a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Nem csak falu és páncélos
1791. október 16-án halt meg Grigorij Alekszandrovics Patyomkin orosz államférfi, hadvezér, diplomata, Nagy Katalin cárnő kegyence. Az Orosz Birodalom legbefolyásosabb férfiújának nevét őrzi a Patyomkin-falu kifejezés és az 1905-ös oroszországi forradalom jelképévé lett Patyomkin páncélos is.
Középnemesi-katonatiszti családban született 1739. szeptember 24-én a szmolenszki kormányzóság Csizsovo nevű falucskájában. Tizenhat évesen felvették a lovas gárdába, egyidejűleg a moszkvai egyetemre is, így katonai szolgálatát tanulmányai idejére felfüggesztették. Az egyetemen jól tanult, még aranyérmet is kapott előmeneteléért, de 1760-ban kizárták, mert nem látogatta elég szorgalmasan az órákat. Patyomkin két év múlva részt vett a II. Katalint trónra juttató palotaforradalomban, ami egész további életútját meghatározta. A sikeres puccs után gárdahadnagyi rangot kapott, s kitüntette magát vitézségével a török elleni háborúban. 1763-ban elvesztette egyik szemét, de nem párbajban vagy csatában, hanem azért, mert orvosai félrekezeltek egy fertőzést. Katalin felfigyelt a jó kiállású, vonzó katonatisztre, akit tábornokká és gróffá nevezett ki, s megtette főhadsegédének. A Katalin kegyeiből miatta kiesett Grigorij Orlov gróf intrikálni kezdett ellene, de sikertelenül, Katalin rajongott a férfias és szenvedélyes Patyomkinért. Több tucatnyi szenvedélyes levelet írt hozzá, ezekben így emlegette: „tanítványom, tanárom és bálványom”. Patyomkin is élete végéig hű maradt az általa anyácskának nevezett cárnőhöz. Szerelmi viszonyuk ugyan néhány év múlva véget ért, de kapcsolatuk bizalmas maradt, olyannyira, hogy a továbbiakban Patyomkin válogatta ki a cárnő újabb és újabb szeretőit.
Grigorij Patyomkin herceg (forrás: Wikipedia Commons)
Patyomkin egyre nagyobb befolyásra, vagyonra és rangokra tett szert. Katalin hatalmas földbirtokokat adományozott neki, ő pedig az ország leggazdagabb és legbefolyásosabb embereként a cárnő legközelebbi segítőtársa lett a felvilágosultnak nevezett abszolutista államrend megszilárdításában. 1774-ben büntetőexpedíciót vezetett a Pugacsov-lázadás letörésére, 1775-ben ő kezdeményezte a zaporozsjei kozákok autonómiájának felszámolását, mert az újabb felkelés fészke lehetett volna. 1776-ban megkapta a birodalmi hercegi címet, az orosz hadsereg főparancsnoka és az összes déli tartományok főkormányzója lett. Olyan városok megalapításában és felépítésében vett részt a törököktől elfoglalt területeken, mint Nyikolajev (ma Mikolajiv, Ukrajna), Herszon, Szevasztopol és Jekatyerinoszlav (ma Dnyipro, Ukrajna). Kimagasló szerepe volt abban, hogy a Krím-félszigetet 1783-ban visszacsatolták Oroszországhoz, amiért megkapta a tábornagyi rangot. Több katonai reform is fűződik a nevéhez, az ő vezetésével indult meg a fekete-tengeri hadiflotta kiépítése, amelynek főtengernagya lett.
Patyomkin által kirendelt görög katonanők üdvözlik Katalin cárnőt a Krím-félszigeten (1787)
Patyomkin 1787-ben elhívta Katalint, hogy tekintse meg a töröktől elfoglalt új birtokokat. A legenda szerint (melyet leglelkesebben politikai ellenfelei terjesztettek) a herceg csak távolról mutatta meg a cárnőnek és a vele inkognitóban utazó II. József Habsburg császárnak a színházi díszletekből összeállított falvakat, várakat és hadihajókat, majd betanított küldöttségeket vezetett eléjük. Innen ered a látszateredményekkel való hivalkodás, a hazug propaganda jelképévé vált Patyomkin-falu kifejezés. A valóságban azonban Patyomkin valódi településeket alapított és valódi erődöket építtetett, a látogatás pedig megerősítette helyzetét. A cárnő tetszését a herszoni erőd, a szevasztopoli kikötő és a flotta mellett különösen az a nőkből álló amazon század nyerte el, mely végigkísérte útján. A látottaktól elkápráztatott Katalin jutalmul újabb címmel tüntette ki Patyomkint, aki tauriai hercegnek (knyaz tavricseszkij) is nevezhette magát.
Eizenstein híres filmje is az ő nevét őrzi
Az 1787-ben kezdődött újabb török háborúban sikeresen vezette a hadakat, s Katalin a béketárgyalások irányításával is őt bízta meg. 1791 őszén Jászvásárban (Iasi) súlyosan megbetegedett, s amikor kicsit jobban lett, Nyikolajev felé indult. A besszarábiai síkságon halt meg tüdőgyulladás okozta váltólázban, halála helyén ma 14 méteres obeliszk áll. Miután törvényes gyermeke nem volt, hatalmas birtokait nővérei gyermekei örökölték. Hamvait fényes külsőségek között a herszoni Szent Katalin-székesegyházban temették el, koporsójába II. Katalin briliánsokkal díszített miniatűrportréját is elhelyezték. Több emlékműve áll, többek között a kedvenc városának nevezett Nyikolajevben is. Róla nevezték el azt a csatahajót, amelynek legénysége fellázadt az 1905-ös forradalom idején, az eseményekről 1925-ben Szergej Eizenstein forgatott világhírű némafilmet. A forgatás odesszai helyszíne, a Patyomkin lépcső a fekete-tengeri kikötőváros legismertebb szimbóluma, amely szerepel az európai filmkultúra kincseinek listáján is.
MTI