a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Akinek a neve áruvédjegy
Százhetven éve, 1846. október 9-én született Julius Maggi svájci
üzletember, a pillanatok alatt elkészíthető levesek és az ételízesítők
feltalálója, akinek neve áruvédjegyként él a köztudatban.A német határhoz közeli Frauenfeldben jött a világra, egy olasz bevándorló és egy svájci asszony öt gyermeke közül másodikként. Mozgalmas ifjúsága során több iskolát is kipróbált, kereskedelmi tanulmányait azonban már rendkívüli tehetségről tanúságot téve időnek előtte befejezte. Két évig Budapesten is dolgozott egy akkor rendkívül korszerűnek számító malomban, ahol igazgató-helyettessé küzdötte fel magát. Apja halála után, huszonhárom évesen tért haza, s a megörökölt, addig csak veszteséget hajtó malmot új munkamódszerek bevezetésével megmentette a csődtől, sőt hamarosan virágzó vállalkozássá fejlesztette.
Julius Maggi
A malomipar akkoriban az Amerikából érkező olcsó gabona és kukorica miatt válságos időszakot élt át, s Maggi igyekezett új módszereket kitalálni az őrlemények hasznosítására. Egy füst alatt a saját jól felfogott érdekében munkásai körülményein is javítani akart. Akkoriban már egyre több nő dolgozott, így a sütésre-főzésre kevés idejük maradt, miközben a fatüzelésű tűzhelyen még egy leves elkészítése is órákat vett igénybe. Az üzemekben nem volt kantin vagy büfé, az ebédszünetet percekben mérték, nem csoda, ha a többség a pálinkát fogyasztotta szilárd táplálék helyett. A következmények nem maradtak el: a munkások egészségi állapota leromlott, sok volt a hiányzás, terjedtek a betegségek, nőtt a halandóság.
Termelés a Maggi-gyárban 1900 körül (forrás: nestle.com)
Maggi érintkezésbe lépett az orvos és gyárfelügyelő Fridolin Schulerrel, aki az olcsó és tápláló hüvelyesekből gyorsan elkészíthető ételekben látta a népjóléti kérdés megoldását. A két férfi kísérletezni kezdett, és 1884-re „kifőzték” a borsótészta leveslisztet, amely az első svájci Konyhaművészeti Kiállításon a legmagasabb kitüntetést kapta. A lisztet zöldségfélék, fűszerek és egyéb tartozékok alkották, amelyekből negyedóra főzés után tápláló, ízletes és nem utolsósorban olcsó levest lehetett készíteni. A várt piaci áttörés akkor még elmaradt, de Maggi nem csüggedt. 1886-ban piacra dobta ételízesítőjét, amely a zacskón olvasható ígéret szerint minden levest pillanatok alatt meglepően ízletessé és táplálóvá varázsol, méghozzá fillérekért. Az emberek vásárolni kezdték termékeit, a kereslet kielégítésére hamarosan lerakatokat kellett létesítenie Londonban, Párizsban, Berlinben, New Yorkban.
Korai Maggi-plakát...
A levesporok, szószok, ételízesítők ipari méretű gyártására a kedvező helyzetű vasúti csomópontot, Singent választotta, a palackozást azonban a fűszerek magas vámja miatt Németországban végezték. 1891-től már hengeres kiszerelésű leveseket is forgalmaztak, a termékskálán két tucatnyinál is több leves szerepelt. A világhírű Company Maggi AG 1897. augusztus 17-én alakult meg Párizsban, a cég részvényeit egy évvel később vezették be a tőzsdére. Maggi 1901-ben Párizsba költözött, hogy jobban kézben tarthassa az ügyeket, és nevét is Jules-re változtatta.
...és reklámtábla
A nagyfokú szociális érzékenységgel megáldott gyáros munkásai számára bevezette a szabad szombat délutánt, nyugdíj- és takarékpénztárt, biztosítót alapított, kerékpáros klubot és zenei társaságot szervezett, amelyben ő maga is játszott. 1900-tól üdülőt nyitott, és külön alapot hozott létre a katonának behívott férfiak számára. 1914-ben vállalkozásánál mindenre kiterjedő munkaszerződést dolgoztak ki, akkoriban meglepően kedvező feltételekkel. A cég egyre terjeszkedett, újabb és újabb termékekkel rukkolt elő. A ma is kelendő húslevesalapot a háziasszonyok először még granulátumként, 1908-tól pedig a ma megszokott kocka formában vehették meg. A gyáros, akit versenytársai azzal vádoltak, hogy termékei nem minősülnek élelmiszernek, erőteljes reklámkampánnyal dolgozta meg a piacot. A szövegeket eleinte maga írta, később sajtóosztályt hozott létre, ahol egy időben Franz Wedekind, a híres drámaíró is szülte a szlogeneket.
(forrás: nestle.com)
A gyáralapító Julius Maggi 1912. október 19-én agyvérzésben hunyt el. A vállalat nem sokkal később holdinggá alakult, központját Berlinbe helyezték át. A holdingot és a Maggi márkanevet 1947-ben a svájci Nestlé cég szerezte meg. A Nestlé ma a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalatcsoportja, kétezernél is több márkanév birtokosa, 33 ezer embert foglalkoztat, árbevétele tavaly meghaladta a 88 milliárd svájci frankot. A Maggi a magyar piacon is jelen van, főként levesei és mártásai keresettek.
mti