a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A nemzetőr és a géppisztolyos forradalmár
Izgalmas kiállítással köszönti a költözőfélben lévő Néprajzi Múzeum az
’56-os forradalom 60. évfordulóját. A szabadság kódjai című
tárlat mindazon erényeket magában hordozza, amik egy 21. századi,
közönségsikerre számító attrakcióhoz kellenek. Modern, világos üzenetet
hordoz és szellős, nincs fölösleges tárgyakkal, információkkal
telezsúfolva.Sokak számára ismert az 1848 és az 1956 közötti párhuzam, 1848 március idusán a polgári szabadságjogokért indultak harcba eleink, 60 évvel ezelőtt pedig ezek visszaszerzést tartották talán a legfontosabbnak. A hagyományban mélyen gyökerező ‘48-49-es forradalom és szabadságharc jelképeit, szimbólumait ezért is látjuk visszaköszönni a „davajgitáros” forradalmárokon, karszalagjaikon, igazolványaikon, kitűzőiken.
Borsos József: Nemzetőr (1848, forrás: OSZK)
Arra az emberben önkéntelenül felmerülő kérdésre pedig, hogy ’56-ban miért nem a koronás címert vették elő az utcákon, az lehet a válasz, hogy a forradalmárok egyben reálpolitikusok is voltak, el szerették volna kerülni a „reakciós” bélyeget. És valahol nem is annyira akarták a háború előtti világ visszatérését. Viszont a vörös zászlókból és a nagy testvérére hajazó új címerből is elegük volt, így egyszerűen visszaléptek az amúgy reményekkel teli koalíciós időkhöz, a köztársasághoz és Kossuth-címerhez.
(forrás: Néprajzi Múzeum)
Ami a tárlathoz vezető folyosón a falra festve már vár bennünket, hogy aztán az első teremben mindjárt ott legyünk a mondandó lényegénél: Borsos József híres nemzetőr portréja a maga tenyérnyi vastag karszalagjával annyiban különbözik ’56 lódenkabátos forradalmáraitól, hogy a lábai között nem géppisztolyt, hanem lovassági kardot tart. 1848 márciusában születik a kokárda, ami aztán a mai napig végigkíséri életünket.
(forrás: Néprajzi Múzeum)
Egy vitrinben 11 történelmi darabot nézhetünk meg ebből a sokszor gyöngyökkel hímzett kitűzőből, köztük a Damjanich özvegye, Csernovics Emília által hordottat, ami az aradi múzeumból érkezett. ’56 októberének kis kabáthajtókán viselt műanyag kitűzői között is van egy kedves darab, készítője egyszerűen egy gombostűre szúrt fel piros, fehér és zöld kábeldarabokat, és ezt hordta jelvényként.
(forrás: Néprajzi Múzeum)
A címert hordozó tárgyak 1849 után a nemzeti ellenállás jelképei voltak a festett porcelán tányéroktól kezdve a pásztorfaragásokig. A címer megjelent a szűrökön, a karikás ostorokon, sótartókon, tükrösökön, borotvatokokon és a mézeskalácsokon is. Ezekből láthatunk is nagyon szép darabokat a vitrinekben. Ahol Kossuth és Petőfi kultuszára is vannak illusztrációk, megható például, hogy a betiltott és üldözött Kossuth-bankókra nyomtatott minta megjelenik a hímzett textíliákon, így a tardi Simon András viseletes kötényén is. Itt van két, eddig még soha ki nem állított zászló is, a Kossuth-címereset láthatóan sebtiben állították össze különféle vászon anyagokból, varrógéppel. A másik, Martfűről érkező darabot a közepéből bicskával kihasított Rákosi-címerrel együtt őrizte meg valaki, nagy kockázatot vállalva. Mi pedig most megnézhetjük ezt a kuriózumot, magunk elé képzelve azt a lázas sietséget, a szaggatott mozdulatokat. Ahogy a kés szabta az anyagot, úgy lett számára egyre közelibb, valóságosabb a vágyott szabadság. Már ezért a zászlóért is érdemes a Néprajziba látogatni.
A szabadság kódjai
Néprajzi Múzeum
2016. 06. 25. – 10. 27.
Pálffy Lajos