a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
A filozófusnő, aki ateistából lett szent
1891. október 12-én született Edith Stein német
filozófus, apáca, Keresztről nevezett Szent Teréz Benedikta néven Európa
egyik társvédőszentje, egyben az őskereszténység kora óta a katolikus
egyház első zsidó származású szentje.A sziléziai Breslauban (ma: Wroclaw, Lengyelország) látta meg a napvilágot, tizenegy gyermeket nevelő ortodox zsidó családban. Apját kétévesen vesztette el, tizenhárom évesen elhagyta vallását és ateista lett. A göttingeni egyetemen Max Scheler tanítványa volt, itt ismerkedett meg Edmund Husserllel, és tanulmányozni kezdte annak filozófiáját, a fenomenológiát, amely a tapasztalatok alapján próbálta leírni a jelenségeket. Amikor Husserl a freiburgi egyetemre került, magával vitte tanársegédnek Steint, aki 1916-ban filozófiai doktorátust szerzett. Ekkoriban került kezébe a misztikus Avilai Szent Teréz önéletrajza, amely olyan mély hatást gyakorolt rá, hogy 1922-ben megkeresztelkedett. Egyetemi oktatói tevékenységét feladva a speyeri dominikánus leányiskolában kezdett tanítani. Lefordította Aquinói Szent Tamás Az igazságról című művét, majd 1929-ben Husserl fenomenológiája és Szent Tamás filozófiája című dolgozatában megkísérelte összekapcsolni mestere és a skolasztika bölcseletét. 1931-től ismét az egyetemen oktatott, de bármily tehetséges és szorgalmas volt, magántanári habilitációt mégsem szerezhetett, mert nő volt és zsidó. 1932-ben a münsteri egyetem katolikus pedagógiai intézetében lett óraadó, de egy év múlva, Hitler hatalomra jutása után innen távoznia kellett. 1934-ben belépett az Avilai Szent Teréz által 1562-ben alapított sarutlan karmelita rend kölni kolostorába, ahol a Keresztről nevezett Terézia Benedikta nevet kapta. A zárdában fejezte be Véges és örök lét című művét, amelyben modern értelmezésben próbálta meg összehangolni Aquinói Tamás és Husserl filozófiáját.
forrás: Wikipedia
Az erősödő antiszemitizmus légkörében elöljárói felajánlották neki, hogy tanítson egy dél-amerikai egyetemen, de igazságkeresése és népéhez való hűsége miatt elutasította a felkínált menedéket. Az 1938. novemberi Kristályéjszaka, a nyílt németországi zsidóüldözés kezdete után Hollandiába, az echti karmelita rendházba helyezték. Itt írta meg A kereszt tudománya című tanulmányát, amelyben Keresztes Szent Jánost, Avilai Szent Teréz lelki társát elemezte fenomenológiai megközelítésben. Ez az írása csak 1950-ben, halála után jelenhetett meg, akárcsak egyéb művei: Avilai Szent Teréz (1952), A nő természet szerint és kegyelem által kapott feladata (1959), Világ és személy. Adalékok a keresztény igazságra való törekvéshez (1962).
Amikor 1942 nyarán a németek által megszállt Hollandiában a katolikus püspöki kar minden templomban felolvasott körlevélben ítélte el a náci fajelméletet és a zsidóüldözést, a feldühödött Hitler utasítást adott minden ott élő kikeresztelkedett zsidó letartóztatására. Terézia Benediktát – Rosa nevű, szintén katolizált nővérével együtt – a Gestapo 1942. augusztus 2-án a kolostor kápolnájában fogta el, és augusztus 7-én 987 társukkal együtt Auschwitzba deportálták őket. A túlélők szerint az apáca a gyűjtőtáborban és a vonatút során nagy együttérzéssel segített társain, nem saját szenvedései foglalkoztatták, inkább arra gondolt, mi vár másokra. Megérkezésük után a gázkamrába kerültek, Edith Stein valószínűleg 1942. augusztus 9-én halt meg. Sorsát méltósággal vállalta, élete végéig népéhez tartozónak mondta magát, de olyannak, aki „megtalálta a Messiást”.
A hetedik szobában Maia Morgenstern alakította
Edith Steint, „Izrael lányát” II. János Pál pápa 1987. május 1-jén, Kölnben avatta boldoggá nyolcvanezer hívő előtt. 1998. október 11-én szülővárosában, Wroclawban szintén a lengyel pápa avatta szentté, az egyházfő beszédében reményét fejezte ki, hogy egyetlen etnikai csoporttal, egyetlen néppel, egyetlen emberfajtával sem fog megismétlődni a vészkorszakhoz hasonló bűn. „Edith Stein életáldozata megszentelte üldözőinek népét, hogy magukba tudják fogadni a Kereszt fájának gyümölcseit... A Keresztről nevezett Terézia Benedikta nővér mindnyájunknak mondja: Ne fogadj el semmit igazságnak, ami szeretet nélkül van! És ne fogadj el semmit szeretetnek, ami igazság nélkül van!” – mondta a katolikus egyházfő. A vértanú szentet II. János Pál pápa 1999. október 1-jén Sienai Szent Katalinnal és Svájci Szent Brigittával együtt Európa patrónusává nyilvánította. Életének drámájáról Mészáros Márta olasz, francia, lengyel és magyar koprodukcióban készített filmet A hetedik szoba címmel, amely 1995-ben az 52. Velencei Filmszemlén két különdíjat nyert.
MTI