a rovat írásai

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Feltámad haló poraiból a Telekiek kastélya

Az erdélyi Beszterce-Naszód megye önkormányzata 4,8 millió eurós európai uniós finanszírozással felújítja a paszmosi (Posmus) Teleki-kastélyt, közölte a Mediafax hírügynökség.

42 ezer éves gyöngysor a barlangból

Mintegy 42 ezer éves, elefántcsontból készült gyöngyöket találtak a régészek a Sváb-Alb-hegységnek az UNESCO világörökségi listájára frissen felkerült barlangjaiban.

A Művészetek Völgyében is felbukkan a Néprajzi

Egyedüli múzeumként vesz részt idén a Művészetek Völgye fesztiválon a Néprajzi Múzeum, amely július 21. és 30. között Taliándörögdön, az Etno Ligetben minden nap állandó programokkal és koncertekkel, az Etno Portán pedig vetítésekkel várja a fesztiválozókat.

Egy kard különös kalandjai

Több mint 150 év után került elő az amerikai polgárháborúban megalakult első, feketékből álló katonai egység parancsnokának a kardja, amelyet az 1861 és 1865 között zajló konfliktus egyik legfontosabb fegyvereként tartanak számon.

Cenzúrázzák Micimackót?

Rászálltak a Micimackóval kapcsolatos kommentekre a kínai hatóságok; a mesebeli medve képeit még közzé lehet tenni, de hozzászólni már alig-alig lehetett hétfőn az ilyen képekhez, miután korábban többen Hszi Csin-ping kínai elnököt a csacsi öreg medvéhez hasonlították.

God save the Queen, aki most Windsor éppen

Anélkül, hogy csak kicsit is részleteznénk az elképesztően bonyolult családfákat, azért meg kell emlékeznünk a tényről: éppen 100 esztendeje létezik az ködös Albionban jelenleg is uralkodó Windsor-ház. Eme, az ilyen családoknál nem éppen hosszúnak számító uralkodásra (gondoljunk csak a Habsburgokra!) nagyon egyszerű a magyarázat: 1917. július 17-ig egészen máshogy nevezték magukat.

Újabb darabok értek haza a Seuso-kincsből

Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében.

Gépkarabély százmillió példányban

Hetven éves minden idők legismertebb és legnagyobb számban legyártott gépkarabélya, az AK-47-es. Már milliókban mérhető talán áldozatainak száma, lepusztult darabjait büszkén markolják az afrikai gyermekkatonák, és ott van két, nem éppen demokratikus ország címerében is. Hát persze, hogy lopással indult ez a 100 millió legyártott darabot eredményező világkarrier.

Bajoroknak rettenet, magyaroknak világraszóló diadal

Aztán az utóbbi tíz esztendőben, 1100 év után lassan felfedeztük a Pozsonyi csatát is, ahol egy számarányát tekintve jóval kisebb magyar sereg gyakorlatilag megsemmisített három nehézfegyverzettel ellátott keleti frank hadoszlopot. Világraszóló diadal nekünk, végzetes vereség a bajoroknak, pontosabban a keleti frankoknak, akik vissza akarták venni az avaroktól karddal megszerzett Pannóniájukat az új hódítóktól.

Művelődés összes cikke »

​Máriafalva neogót ékszerdoboza

elsullyedt_vilagok_leadMind arányaiban, mind pedig díszeiben olyan ez az épület, hogy nem kellene szégyenkeznie sem Franciaországban, sem a Németalföldön, sem pedig a ködös Angliában. Persze, hozzá kell tennünk azt is, hogy nem lenne ez teljesen így Steindl Imre hozzáértő beavatkozása nélkül.

A neogótika építésze 1882 és 1899 között dolgozott a templomon, nem állt ez a műfaj, az átépítés távol tőle, a kassai dóm mellett a jáki és a bártfai templomok is magukon viselik a keze nyomát. Az is igaz, hogy a budapesti építésznek azért nem volt olyan nehéz a dolga, hiszen az 1409-ben megkezdett és legalább 60 évig épített eredeti istenházáról jórészt csak le kellett hámozni a 18. századi barokk átépítéseket. Steindl természetesen nem állta meg, hogy hozzá ne tegyen ehhez a csodához, így kap új, csillaghálós boltozatot a szentély, a lépcsőtornyok pedig új sisakokat. A régi főoltár helyére pedig így kerülhet a Zsolnay-majolika oltár, és ugyanebből az anyagból szószék és keresztelőmedence is készül.

mariafalva
Máriafalva az 1930-as, 1940-es években (forrás: MaNDA adatbázis/Kuny Domokos Múzeum)

Az elképesztően részletgazdag üvegablakokat pedig az a Róth Miksa készíti, akinek munkáit a történelmi Magyarország mellett Hágától Mexikóvároson át Oslóig sok helyen megtalálhatjuk. És az sem véletlen, hogy az ablakokon feltűnő szentek egytől-egyig magyar vonatkozásúak, kezdve az államalapító szent királyunkkal, annak fiával és így tovább. Máriafalva ugyan ekkoriban már tisztán német lakosságú volt, és inkább Mariasdorf néven emlegették a szomszédos falvakban is, talán éppen ezért is kerültek a kor ideológiájának megfelelően Mária Mennybemenetele/Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomba a magyar szentek, no és a szentély zárókövére a magyar címer is.

mariafalva
Skoflek István diaképei a 60-as, 70-es években: Mariasdorf, római katolikus templom (forrás: MaNDA adatbázis/Kuny Domokos Múzeum)

Máriafalva már a titokzatos kelták által is lakott volt, első írásos emléke az örökké pénzzavarban lévő Zsigmond királyunkhoz fűződik, aki Borostyánkő várával együtt elzálogosította, majd át is adta a Kanizsaiaknak. Az 1388-as oklevélben még Menhárdnak írják a nevét, a nagyhatalmú Kanizsaiak pedig vasbányát nyitnak itt. A reformáció időszakában, mint az egész környék, evangélikussá lesz a falu, majd pedig 1636-ban éppen azért kapják meg a Batthyányiak a vidéket, hogy visszaterelgessék az anyaszentegyház aklába az ilyen elcsatangolt birkákat. A krónikák szerint ekkor még nincsenek barokkos elemek a templomon, megvolt viszont a hajó, a nyugati homlokzat a ma is látható kapuzattal és a különlegesen szép díszítő elemekkel. Megvolt a sekrestye is a 15. századi ajtajával, ott volt a szentségház is és a szamárhátíves déli kapu, ami ekkoriban a főbejáratként funkcionált. A visszatérő katolikusokkal együtt pedig megérkezett a barokk is, ami különösen az épület belsejében mutatkozott meg, hogy aztán Steindl ismét kiszorítsa a templomból. Így aztán nem kevésbé díszesen, de stílusában egységesen vár bennünket ez az ékszerdoboz, érdemes letérni érte egy órácskára a stájerországi sípályákra vezető főútvonalról.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.10.07. 13:55 • Címke: manda adatbázis, elsüllyedt világok