a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

​Aki 158 évre biztosította Erdély önállóságát

bethlen_lead

Holtában sem térhetett haza szeretett Erdélyébe a 300 éve jobblétre szenderülő Bethlen Miklós, aki tanult a leghíresebb protestáns egyetemeken, megfordult a Napkirály udvarában, és – mint azt híres önéletrajzából megtudhatjuk – otthonosan mozgott London és Velence bordélyaiban is. Viszont mindvégig hazája érdekében tevékenykedett, munkájának eredménye a Diploma Leopoldium, amely lehetővé tette Erdély 1848-ig tartó viszonylagos önállóságát.

Jó volt a neveltetése, az Erdélyi Fejedelemség kancellárjaként működő apja jóvoltából maga Apáczai Csere János is tanítgatta, megjárta Heidelberget, majd az utrechti és a leydeni egyetemeket is. Beszélt a német és a francia mellett angolul is, megfordult a londoni királyi udvarban, majd XIV. Lajos előtt is állhatott, aki vele küldött levelet Apafi Mihálynak. Párizsban pedig megismerkedett Descartes írásaival, amik elkísérték élete végéig. 1664 novemberében ott volt Zrínyi Miklós végzetes vadászatán, majd Itáliába utazott, ahol építészetet tanult. Olyannyira sikeresen, hogy állítólag saját maga tervezte bethlenszentmiklósi barokk kastélyát, ahol a kortársak szerint „francia módon” élt, miközben szolgálataiért a fejedelem Udvarhelyszék főkapitányává és tanácsosává tette. Természetesen nem maradhatott ki az udvari intrikákból sem, fő ellenlábasa a ravasz kancellár, Teleki Mihály volt, aki 1676-ban nehéz vasban Fogaras várába is záratta. A török által szavatolt önállóságú Erdély Bécs 1683-as sikertelen ostroma után kényes helyzetbe került, császári hadak vonultak területére, de jött török támogatással Thököly is fejedelemnek Apafi Mihály halála után, 1689-ben.

bethlen
A Bethlen Miklós emlékév rendezvényei

Aki meg is verte a császári csapatokat a zernyesti csatában, ahol Teleki, látván politikájának kudarcát, a halált keresve indult rohamra. Így tárgyalhatott jó pozícióval Bethlen Miklós Bécsben I. Lipóttal, aki szorongatott helyzetében (Erdély és Nándorfehérvár is ismét török kézre került), belement az alkuba, megszületett a Bethlen által diktált uralkodói hitlevél, a Diploma Leopoldium. Amelyben foglaltak alapján Erdély egy gubernátor irányítása alatt önállóan intézhette belügyeit, megmaradt a vallásszabadság, a régi adó-, vám-, és jogrendszer. Csak helyben született kaphatott hivatalt és szavatoltatott a székelyek szabadsága is. Bod Péter ezért is nevezte Erdélyi Sólyomnak Bethlent híres írásában, aki viszont néhány szavazattal lecsúszott a gubernátorságról (Bánffy György lett a befutó), így kancellár, majd főkancellár lett, és Bécsben megkapta a grófi címet is. Erdély pedig megkapta púpnak a hátára Rabutin generálist, aki a portyázó kurucoktól félve a várakba húzódott, de folyton áskálódott Bethlen ellen. Végül 1704-ben Szebenben le is tartóztatta egy felségsértőnek vélt kitételeket tartalmazó röpirata miatt. Annak rendje és módja szerint halálra is ítélik, de Lipót megakadályozza a kivégzést. Négy év szebeni börtön után Bécsbe viszik, ahol újabb öt évet tölt rabságban. Még Szebenben hozzálát visszaemlékezéseinek megírásához. Az 1642 és 1703 közötti időkről szóló műben a politikai események, és a hétköznapi élet leírása mellett meglehetős őszinteséggel szól magánéletéről is. Így értesülhetünk a bevezetőben említett kalandokról, de arról is, hogy mennyire szerette két feleségét, akik tizenhét gyermeket szültek neki. Itt írja le Erdélyről azt, hogy az „két birodalom közében Istentől… építtetett torony”. Amelynek sokat tett ő is a megmaradásáért.

bethlen_miklos

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2016.10.27. 12:38 • Címke: évforduló