a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A lándzsáik hegyén tartották volna, mégis rájuk szakadt az ég
Hatszázharminc évvel ezelőtt vallott csúfos kudarcot az utolsó igazi
keresztes hadjárat, ami a Balkánon egyre inkább teret nyerő és immár
Konstantinápolyt ostromló oszmán törökök ellen szerveződött.„Ha az ég leszakad, még azt is megtartjuk a lándzsáink hegyén!” – döngették a mellüket Nikápoly falai előtt a francia lovagok, akik aztán elvéreztek a janicsárokkal és a szpáhikkal szemben. Önkényes előretörésük kudarca pedig Zsigmond királyunk vereségét is jelentette.
A történetet I. Oszmánnal kell indítanunk, aki egy törzsfő fiaként olyan ügyesen manőverezett, hogy 1299-ben szultánná tette magát. Életének utolsó éveiben azon igyekezett, hogy elvegye a bizánciaktól a két kis-ázsiai nagyvárost, Nikaiát és Bursát. Ez ugyan csak fiának, Orhánnak sikerült, de ő már megvetette a lábát a bizánci fővárossal szemközti partokon is. Az ő fia, Szulejmán 1356-ban Gallipolinál európai földre lépett, utóda, I. Murád pedig már Drinápolyban állította fel trónját. Ő ugyan elesik az első rigómezei csatában, de itt a szerb, albán és bolgár összefogás is vereséget szenved. Utóda, I. Bajazid Bulgária mellett Havasalföldet is legyűri, csapatai pedig 1391-ben hozzáfognak Bizánc ostromához. Nem volt vitás, hogy eme páratlan sikersorozatnak valahol gátat kell vetni, a török portyázók már a Magyar Királyság déli részén is megjelentek. Zsigmond királyunk pedig különösen Galambóc várának eleste után vette komolyan a problémát, és négy nagyobb és győztes offenzívát is indított a török ellen 1389 és 1395 között. És a részsikereken felbuzdulva elhatározta, hogy egy összeurópai keresztes hadjárattal végképp kiszorítja a hitetleneket a kontinensről. Megszerezte ehhez a pápa, IX. Bonifác és a francia király VI. Károly mellett Merész Fülöp burgundi herceg támogatását is. Végül a franciák egy egészen csinos kis lovagsereget indítottak útnak, de a hadjárathoz csatlakozott a lovagrendek és Velence mellett Genova is. A két tengeri hatalom gályái a Dunán felevezve kötöttek ki a hadjárat első célpontjának kijelölt, török kézen lévő Duna-parti erősség, Nikápoly alatt. Amit egy évvel korábban foglaltak el az oszmánok, és a várral együtt a kezükre került az utolsó bolgár cár, Ivan Sisman is.
A nikápolyi csatát a MaNDA Harcmezők csatajátékával is le lehet játszani
Ide érkezett meg az orsovai táborból szeptember 12-én induló Zsigmond, akinek az erdélyi és a havasalföldi segédcsapatokkal (könnyűlovasság) együtt úgy 15-20 ezer embere lehetett. S mivel ostromgépeik nem voltak, a vár kiéheztetése mellett döntöttek. Zsigmond jöttének hírére a Konstantinápolyt ostromló Bajazid azonnal elindult, és fel is sorakozott szépen a 30 és 60 ezres létszám közé saccolt török sereg a Nikápoly (ma Nikopol) feletti dombokon. A csata egyébként kísértetiesen hasonlított a mohácsihoz. A török nehézlovasság, a szpáhik a szárnyakat képezték, a janicsárok pedig beásták magukat a szultáni harcálláspont előtt. Csak most az eget a lándzsahegyeiken megtartani kívánó francia lovagok támadtak rá Zsigmond kifejezett kérése ellenére frontálisan ezekre a sáncokra, amiket aztán a janicsárok szívósan védelmeztek. A franciák vitézkedését látva Zsigmond is elindult, de közben az egyes források szerint a sáncok ellen már gyalogosan küzdő lovagokra rátámadtak a szpáhik és a török könnyűlovasok is. A franciák így nem győzhettek, Zsigmond pedig még nem ért oda, a lovagok megadták magukat. Ezt látván a havasalföldi, román erők mindjárt kereket oldottak, Zsigmondot pedig, aki már egészen jól állt a szpáhikkal és maradék janicsárokkal szemben, oldalba kapta az eddig tartalékban lévő török szövetséges, Lazarovics István 5000 szerb nehézlovassal.
Zsigmond király
Így veszett el hát a nikápolyi csata és vele annak a lehetősége is, hogy a még gyenge törököt kiszorítsák Európából. Zsigmond a Dunán, hajón menekült el, a francia foglyokat jórészt levágatta a janicsárok hatalmas veszteségein felbőszült Bajazid. Aki visszatért Bizánc falai alá, majd két év múlva távozik csak onnan arannyal csordultig megrakottan. Hogy aztán 1400-ban mindent elveszítsen Timur Lenk ellen az ankarai csatában. Zsigmond királyunk pedig a kudarc után kiépíttette a déli végvári vonalat és központját, Nándorfehérvárt. A bandériumok helyett pedig – amúgy is elege lévén a nagymellényű lovagokból – bevezette a telekkatonaságot.
Pálffy Lajos