a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

Nem a Lánchíd volt az első?

JO_manda_adatbazisNekünk még az iskolában is úgy tanították, hogy a főváros első állandó hídját Széchenyi vezényletével, Clark Ádám tervei alapján építették meg.

Keresztrejtvényben és kvízműsorban is ez az elfogadható megoldás, de rejtvények, kérdéssorok összeállítói is rendre megfelejtkeznek arról az 1800 évvel ezelőtt már álló építményről, ami Aquincum katonavárosát köthette össze a barbaricum küszöbét jelentő, a mai Dagály fürdő területén álló, az utókor által Transaquincumnak nevezett erőddel.

No persze, nem az annyiszor megcsodált, masszív boltíves római kőhídra kell gondolnunk, a folyó paraméterei ennek megépítését nem tették volna lehetségessé. Arra ugyanis, hogy egy ilyen mély és meglehetősen sebes folyású folyó medrében építkezzenek, kőből pilléreket emeljenek, még nem volt meg a technológia. Ugyanakkor nem véletlenül települtek le az első légionáriusok és a velük érkező kézművesek és kereskedők az 1. század végén ezen a helyen. Fontos útvonalak találkoztak itt, jó adottságai voltak a földművelésnek, és a hegyek és az azokat borító erdők pedig elég építőanyagot adtak ahhoz, hogy felépítsenek egy várost, ami fénykorában, a 2. század végén és a 3. elején 10-12 ezer embernek adott otthont. Volt azonban még egy jelentős tényező is a rómaiak választásában, ami elődeink tevékenységének eredményeképpen ma már nem áll fenn. Még pedig az, hogy a Duna két partja között itt olyan szigeteket is találunk, amiket híddal össze lehetett kötni.

hid_obuda
forrás: MVKM/MaNDA adatbázis

Az óbudai partról indulva ott volt mindjárt a Kis sziget, amelyből a hajógyári építkezések megkezdésekor, 1835-ben alakítottak ki félszigetet, létrehozva ezzel a hajógyári öblöt. Ennek a vízfelületnek az áthidalása nem okozhatott különösebb problémát, nem úgy, mint a következő szakasz, a helytartói palotának is helyet adó nagy sziget és a túlpart közötti rész. Ide építette viszont az évezredek folyamán a Duna a kis Fürdő szigetet, amit az 1874-75 között kotortak el termálforrásaival és római kori köveivel együtt. A munkálatok alatt, éppen a régi, feliratos kövek felbukkanása miatt a magyar régészet atyja, Rómer Flóris is többször megjelent a helyszínen. Itt dokumentálták négy hídpillér alapjait is, aminek a folyásirány felé ék alakot formáló alapozásában 6-8 cölöpsor maradványai voltak.

hid_obuda
forrás: MVKM/MaNDA adatbázis

Az állandó, faszerkezetes híd fennállását e felfedezés mellett az is alátámasztja, hogy a hasonló természeti adottságokat a Rajnán Kölnnél és Mainznál is kihasználták a rómaiak, a Dunán pedig Traianus 103 és 105 között épült, a mai Turnu Severint és Kladovót összekötő híres hídja mellett Ennsnél is állt hasonló, fából készült konstrukció.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.09.03. 13:11 • Címke: manda adatbázis

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.