a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Dunajeci tutajozás 100 éves képeslapon
Dunajeci tutajozásról őriz dokumentumot a MaNDA adatbázisa. Nehéz
eldönteni, hogy udvarlója, Ferike, vagy barátnője,
Terike küldött egy lapot Irénkének Magyarország legészakibb részéről. Koronahegyfürdőről keltezi a
lapot, de ilyen nevű helyet már nem találunk. Červený
Kláštor-kúpele, így hívják ma ezt a gyönyörű fekvésű települést.Tutajozzunk hát mi is egyet Ferike után 100 évvel a Dunajecen, ami tizenhét kilométeren keresztül határfolyó Szlovákia és Lengyelország között. És ami már nem a mi Dunánkon át éri el a tengert, hanem a vízválasztó túloldalán, a Visztulába folyik bele. A Dunajec, mint az itt élő goralok, „kemény legény”, 8,5 kilométeres kanyont vágott magának az idők folyamán a Piennini-hegységbe. Ez a folyószakasz a kivájt és egymás mellé rögzített fenyőtörzsekből álló tutajok otthona, amik a képeslap tanúsága szerint már 100 évvel ezelőtt is szállították a turistákat a Három korona-hegy tövéből, a Vörös Kolostor mellől indulva. A tájegység a Felső Szepesség része, az ólublói és a késmárki járások osztoznak rajta. Északról a Dunajec, a Poprád, a Piennini-hegység és a Szandleci-Beszkidek határolja, Dél-nyugatról a Szepesi-Magura, délről pedig a Lőcsei-hegység a határa. Dimbes-dombos, hegyes-völgyes terület olyannyira, hogy a keskeny patakvölgyek egyik hosszúra nyúló falujában csak a hegyoldali temető és a patak közé tudták beszorítani az így erősen lejtő a focipályát. A lelátó után egyből a sírkövek jönnek (az alattuk pihenő hajdani játékosok láthatják, mit tudnak a maiak), a pálya túlsó szélén pedig hosszú fenyőrudakra rögzített kosarak hevernek, amikkel a patakba került labdákat igyekeznek kihalászni a nézők közül az erre vállalkozók.
forrás: Balatoni Múzeum/MaNDA adatbázis
A goralok földjének legfontosabb látványossága az Alsólehnicen (ma Červený Kláštor) a 14. században épült karthauzi rendház, a vörös téglákból épített falairól, párkányzatáról elnevezett Vörös Kolostor, amit Krúdy Gyula is többször megemlített írásaiban. A klastrom ma turisztikai látványosság, vakolt falai vizesek és fehérek inkább. 1319-ban építették a hallgatag barátok, akik kaptak birtokot is a házhely mellé. Ők pedig az imádkozás mellett malmot és sörfőzdét is működtettek, de határvidéken zajló állandó küzdelmek miatt kétszáz év múlva végül is menekülniük kellett. A kolostorból így határerődítmény lett, tulajdonosai sűrűn változtak, majd 1705-ben a kamalduliak kapták meg a sok vészt látott helyet. Akik itt fordították szlovákra a Bibliát, és itt élt Ciprián fráter is (Jaisge Ferenc Ignác), a jeles seborvos, patikus, kertész és szakács, az örökké fúró-faragó ember. Aki 1768-ban állítólag siklórepülőt épített, amivel a Három Korona-hegyről indulva a kolostor udvarán landolt. A legenda szerint szerkezetét, mint ördögtől való dolgot, a nyitrai püspök égettette el, de az is lehet, hogy ellopta valaki, hogy kipróbálja, de összetörte. Az biztos, hogy a kolostor közelében van egy kicsi glaubersós vizű fürdő, itt is járhatott a mi Ferikénk/Terikénk, aki azt a képeslapot megírta 1917 júniusában.
Pálffy Lajos