a rovat írásai

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Sírjaik Kárpátalján domborulnak

A magyarországi Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület több mint 10 évet felölelő kárpátaljai hadisírgondozói tevékenységét bemutató fotókiállítás nyílt Beregszászon.

Kezdődik a Magyarpolányi Passió

A Magyarpolányi Passió a hagyományokhoz híven a falu lakóinak előadásában látható majd június első három hétvégéjén. A Krisztus szenvedéstörténetét bemutató színdarab a település Kálváriadombján várja az érdeklődőket, tájékoztatta az MTI-t a darab rendezője.

Szent László és a kun új színben Sepsikilyénben

Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok, mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója.

Sátoraljaújhelyen Az év múzeuma

A Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el Az év múzeuma 2016 pályázat fődíját; Az év kiállítása pedig az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeumának Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című tárlata lett.

A kolhozból Manchesterbe indul Engels

A nagy-britanniai Manchesterbe szállítják egy kelet-ukrajnai faluból Friedrich Engels (1820-1895) német társadalomtudós, Karl Marx mellett a Kommunista kiáltvány társszerzőjének és a marxizmus tudományos elmélete megalapozójának szobrát, adta hírül a TSZN ukrán hírtelevízió.

Utolsó győzelmünk hordágyról megszerezve

Éppen 100 esztendeje ezen a napon történt kevés 20. századi katonai sikereink egyike, az otrantói tengeri áttörés. Ami talán a csatát vezető Horthy Miklós személye miatt is felejtésre volt ítélve egészen a rendszerváltásig, vagy még tovább is. Pedig már csak a számok alapján is egyértelmű a siker. Most, az események után 100 évvel talán már le lehet írni azt is, hogy a győzelem Horthy Miklósnak a vezényletével valósult meg, aki öt sebből vérezve, egy becsapódástól a hallását is elvesztve vezényelte le a csata végét, és vitte győzelemre a többszörös túlerő ellen hajóinkat.

Elgurították a 1100 tonnás síremléket

Látványos művelettel egészben áthelyeztek egy középkori mauzóleumot Törökországban, mert a műemléket elönthette volna a Tigris folyón épülő óriásgát vize.

P.S. (Utóirat): Szeretlek

Jóval könnyebb lett volna Mária Terézia helyzete, ha messengeren vagy emailben tudott volna üzeneteket küldeni a gyerekeinek. A német-római császárné naponta küldött leveleket fiainak és lányainak, amelyekben az uralkodói kötelességeikre és házastársi kötelezettségeikre hívta fel a figyelmet.

Nadrágot hordó uralkodó szoknyában

„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – mondta a 300 éve született Mária Terézia 1741-ben, mikor már csak ránk számíthatott trónjának megőrzésében. Hiába, mindig is lovagias nemzet voltunk, de cserében nem mindig azt kaptuk, amit elvárhattunk volna. Mária Teréziától sem, aki ugyan adott sok jót is a magyarságnak, de még többet a dinasztiának és hű osztrákjainak.

Hogyan is költöztessék Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát?

Régészek és restaurátorok tanácskoztak vasárnap Kairóban arról, hogyan lehet biztonságosan új kiállítási helyükre, a város egy másik részében épülő új múzeumba szállítani az egyiptomi főváros központjában lévő Egyiptomi Múzeumból Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát.

Művelődés összes cikke »

​Máriafalva neogót ékszerdoboza

elsullyedt_vilagok_leadMind arányaiban, mind pedig díszeiben olyan ez az épület, hogy nem kellene szégyenkeznie sem Franciaországban, sem a Németalföldön, sem pedig a ködös Angliában. Persze, hozzá kell tennünk azt is, hogy nem lenne ez teljesen így Steindl Imre hozzáértő beavatkozása nélkül.

A neogótika építésze 1882 és 1899 között dolgozott a templomon, nem állt ez a műfaj, az átépítés távol tőle, a kassai dóm mellett a jáki és a bártfai templomok is magukon viselik a keze nyomát. Az is igaz, hogy a budapesti építésznek azért nem volt olyan nehéz a dolga, hiszen az 1409-ben megkezdett és legalább 60 évig épített eredeti istenházáról jórészt csak le kellett hámozni a 18. századi barokk átépítéseket. Steindl természetesen nem állta meg, hogy hozzá ne tegyen ehhez a csodához, így kap új, csillaghálós boltozatot a szentély, a lépcsőtornyok pedig új sisakokat. A régi főoltár helyére pedig így kerülhet a Zsolnay-majolika oltár, és ugyanebből az anyagból szószék és keresztelőmedence is készül.

mariafalva
Máriafalva az 1930-as, 1940-es években (forrás: MaNDA adatbázis/Kuny Domokos Múzeum)

Az elképesztően részletgazdag üvegablakokat pedig az a Róth Miksa készíti, akinek munkáit a történelmi Magyarország mellett Hágától Mexikóvároson át Oslóig sok helyen megtalálhatjuk. És az sem véletlen, hogy az ablakokon feltűnő szentek egytől-egyig magyar vonatkozásúak, kezdve az államalapító szent királyunkkal, annak fiával és így tovább. Máriafalva ugyan ekkoriban már tisztán német lakosságú volt, és inkább Mariasdorf néven emlegették a szomszédos falvakban is, talán éppen ezért is kerültek a kor ideológiájának megfelelően Mária Mennybemenetele/Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomba a magyar szentek, no és a szentély zárókövére a magyar címer is.

mariafalva
Skoflek István diaképei a 60-as, 70-es években: Mariasdorf, római katolikus templom (forrás: MaNDA adatbázis/Kuny Domokos Múzeum)

Máriafalva már a titokzatos kelták által is lakott volt, első írásos emléke az örökké pénzzavarban lévő Zsigmond királyunkhoz fűződik, aki Borostyánkő várával együtt elzálogosította, majd át is adta a Kanizsaiaknak. Az 1388-as oklevélben még Menhárdnak írják a nevét, a nagyhatalmú Kanizsaiak pedig vasbányát nyitnak itt. A reformáció időszakában, mint az egész környék, evangélikussá lesz a falu, majd pedig 1636-ban éppen azért kapják meg a Batthyányiak a vidéket, hogy visszaterelgessék az anyaszentegyház aklába az ilyen elcsatangolt birkákat. A krónikák szerint ekkor még nincsenek barokkos elemek a templomon, megvolt viszont a hajó, a nyugati homlokzat a ma is látható kapuzattal és a különlegesen szép díszítő elemekkel. Megvolt a sekrestye is a 15. századi ajtajával, ott volt a szentségház is és a szamárhátíves déli kapu, ami ekkoriban a főbejáratként funkcionált. A visszatérő katolikusokkal együtt pedig megérkezett a barokk is, ami különösen az épület belsejében mutatkozott meg, hogy aztán Steindl ismét kiszorítsa a templomból. Így aztán nem kevésbé díszesen, de stílusában egységesen vár bennünket ez az ékszerdoboz, érdemes letérni érte egy órácskára a stájerországi sípályákra vezető főútvonalról.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.10.07. 13:55 • Címke: manda adatbázis, elsüllyedt világok