a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

Női sorsok krónikása

meszaros_marta_lead

Ma nyolcvanöt éves Mészáros Márta Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép Mestere. Filmjeiben a nők döntéshelyzetei és magatartásformái foglalkoztatják, tabukat döntögető témái, szemléletmódja itthon nem mindig talált elismerésre, ugyanakkor külföldön a feminista mozgalmak követői hivatkoztak rá.

Kispesten született, édesapja Mészáros László szobrászművész volt, aki ösztöndíjasként több évet töltött Rómában. A művész, aki az 1930-as évek elején kapcsolódott be az illegális mozgalomba, családjával 1935-ben a Szovjetunióba költözött, és Frunze városában a kirgiz művészeti akadémia egyik alapítója lett. A sztálini tisztogatások idején koholt vádak alapján kivégezték, felesége nem sokkal később tífuszban halt meg, az árván maradt gyerekeket 1946-os hazatérésükig a magyar kolónia vette gondjaiba. Mészáros Márta, akinek első filmélménye A dzsungel könyve volt, a moszkvai filmfőiskolát végezte el, ezután itthon és Bukarestben rendezett híradókat és riportfilmeket. 1958-ban feleségül ment Jancsó Miklós filmrendezőhöz, és a MAFILM rövidfilmrendezője lett. Készített népszerű tudományos és oktató filmet, valamint képzőművészeti kisfilmet is (Vásárhelyi színek, Tornyai János, Festők városa, Borsos Miklós).

meszaros_mti
Mészáros Márta és Jancsó Miklós 1967-ben, gyermekeikkel (MTI Fotó: Friedmann Endre)
   
1968-ban forgatta első játékfilmjét Eltávozott nap címmel, az állami gondozásban felnőtt, a maga sorsát határozottan irányító fiatal nő szerepét Kovács Kati énekesnőre bízta. További filmjeiben (Holdudvar; Szép lányok, ne sírjatok!) is a nők döntéshelyzetei és magatartásformái foglalkoztatták, tabukat döntögető témái, szemléletmódja itthon nem mindig talált elismerésre, ugyanakkor külföldön a feminista mozgalmak követői hivatkoztak rá. A témához az 1993-as A magzattal tért vissza, amelyben egy kétgyermekes anyát állít válasz elé újabb terhessége. Az 1998-as A szerencse lányai egy Lengyelországban szerencsét próbáló, végül prostituálttá váló orosz asszony drámája. Az 1975-ös Örökbefogadásért, amely egy intézeti kislány és egy negyvenéves nő egymásra találásáról szól, a Berlini Filmfesztivál történetében első női rendezőként kapta meg az Arany Medve-díjat. Érdekesség, hogy ehhez a filmhez készült a Sohase mondd című dal, amely Hernádi Judit előadásában nagy sláger lett. Következő filmjéért, az emberi kapcsolatokat újszerűen ábrázoló Kilenc hónapért az 1977-es cannes-i filmfesztiválon elnyerte a filmkritikusok díját (FIPRESCI). Az Ők ketten című alkotása (1977) az egyetlen film, amelyben együtt szerepelt a francia Marina Vlady és férje, a legendás orosz színész-énekes Vlagyimir Viszockij.

meszaros_mti
1983-ban otthonában (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

   
1982-ben született az önéletrajzi ihletésű Napló-sorozat első része, a Napló gyermekeimnek, ezt követte 1987-ben a Napló szerelmeimnek, 1990-ben a Napló apámnak, anyámnak, 1999-ben a Kisvilma – Az utolsó napló. A filmek a rendezőnőről mintázott Julcsi sorsát és eszmélését követik nyomon gyermekként, kamaszként, fiatal nőként. Az első rész az 1945-ben hazatérő család megpróbáltatásairól, a kamaszlány ébredő ösztöneiről szól. A második részben Moszkvába kerül, filmrendező lesz, apja nyomát kutatja, a harmadik részben a forradalom végén visszatér Moszkvából, hogy rádöbbenjen a hazai valóságra. Az utolsó rész a trilógia előzményeiről szól, s Kirgizisztánban játszódik, ahol a rendezőnő gyermekkorát töltötte. A kényes politikai téma miatt az első rész időlegesen dobozba került, a bemutatáshoz néhány eredeti híradófelvételt ki kellett cserélni és meg kellett vágni. A Napló gyermekeimnek Cannes-ban a zsűri Nagydíját nyerte el, a Napló szerelmeimnek pedig Berlinben Ezüst Medvét kapott.

