a rovat írásai

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

Amikor kivonult Róma

Egyes vélemények szerint 100 év elég volt ahhoz, hogy Róma kivonulása után Pannónia elveszítse római jellegét. A légiók és a hivatalnoki kar, no és a civil lakosság jó részének a távozása után készült ez az általunk most 3D-ben is tanulmányozható, Szentendrén talált fülbevaló, amin látszik, hogy nem akárki készítette.

Régi erdőpásztorok

Itt egy fotó a mögöttünk hagyott véres 20. század harmincas éveiből. A Pápa környéki Esterházy birtokok erdészeinek a csoportképe. Csak egyet ismerhetünk közülük, annak is csak a vezetéknevét tudjuk. De tudunk mást, például azt, hogy a két világháború közötti Magyarország falvaiban tekintélynek számítottak az erdészek, akik általában az állam, vagy a nagybirtokos erdőit kezelték.

Inkább volt kun, mint magyar?

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most az 1262-ben született IV. Kun László királyunk alakjának felidézésével folytatjuk sorozatát.

Tál omphalosszal

Hát itt van ez a kis egyszerű tálka, ha pedig a Balatoni Múzeumban készített leírását is megnézzük, akkor mindjárt ott is van az a bizonyos „omphalosz” kifejezés. És ott van még Rezi, pontosabban Rezi-cseri neve, a homokbányáé, ahol manapság íjászversenyeket rendeznek, a hetvenes évek elején pedig kelta temetőt tártak fel itt.

Tátika és Rezi, a két tojás

Ha már szó esett itt a Rezi váráról írott cikkben Tátikáról, hát utazzunk most el a Zalaszántó feletti „hegyekbe”, 413 méter magasra Tátika várának romjaihoz. Ez az erősség, Rezihez hasonlatosan, soha nem került bele a fontosabb krónikákba, nem fűződnek megvédéséhez, elfoglalásához hősi énekek. De létezett már a tatárjárás előtt is, és vagy négy évszázadon keresztül szolgálta aktuális urait.

Rosszul öltözött sírásók kora

Még a rendszerváltást megelőző időben minden valamirevaló falunak volt sírásója is. Nem számított éppen nagy tekintélynek, de szerepe – lássuk be – meglehetősen fontos volt akkoriban. Archívumunkban kutatva megint csak Keszthelyre utazunk, ahol néhány fotográfia is készült a hetvenes-nyolcvanas években ezekről az emberekről.

MaNDA összes cikke »

Nem a Lánchíd volt az első?

JO_manda_adatbazisNekünk még az iskolában is úgy tanították, hogy a főváros első állandó hídját Széchenyi vezényletével, Clark Ádám tervei alapján építették meg.

Keresztrejtvényben és kvízműsorban is ez az elfogadható megoldás, de rejtvények, kérdéssorok összeállítói is rendre megfelejtkeznek arról az 1800 évvel ezelőtt már álló építményről, ami Aquincum katonavárosát köthette össze a barbaricum küszöbét jelentő, a mai Dagály fürdő területén álló, az utókor által Transaquincumnak nevezett erőddel.

No persze, nem az annyiszor megcsodált, masszív boltíves római kőhídra kell gondolnunk, a folyó paraméterei ennek megépítését nem tették volna lehetségessé. Arra ugyanis, hogy egy ilyen mély és meglehetősen sebes folyású folyó medrében építkezzenek, kőből pilléreket emeljenek, még nem volt meg a technológia. Ugyanakkor nem véletlenül települtek le az első légionáriusok és a velük érkező kézművesek és kereskedők az 1. század végén ezen a helyen. Fontos útvonalak találkoztak itt, jó adottságai voltak a földművelésnek, és a hegyek és az azokat borító erdők pedig elég építőanyagot adtak ahhoz, hogy felépítsenek egy várost, ami fénykorában, a 2. század végén és a 3. elején 10-12 ezer embernek adott otthont. Volt azonban még egy jelentős tényező is a rómaiak választásában, ami elődeink tevékenységének eredményeképpen ma már nem áll fenn. Még pedig az, hogy a Duna két partja között itt olyan szigeteket is találunk, amiket híddal össze lehetett kötni.

hid_obuda
forrás: MVKM/MaNDA adatbázis

Az óbudai partról indulva ott volt mindjárt a Kis sziget, amelyből a hajógyári építkezések megkezdésekor, 1835-ben alakítottak ki félszigetet, létrehozva ezzel a hajógyári öblöt. Ennek a vízfelületnek az áthidalása nem okozhatott különösebb problémát, nem úgy, mint a következő szakasz, a helytartói palotának is helyet adó nagy sziget és a túlpart közötti rész. Ide építette viszont az évezredek folyamán a Duna a kis Fürdő szigetet, amit az 1874-75 között kotortak el termálforrásaival és római kori köveivel együtt. A munkálatok alatt, éppen a régi, feliratos kövek felbukkanása miatt a magyar régészet atyja, Rómer Flóris is többször megjelent a helyszínen. Itt dokumentálták négy hídpillér alapjait is, aminek a folyásirány felé ék alakot formáló alapozásában 6-8 cölöpsor maradványai voltak.

hid_obuda
forrás: MVKM/MaNDA adatbázis

Az állandó, faszerkezetes híd fennállását e felfedezés mellett az is alátámasztja, hogy a hasonló természeti adottságokat a Rajnán Kölnnél és Mainznál is kihasználták a rómaiak, a Dunán pedig Traianus 103 és 105 között épült, a mai Turnu Severint és Kladovót összekötő híres hídja mellett Ennsnél is állt hasonló, fából készült konstrukció.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.09.03. 13:11 • Címke: manda adatbázis

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

III. Béla
Szép szál ember volt ez a III. Béla – És elég gazdag is. Ezt onnan tudjuk, hogy amikor Béla már királyként megkérte második felesége, Capet Margit kezét, leendő sógorának, II. Fülöp Ágost francia királynak elküldte büszkén bevételeinek a listáját is. Hogy lássa már a francúz kolléga, nem kerül rossz helyre a testvére.