a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Dísz a rettegett lovas tegezéről
Nem mondok újat azzal, hogy a lovas nomád népeknél mekkora fontossággal bírtak az íjak és a nyilak, így az ezeket tartó és óvó tokok is. A honfoglaló magyaroknál is külön tokban tartották nyeregre akasztva az íjakat, egy másikban pedig a nyílvesszőket. Ez utóbbit tegeznek hívják, és nagy felületei lehetőséget adnak díszítésére is.
Most egy ilyen díszelemet tanulmányozhatunk 3D-ben a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum jóvoltából.
Az íjat, az állati béllel, ínnal összekötött, meghajlított botot már 50 ezer évvel ezelőtt használta az ember. Az is biztos, hogy az első nyílvesszők még nem voltak feltollazva, talán csak a hegyüket tették bele a tűzbe egy kicsit, hogy az keményebb legyen. Ezután jött a csont- vagy kőhegy, végül pedig a stabilizáló, a pontos találatot lehetővé tévő tollazat. Persze, az első időkben a vadász markába kapott néhány vesszőt, és már indult is a dolgára, de arra is hamar rájöttek, hogy jobb valami tartót, tokot eszkábálni a nyílvesszőknek. Már csak azért is, mert így nem sérülnek szállítás közben, és praktikusabb, ha egyszerre csak egy vesszőre koncentrálunk a lövés pillanatában, és nem szorongatjuk a markunkban a többit.
A 3D-kép eléréséhez kattintson a képre, majd a Dokumentum fül alatti ikonra
Az első tegezek fakéregből és állatbőrből készültek, de erre a célra alkalmas egy-egy vastagabb bambusz törzse is. S mivel az embert akkoriban viszonylag kevés, jobbára saját maga által előállított tárgy vette körül, odafigyelt hát ezek díszítésére is. Az egy-egy törzsön, nemzetségen belül kialakuló díszítések, motívumkincs pedig erősítette az önazonosságot, az együvé tartozás tudatát. Az idő előrehaladtával aztán ezek a díszek egyre változatosabbak lettek, a karcolások, hímzések mellett megjelentek a különféle rátétek is. Most egy ilyen bronzból készült, két ponton felfüggeszthető kereszt alakú tegezdíszt tanulmányozhatunk a 3D-s technika segítségével. A késői vaskorban, Krisztus előtt 700 és 450 között készített öntvényt társaival együtt a vesszőket hegyükkel felfelé (más hegyet használtak vadászatra, és mást mondjuk a páncélozott lovasság ellen) tároló bőr tokra rögzítették szíjak segítségével. A Gyömrőn talált darab egy a civilizált ókori népek által rettegett szkíta lovas tegezén lehetett, onnan kerülhetett a föld alá, hogy aztán elő is kerüljön majd onnan a régészek legnagyobb örömére.
Pálffy Lajos
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.