a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

​A Kossuth-díjas fazekas és a Rákosi-címer

JO_manda_adatbazisAzok olyan évek voltak, az országos hírű fazekasmester sem tehetett másképp, ilyen munkáknak is ki kellett kerülnie a keze alól. Pedig a karcagi Kántor Sándor nem csak mestere, művésze is volt szakmájának. Nem is illendő dolog ezzel a túrkevei Finta Múzeum által 3D-ben digitalizált pereckulaccsal illusztrálni tudását. Ezzel inkább a kort lehet.

A bekarcolt dátum alapján 1954-ben készült el ez az igényes kivitelű, 27 centiméter magas, 19 centi átmérőjű munka, talán jellegénél fogva nem is csak egy példányban. Talán éppen valamelyik helyi pártvezetőtől kapta a megrendelést ezekre a kulacsokra Kántor Sándor, hogy aztán április negyedike, vagy éppen november hetedike alkalmából valami jó kis nedűvel megtöltve egyik elvtárs átadhassa a másiknak. De ez már Kántor uramat talán nem is érdekelte, végtére is ő még a régi világban nevelkedett, 1894-ben született Karcagon, egy helyi mestertől, Ács Kovács Jánostól tanulta meg a szakmát. Dolgozott 1912-ben nem egészen egy évet a pécsi Zsolnay gyárban is, hogy aztán onnan Ungvárra menjen az Állami Agyagipari Szakiskola mesterképzőjére, ahol kitanulta a kályhásságot is. Ezután többek között Debrecenben és Kassán is tevékenykedett, a háború alatt hadiüzemekben kezdett, majd 1917-ben az olasz frontra került, majd karlövéssel a kórházba.

kulacs3d
A 3D-kép eléréséhez kattintson a képre, majd a Dokumentum fül alatti ikonra

Súlyos sebét végül a fővárosban gyógyítják meg, így nyithatja meg műhelyét 1920-ban Karcagon. Ahol négy év múlva már díszedényeket is készít, 1937-ben pedig kályhacsempéiért megkapja az ezüstkoszorús mesteri címet. Szívesen dolgozik más fazekascentrumok (Tiszafüred, Mezőcsát, Pásztó, Gyöngyös, Sárospatak) motívumkincsivel, az edényekre maga viszi fel a díszítéseket is – jobbára írókával. Nagyon szépen dolgozik, az elsők között kapja meg a Népművészet Mestere címet, egy évvel eme kulacs elkészítése előtt. 1958-ban pedig ő a Brüsszeli Világkiállítás egyik magyar sztárja a különleges, madarakat formázó cserepeivel. Meg is kapja a kiállítás nagydíját, 1978-ban pedig a Kossuth-díjat is. 1954-ben, amikor ez a pereckulacsot készítette, még nagy hatalma volt annak a címernek ott a közepén. Ugyan Sztálin már halott volt, Péter Gábort is bíróság elé állították, de Rákosi még tartotta magát és év végére már Nagy Imre fölé is kerekedett. Az 1953-as enyhülés után újra hideg szelek kezdtek fújdogálni, amit biztos lehetett érezni Karcagon is.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.10.15. 08:19 • Címke: manda adatbázis, 3D, digitalizálás

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.