, amit az 1874-75 között kotortak el termálforrásaival és római kori köveivel együtt. A munkálatok alatt, éppen a régi, feliratos kövek felbukkanása miatt a magyar régészet atyja, Rómer Flóris is többször megjelent a helyszínen. Itt dokumentálták négy hídpillér alapjait is, aminek a folyásirány felé ék alakot formáló alapozásában 6-8 cölöpsor maradványai voltak.

hid_obuda
forrás: MVKM/MaNDA adatbázis

Az állandó, faszerkezetes híd fennállását e felfedezés mellett az is alátámasztja, hogy a hasonló természeti adottságokat a Rajnán Kölnnél és Mainznál is kihasználták a rómaiak, a Dunán pedig Traianus 103 és 105 között épült, a mai Turnu Severint és Kladovót összekötő híres hídja mellett Ennsnél is állt hasonló, fából készült konstrukció.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.09.03. 13:11 • Címke: manda adatbázis

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

feszty
Verecke, Kárpátalja legismertebb helye – Feszty Árpád nagyon komolyan nehéz feladatát. Alaposan tanulmányozta a Vereckei-hágó környékét, fényképeket készített, történészekkel tanácskozott a honfoglalás kori életmódról, eszközökről, viseletekről.