a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A jószágkormányzó kastélya
Aki valamennyire ismeri a magyar vidéket, az tisztában van azzal, hogy
különösen a Dunántúlon szinte nincs is falu, település kastély nélkül.Ezek a jobbára a török kiverése után épült, barokk, vagy klasszicizáló, később pedig jobbára historizáló építmények között vannak egészen impozánsak, ugyanakkor sok olyan is van, amit amúgy észre sem venne az ember. Nincs semmi különös a külsejében, és nem fűződik hozzá történelmi esemény sem. Csak úgy egyszerűen átvészelte az évszázadokat, ami viharos történelmünket nézve már magában is nagy dolog. Ilyen a billegpusztai kastély is, a MaNDA adatbázisában lévő fotók segítségével ismerkedjünk meg hát történetével.
A harmincas, negyvenes években (forrás: MaNDA adatbázis/Kuny Domokos Múzeum)
Billegpusztán Galánthai Balogh Ferenc, a tatai Esterházyak jószágkormányzója, avagy régense építtetett magának kastélyt 1745 és 1749 között. A galántai Balogh család 1552-ben nemességet szerző ősét is Ferencnek hívták, a Vág gázlóját és a prágai kereskedelmi utat őrző Sempte várának volt a kapitánya. A család az idők folyamán jeles alispánokat, táblabírákat, püspököket adott a hazának. (Az 1625-tól 1689-ig élő Miklós váci és csanádi püspök Rómában végezte a filozófiát és a teológiát és maga is írt bölcseleti munkákat.) A galánthai Baloghok az idők folyamán a 17. század elején felemelkedő Esterházy családdal is távoli rokonok voltak, így kerülhetett 1824-ben Balogh Ferenc (1708-1756) a tatai uradalmat felépítő Esterházy József országbíró szolgálatába. Előbb titkárként, majd pénztárosként vett részt a birtokigazgatásban, 1742 október 20-án pedig jószágkormányzónak, avagy régensnek nevezte ki a katonáskodó, közfeladatokat ellátó és így birtokait sokszor a távolból irányító gróf. Feladata a gazdatisztek, a gazdaság felügyelete, a számadások jövedelem kimutatások elkészítése és elküldése. Balogh emellett a folyó ügyekről általában hetente levélben tett jelentést urának, aki részletekbe menően tájékozott volt az egyes birtoktestek dolgairól.
(forrás: MaNDA adatbázis/Kuny Domokos Múzeum)
A tatai Esterházyakat szolgálta a morva, mikulovi születésű (1722) Fellner Jakab építész is, aki autodidaktaként művelte ezt a szakmát, és épített szerte az országban, ahol Esterházy érdekeltségek voltak. A tatai kastély mellett dolgozott Veszprémben, Pápán és Egerben is, ott, ahol éppen Esterházyak voltak valamilyen pozícióban. Ki más építhette volna hát a hűséges régensnek, a birtok második emberének hajlékát, mint Fellner, aki a billegi, egyemeletes, a barokk jegyeit és arányait hűen tükröző hajlék mellé két év múlva a tatai kastély területén is készített egy házat a hűen sáfárkodó Balogh Ferencnek. A máig álló tatai kastélyt már az új úr, Miklós terveztette meg Fellnerrel. Az építkezés halála évében 1765 indult és 1780-ig, Fellner halálig zajlott, ő itt is van eltemetve.
(forrás: MaNDA adatbázis/Kuny Domokos Múzeum)
Balogh Ferenc régens kiváló szakember volt, gazdatiszti iskola is kialakult körülötte az idők folyamán, Tatán. (1745 és 1750 között a betöltetlen volt esztergomi érseki szék, így ő kapott megbízást a Magyar Kamarától az érsekség birtokainak és gazdasági ügyeinek intézésére is.) 1762 májusában még körbevezeti új urát a hatalmas, évi 20 ezer forintot jövedelmező birtokon, majd pedig három év múlva vele egy esztendőben szenderül jobblétre. Billegpusztai hajlékát az Esterházyak használják egészen 1946-ig, államosításáig. A leromlott épület jelenleg magánkézben van, tart a felújítás, három csillagos szálloda lesz itt, legalább is ez az elhatározás.
(forrás: MaNDA adatbázis/Kuny Domokos Múzeum)
Pálffy Lajos