a rovat írásai

Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából

Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen –  közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

MaNDA összes cikke »

Bronzkori cumisüveg

JO_manda_adatbazisHa ősi használati tárgyakat korukban versenyeztetünk, akkor minden bizonnyal előkelő helyen végez ez a kis edény, amit a ceglédi Kossuth Múzeum és a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum digitalizált 3D-ben.

Egy szoptatóedényről lesz szó, egy ős-cumisüvegről, mert réges-rég is előfordult, hogy anyatej nélkül indult neki az életnek egy-egy csöppség. Erre a problémára az egyik legkézenfekvőbb, bizonyos helyeken a mai napig alkalmazott megoldás az, hogy egy másik, bő tejelválasztású anyuka veszi át az újszülött táplálását. S mint tudjuk, voltak olyan korok is, ahol a keblük szépségét megőrizendő, inkább lemondtak a nők a szoptatásról, és eleve dajkákat alkalmaztak erre a célra. De mégsem ez volt a jellemző úgy általában az idők folyamán, hanem például az, hogy a természetes anya tejhiány, vagy valamilyen betegség miatt nem tudta az ősi módon táplálni gyermekét. Nem ritkán a korai fogzás is gondot okozott, a mohón szopó csecsemő így véresre harapta az anya emlőjét, nem törődve azzal, hogy ezzel éppen a következő étkezését nehezíti meg, vagy teszi éppen lehetetlenné.

bronzkori cumi
A 3D-kép eléréséhez kattintson a képre, majd a Dokumentum fül alatti ikonra


Ezen esetekbe vetették be a tapasztalt anyukák a most vizsgált edénykéhez hasonlatos dolgokat, mondhatni az első cumisüvegeket. Hogy aztán mikor és hol készült az első ilyen darab, arról fogalmunk sincs, az biztos, hogy ezt a 10 centiméter magas, kb. 2-3 deciliter űrtartalmú, tehát körülbelül fél, vagy egy szopizásnyi tejet tartalmazó cserepet a késő bronzkori (i.e. 1300–750) urnamezős kultúra Maglód környéki lelőhelyén ásták ki a régészek. Erről az Észak-Európától egészen a Balkánig és Itáliáig kiterjedő népességről a földművelés, állattenyésztés és a fejlett bronzeszközök használata mellett az tudjuk, hogy halottaikat minden esetben elégették, a hamvakat pedig cserépből készített urnákba gyűjtötték össze. Magyarországon a Dunántúlon, és a Duna bal partjához közel eső részeken találjuk meg zömében a kis falvaikat. A félig földbe süllyesztett, szabadkéményes házacskákban tértek nyugovóra, és leltek menedéket az időjárás viszontagságai ellen. És itt is nevelgették gyermekeiket, felhasználva ezt a leírás szerint nem éppen a „csúcsminőséget” képviselő edénykét.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.09.16. 10:29 • Címke: digitalizálás, manda adatbázis, 3D

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.