a rovat írásai

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Tízezerszeres áron ment el a váza

A becsült ár tízezerszereséért és ezzel rekordáron, ötmillió svájci frankért (1,3 milliárd forint) kelt el egy bizonytalan korú kínai váza egy genfi aukción.

Hétvégén bárki bemehet a Képzőre!

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai szeptember 16-17-i programjában, amelyet Aranykorok emlékezete címmel hirdetettek meg a szervezők. Ezen a hétvégén az egyetem mindkét campusa látogatható lesz, ahol az érdeklődők ingyenesen vezetéseken vehetnek részt. A főépületben a Közös történetünk ‒ Hallgatói tettek a Képzőnek a Képzőről címmel a Barcsay Teremben és az Aulában megnyílt kiállítást is meg lehet majd tekinteni.

Kiállítást ajándékozott a Budavár testvérvárosának, Zentának

Megnyílt A zentai csata és a magyarországi visszafoglaló háborúk című kiállítás a Zentai Városi Múzeumban. Az emlékkiállítást a Budavári Önkormányzat ajándékozta testvérvárosának azért, hogy a 320 éves zentai csata nemzeti és világtörténelmi jelentőségét bemutassák és egy állandó tárlatot hozzanak létre a zentai Városháza toronyszobájában.

Körbeutazza az országot a Seuso-kincs

Döntött a kormány a Seuso-kincs magyarországi vándorkiállításáról. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek.

Művelődés összes cikke »

​Máriafalva neogót ékszerdoboza

elsullyedt_vilagok_leadMind arányaiban, mind pedig díszeiben olyan ez az épület, hogy nem kellene szégyenkeznie sem Franciaországban, sem a Németalföldön, sem pedig a ködös Angliában. Persze, hozzá kell tennünk azt is, hogy nem lenne ez teljesen így Steindl Imre hozzáértő beavatkozása nélkül.

A neogótika építésze 1882 és 1899 között dolgozott a templomon, nem állt ez a műfaj, az átépítés távol tőle, a kassai dóm mellett a jáki és a bártfai templomok is magukon viselik a keze nyomát. Az is igaz, hogy a budapesti építésznek azért nem volt olyan nehéz a dolga, hiszen az 1409-ben megkezdett és legalább 60 évig épített eredeti istenházáról jórészt csak le kellett hámozni a 18. századi barokk átépítéseket. Steindl természetesen nem állta meg, hogy hozzá ne tegyen ehhez a csodához, így kap új, csillaghálós boltozatot a szentély, a lépcsőtornyok pedig új sisakokat. A régi főoltár helyére pedig így kerülhet a Zsolnay-majolika oltár, és ugyanebből az anyagból szószék és keresztelőmedence is készül.

mariafalva
Máriafalva az 1930-as, 1940-es években (forrás: MaNDA adatbázis/Kuny Domokos Múzeum)

Az elképesztően részletgazdag üvegablakokat pedig az a Róth Miksa készíti, akinek munkáit a történelmi Magyarország mellett Hágától Mexikóvároson át Oslóig sok helyen megtalálhatjuk. És az sem véletlen, hogy az ablakokon feltűnő szentek egytől-egyig magyar vonatkozásúak, kezdve az államalapító szent királyunkkal, annak fiával és így tovább. Máriafalva ugyan ekkoriban már tisztán német lakosságú volt, és inkább Mariasdorf néven emlegették a szomszédos falvakban is, talán éppen ezért is kerültek a kor ideológiájának megfelelően Mária Mennybemenetele/Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomba a magyar szentek, no és a szentély zárókövére a magyar címer is.

mariafalva
Skoflek István diaképei a 60-as, 70-es években: Mariasdorf, római katolikus templom (forrás: MaNDA adatbázis/Kuny Domokos Múzeum)

Máriafalva már a titokzatos kelták által is lakott volt, első írásos emléke az örökké pénzzavarban lévő Zsigmond királyunkhoz fűződik, aki Borostyánkő várával együtt elzálogosította, majd át is adta a Kanizsaiaknak. Az 1388-as oklevélben még Menhárdnak írják a nevét, a nagyhatalmú Kanizsaiak pedig vasbányát nyitnak itt. A reformáció időszakában, mint az egész környék, evangélikussá lesz a falu, majd pedig 1636-ban éppen azért kapják meg a Batthyányiak a vidéket, hogy visszaterelgessék az anyaszentegyház aklába az ilyen elcsatangolt birkákat. A krónikák szerint ekkor még nincsenek barokkos elemek a templomon, megvolt viszont a hajó, a nyugati homlokzat a ma is látható kapuzattal és a különlegesen szép díszítő elemekkel. Megvolt a sekrestye is a 15. századi ajtajával, ott volt a szentségház is és a szamárhátíves déli kapu, ami ekkoriban a főbejáratként funkcionált. A visszatérő katolikusokkal együtt pedig megérkezett a barokk is, ami különösen az épület belsejében mutatkozott meg, hogy aztán Steindl ismét kiszorítsa a templomból. Így aztán nem kevésbé díszesen, de stílusában egységesen vár bennünket ez az ékszerdoboz, érdemes letérni érte egy órácskára a stájerországi sípályákra vezető főútvonalról.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.10.07. 13:55 • Címke: manda adatbázis, elsüllyedt világok