naplo gyermekeimnek
A Napló gyermekeimnek megjelent DVD-n, a Napló szerelmeimnek a MaNDA '56-os sorozatában idén jelenik meg
  
Mészáros Márta több filmjében választotta központi szereplőnek a közelmúlt történelmének nagy formátumú alakjait: A hetedik szobában Edith Stein, a zsidókkal sorsközösséget vállalt mártír apáca, A temetetlen halott az 1956-os forradalom mártír miniszterelnöke, Nagy Imre életét dolgozta fel. 2009-ben a szociáldemokrata politikus Kéthly Annáról forgatott filmet Utolsó jelentés Annáról címmel. 2001-ben Bartók A csodálatos mandarinjából készített táncfilmet. Több alkalommal is színpadra állította – nem csak Magyarországon – Pataki Éva darabját, amely Edith Piaf és Marlene Dietrich életét és kapcsolatát mutatja be, 2010-ben a Fellini Cabiria éjszakái című filmjéből készült darabot rendezte a Karinthy Színházban.

Mészáros Márta filmrendező (j) a fiatal Mária szerepét alakító Törőcsik Franciskát instruálja Aurora Borealis - Északi fény című filmjének forgatásán a VIII. kerületben 2015. november 9-én. MTI Fotó: Kallos Bea
Az Aurora Borealis – Északi fény forgatásán Mészáros Márta és a fiatal Mária szerepét alakító Törőcsik Franciska (MTI Fotó: Kallos Bea)  

Jelenleg 26. filmje, az Aurora Borealis – Északi fény utómunkáin dolgozik. A témát ezúttal is a múlt századi történelemből merítette, az alkotást a második világháború után szovjet katonák és osztrák nők kapcsolatából született gyermekek, az identitásválsággal küszködő „apátlan nemzedék” ihlette. A forgatás tavaly decemberben zárult le, nyáron befejezte a film vágását, jelenleg a digitális effekteken végzik az utolsó simításokat. A film világpremiere az alkotók reményei szerint egy nagy múltú, európai A kategóriás fesztiválon lesz és 2017 tavaszán kerül a hazai mozikba Törőcsik Mari, Tóth Ildikó és Törőcsik Franciska főszereplésével. A forgatókönyvet Mészáros Márta, Pataki Éva és Jancsó Zoltán közösen jegyzik. A film operatőre Piotr Sobocinski. A film a Filmteam gyártásában készül, producere Major István, társ-producere Gül Togay.

Tervei között szerepelt, hogy filmre vigye Erzsébet királyné, azaz Sissi, valamint Marie Curie életét. Egyik legutóbbi nyilatkozata szerint újabb álma, hogy két pályatársnőjéről, a lengyel Wanda Jakubowskáról és a német Leni Riefenstahlról rendezzen filmet. Művészete elismeréseként 1977-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1985-ben érdemes művész lett, 1990-ben Kossuth-díjjal, 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere címmel tüntették ki. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést, két évvel később a Nagy Imre-érdemrendet, 2011-ben a Magyar Filmkritikusok Életműdíját, 2013-ban Prima-díjas lett. Az elmúlt évtizedben több nemzetközi filmfesztiválon ismerték el életművéért, a többi közt megkapta a Berlinale Kamera-díját, legutóbb, júliusban a Pulai Filmfesztiválon az Arany Aréna-életműdíjat.

A rendezőnő több évtizedig élt Budapest és Krakkó között ingázva Jan Nowicki lengyel színész, filmjei főszereplője társaként. Gyermekeivel, legutóbb már unokájával is több filmben dolgozott együtt.

MTI

• Publikálva: 2016.09.19. 11:05 • Címke: évforduló, mészáros márta